Zenés színház

A gólyakalifa erdélyi bemutatója elé

2008.03.03. 00:00
Ajánlom
Március 6-án a Kolozsvári Állami Magyar Operában is műsorra tűzik Gyöngyösi Levente művét.

A történelmi Magyarországon, mint tudjuk, Kolozsvár büszkélkedhet a legrégebbi, a 18. és 19. századok fordulójáig visszanyúló zenés színpadi hagyományokkal. Utóbb, a 20. század folyamán többször is átszervezték itt az operajátszás intézményes kereteit: ennek eredményeképpen már hatvan éve Kolozsvár az egyetlen zenei központ Közép-Kelet-Európában, ahol egyidejűleg két állami opera, egy román és egy magyar társulat működik a Hunyadi téri színházban, illetve a Séta téri Nyári Színkörben.

Az Andrássy úton található székesfővárosi Magyar Állami Operaház szívfájdalma, hogy belátható időn belül nem lesz képes követni saját, száz évvel ezelőtti dicsőséges hagyományait, mikor is Budapesten először és mindmáig utoljára szinte hónapokon belül sikerült műsorra tűzni az akkoriban Európa-szerte bemutatott vadonatúj operákat. A Kolozsvári Állami Magyar Operaház műsorpolitikája ezzel szemben a ’89-es fordulatot követően látványos változáson ment át. A korábbi operettcentrikusságot felváltó jelenlegi repertoárt az a tény avatja egyedivé, hogy manapság csakis Kolozsvárott hallható az összes Erkel-opera, illetve, hogy a Szamos-parton több kortárs magyar operát játszanak, mint az Ybl-palotában és az összes anyaországi vidéki operaházban együttvéve. És akkor még nem említettem Bartók és Kodály összes színpadi művét, mint az itteni repertoár harmadik aranyfedezetét.

A legújabb kortárs magyar operai produkciót, Gyöngyösi Levente Budapesten ősbemutatott Gólyakalifájának második színre állítását csütörtökre, február 28-ra hirdették meg Kolozsvárott. A bemutatóra végül még nem került sor: a díszlettel kapcsolatban felmerült technikai problémák miatt egy héttel későbbre halasztották. A kolozsvári bemutatót rendező és vezénylő Selmeczi György ezen döntését értelmezhetjük úgy is, hogy a Négyek nevű zeneszerzői csoportosulás egyik tagja baráti gesztust tesz az Ötödik, a legfiatalabb irányába. Egyáltalán nem sürgős, viszont nagyon is fontos ez az előadás. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy A Gólyakalifa esetében Budapest után Kolozsváron keresztül vezet az út a nemzetközi zenei életbe, illetve az egyetemes zenetörténeti kézikönyvekbe, operakalauzokba. Amúgy Kolozsvárott mindenki lélegzet-visszafojtva várja, hogy fölgördüljön a függöny. A Szabadság című kolozsvári napilap már a múlt héten figyelmeztette olvasóit, hogy senki se üljön be a nézőtérre a szövegkönyv alapjául szolgáló Babits-kisregény újraolvasása nélkül. Mindez azonban nem jelenti szükségszerűen azt, hogy Gyöngyösi Leventéért mindenki feltétel nélkül rajongana szigorú szülővárosában. Múlt csütörtök este a társulat egyik tagjától megsemmisítő megjegyzést hallottam Gyöngyösi posztmodern ihletésű, a letűnt korok örökérvényű operapartitúráiból ollózó zeneszerzés-technikájára.

A nagy műgonddal és körültekintéssel előkészített erdélyi bemutató mozaikszerűen összeállított plakátján a főszereplők, illetve az előadást létrehozók portréja, továbbá egy gólya és egy kalifa képe mellett a szent őrült Friedrich Nietzsche, valamint Siegmund Freud is szerepel. Jómagam az első osztályú zenei csemegének ható tegnapi főpróbán a partitúra Bartók-idézetekben tobzódó részleteit élveztem a leginkább. Már csak ezért is tiszta szívvel tudom a Fidelio olvasóinak ajánlani: aki teheti, hallgassa meg a március 6-ra elnapolt bemutatót. Szép város Kolozsvár, a fel nem adható kincsekkel megáldott Szamos-parti metropolisz mindenképpen megér egy misét, de legalábbis egy Gólyakalifa-előadást.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Nézze meg Törőcsik Mari három felejthetetlen alakítását

Törőcsik Mari emléke előtt tiszteleg a Nemzeti Filmintézet streaming platformja, a Filmio, ahol szerda éjfélig ingyenesen megtekinthető a pénteken hajnalban elhunyt színművész három meghatározó filmje.
Színház

Egy vidám tekintet, egy izgalmas száj – és a kettő között az évek múlása

Évtizedekig kutatta Törőcsik Mari arcait. Fotózta színpadon és magánéletben egyaránt, közel hetven esztendőn át. Kivételes szakmai kapcsolat és mély barátság fűzte a nemrégiben elhunyt színésznőhöz a Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotóművészt, Keleti Évát, aki személyes történetei és képei segítségével járult hozzá, hogy fölidézhessük Törőcsik Mari különleges alakját.
Színház

Az emlékezés rózsái a Nemzeti Színház előtt

Gyűlnek a virágok a Nemzeti Színház épülete előtt, ahol a pénteken elhunyt Nemzet Színésze, Törőcsik Mari tisztelői róhatják le kegyeletüket.
Jazz/World

„A jazz passzol a lázadáshoz” – Harcsa Veronikával indul a Fidelio új podcastja, a Fülbemászó

Örök kísérletező, akinek nem kell kompromisszumokat kötnie, ha jazzről van szó. Pályája szorosan összefügg a budapesti Fringe Fesztivállal, ahol először adhatta elő saját dalait közönség előtt, mégpedig komoly sikerrel. Harcsa Veronikával Tompa Diána beszélgetett a Fülbemászóban.
Színház

A színházvezető, aki jegesember lett – Szentiványi Béla

Szentiványi Béla színész, rendező és felesége, Zimonyi Márta primadonna a két világháború közötti hazai színjátszás sztárjai voltak. A férj megalapította az Országos Művész Színházat: stagione-típusú vándortársulatával járták a vidéket. A Trianon utáni Magyarországon a magyar színművészet életben tartása volt a cél. Ám Szentiványi anyagilag belebukott vállalkozásába. Aztán 1944-ben félreállította a szélsőjobboldali vezetésű Színészkamara. 1945-ben az új politikai rendszer is eltiltotta a pályától. Feleségével együtt segédmunkákból éltek. Színházi múltjukról soha többé nem beszéltek. Még lányuknak, Mártának sem, aki nemrég átadta szülei színházi albumát – fotókkal, dokumentumokkal – az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetnek. Szentiványi Mártát felkereste a Fidelio.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Orfeum a háború árnyékában – interjú Laki Péterrel

Laki Péter 2012 óta számos szerepben bizonyított már a Budapesti Operettszínházban, legutóbb a Marica grófnő Zsupánjaként láthatta őt a közönség. Ezúttal az operettirodalom egyik legismertebb darabja, a Csárdáskirálynő Bónijaként áll a nézők elé – online. Az elmúlt időszakról, a zene iránti szeretetéről és az előadás történelmi hátteréről beszélgettünk.
Zenés színház gyász

89 évesen elhunyt Szabó Rózsa operaénekes

Lukács Ervin Kossuth-díjas karmester özvegye, Szabó Rózsa magánénekes halálhírét a Magyar Állami Operaház közölte.
Zenés színház gyász

Elhunyt Szalay Miklós, az Operaház egykori karigazgatója

Szalay Miklóst néhány nappal 86. születésnapja előtt érte a halál – tudatta az Operaház.
Zenés színház hír

Pályakezdő operaénekeseknek hirdet bel canto mesterkurzust és énekversenyt a Coopera

Molnár Levente Liszt-díjas bariton ötlete nyomán Musicum Laude címmel bel canto mesterkurzust hirdet a Coopera. A nyári képzést egy énekversennyel egybekötött gála zárja majd szeptemberben.
Zenés színház ajánló

Ajándék előadásokkal kedveskedik nézőinek a Madách Színház

Ismét műsorra tűzi népszerű online előadásait a Madách Színház, a zenés beszélgetéseket bárki ingyenesen megtekintheti. A SzínpadON produkciói szerda esténként láthatóak, az alkotók így szeretnének egy kis színházat visszacsempészni az emberek életébe.