Zenés színház

A gólyakalifa erdélyi bemutatója elé

2008.03.03. 00:00
Ajánlom
Március 6-án a Kolozsvári Állami Magyar Operában is műsorra tűzik Gyöngyösi Levente művét.

A történelmi Magyarországon, mint tudjuk, Kolozsvár büszkélkedhet a legrégebbi, a 18. és 19. századok fordulójáig visszanyúló zenés színpadi hagyományokkal. Utóbb, a 20. század folyamán többször is átszervezték itt az operajátszás intézményes kereteit: ennek eredményeképpen már hatvan éve Kolozsvár az egyetlen zenei központ Közép-Kelet-Európában, ahol egyidejűleg két állami opera, egy román és egy magyar társulat működik a Hunyadi téri színházban, illetve a Séta téri Nyári Színkörben.

Az Andrássy úton található székesfővárosi Magyar Állami Operaház szívfájdalma, hogy belátható időn belül nem lesz képes követni saját, száz évvel ezelőtti dicsőséges hagyományait, mikor is Budapesten először és mindmáig utoljára szinte hónapokon belül sikerült műsorra tűzni az akkoriban Európa-szerte bemutatott vadonatúj operákat. A Kolozsvári Állami Magyar Operaház műsorpolitikája ezzel szemben a ’89-es fordulatot követően látványos változáson ment át. A korábbi operettcentrikusságot felváltó jelenlegi repertoárt az a tény avatja egyedivé, hogy manapság csakis Kolozsvárott hallható az összes Erkel-opera, illetve, hogy a Szamos-parton több kortárs magyar operát játszanak, mint az Ybl-palotában és az összes anyaországi vidéki operaházban együttvéve. És akkor még nem említettem Bartók és Kodály összes színpadi művét, mint az itteni repertoár harmadik aranyfedezetét.

A legújabb kortárs magyar operai produkciót, Gyöngyösi Levente Budapesten ősbemutatott Gólyakalifájának második színre állítását csütörtökre, február 28-ra hirdették meg Kolozsvárott. A bemutatóra végül még nem került sor: a díszlettel kapcsolatban felmerült technikai problémák miatt egy héttel későbbre halasztották. A kolozsvári bemutatót rendező és vezénylő Selmeczi György ezen döntését értelmezhetjük úgy is, hogy a Négyek nevű zeneszerzői csoportosulás egyik tagja baráti gesztust tesz az Ötödik, a legfiatalabb irányába. Egyáltalán nem sürgős, viszont nagyon is fontos ez az előadás. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy A Gólyakalifa esetében Budapest után Kolozsváron keresztül vezet az út a nemzetközi zenei életbe, illetve az egyetemes zenetörténeti kézikönyvekbe, operakalauzokba. Amúgy Kolozsvárott mindenki lélegzet-visszafojtva várja, hogy fölgördüljön a függöny. A Szabadság című kolozsvári napilap már a múlt héten figyelmeztette olvasóit, hogy senki se üljön be a nézőtérre a szövegkönyv alapjául szolgáló Babits-kisregény újraolvasása nélkül. Mindez azonban nem jelenti szükségszerűen azt, hogy Gyöngyösi Leventéért mindenki feltétel nélkül rajongana szigorú szülővárosában. Múlt csütörtök este a társulat egyik tagjától megsemmisítő megjegyzést hallottam Gyöngyösi posztmodern ihletésű, a letűnt korok örökérvényű operapartitúráiból ollózó zeneszerzés-technikájára.

A nagy műgonddal és körültekintéssel előkészített erdélyi bemutató mozaikszerűen összeállított plakátján a főszereplők, illetve az előadást létrehozók portréja, továbbá egy gólya és egy kalifa képe mellett a szent őrült Friedrich Nietzsche, valamint Siegmund Freud is szerepel. Jómagam az első osztályú zenei csemegének ható tegnapi főpróbán a partitúra Bartók-idézetekben tobzódó részleteit élveztem a leginkább. Már csak ezért is tiszta szívvel tudom a Fidelio olvasóinak ajánlani: aki teheti, hallgassa meg a március 6-ra elnapolt bemutatót. Szép város Kolozsvár, a fel nem adható kincsekkel megáldott Szamos-parti metropolisz mindenképpen megér egy misét, de legalábbis egy Gólyakalifa-előadást.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Klasszikus

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„A humor a legszebb eszköz a sötétség ellen” – interjú Dénes Viktorral

Számos operettben bizonyított már táncoskomikusként, ezúttal azonban Rozsda Lovag bőrébe bújik Dénes Viktor a Budapesti Operettszínház zenés mesejátékában, a Rozsda Lovag és Fránya Fridában. Az újrahasznosított főhősről, a környezettudatosságról és a commedia dell’arte darabbéli megjelenéséről beszélgettünk.
Zenés színház hír

Különleges produkcióval álltak színpadra a Madách Színházban a Baltazár Színház művészei

Rendhagyó előadással tisztelgett a Madách Színház december 2-án a sérült emberek előtt a fogyatékossággal élő emberek világnapja alkalmából. A Szerencsejáték Zrt. „Tarts velünk egy akadálymentes jövőért!” kampányának részeként ugyanis a Mamma Mia! egyik betétdalát az előadás szereplői a Baltazár Színház színészeivel közösen adták elő.
Zenés színház kritika

A mitológiai szörnyek valósága

Eötvös Péter-ősbemutatót tartott a Berlini Állami Opera. A zeneszerző Sleepless című opera-balladája Jon Fosse Trilógiája alapján készült, Mundruczó Kornél állította színpadra.
Zenés színház hír

Polyák Lilla 20 év után távozik a Madách Színházból

A színésznő a hírt Facebook-oldalán jelentette be, köszönetet mondva a színház dolgozóinak az eddigi közös munkáért.
Zenés színház interjú

Régi-új mesék – Beszélgetés Székely Krisztával

A Hoffmann meséinek van terjedelmes mennyiségű hiteles kézirata, kritikai kiadása, de nincs definitív verziója. Fodor Géza „ismeretlen remekmű”-nek nevezte Offenbach befejezetlenül maradt operáját, amelyre – szintén Fodort idézve – önmagában nem, csak interpretációtörténetileg tekinthetünk. Ezt a történetet írja tovább az Opera előadása, amelyet Székely Kriszta rendez.