Zenés színház

A gömb és a vadász

2014.12.12. 13:00
Ajánlom
Az Opera újabb hiánypótló premierrel jelentkezik: Weber legnépszerűbb operáját, A bűvös vadászt Zsótér Sándor Kossuth-díjas rendező viszi színre december közepén az Erkelben.

A mesét, illetve annak vándormotívumként keringő elemeit a nem túl ügyes ifjú vadászról, aki tudtán kívül az ördöggel kezd üzletelni az imádott lány kezének megszerzéséért, majd' mindenki ismeri. A bizonyos momentumaiban a középkorra visszanyúló, ám végső formájában ízigvérig 19. századi romantikus történet legismertebb és közel két évszázada töretlenül népszerű feldolgozása Carl Maria von Weber 1821-ben bemutatott nagyszabású operája, A bűvös vadász (Freischütz). A Mozart után és Wagner előtt élt Weber kortársai hamisítatlan elragadtatással szóltak az operáról. A legendásan szigorú Beethoven például nem félt bevallani, hogy "[e]rről a szelíd emberkéről sosem tételeztem volna ezt fel. Most azonban Webernek operát kell írnia, egyiket a másik után, és anélkül, hogy sokat töprengene rajtuk."

A neves író, Ernst Theodor Amadeus Hoffmann az ősbemutató után kíméletlenül ócsárolta a librettista Friedrich Kindet, Weber zenéjéről azonban több mint hízelgő a véleménye: "Mozart óta nem írtak jelentősebb német operát, mint amilyen Beethoven Fideliója és ez A bűvös vadász. Weber, úgy tetszik, számtalan dalban és hangszeres műben csodálatos tehetségének szétszórt sugarait merészen egy gyújtópontba gyűjtötte össze, mert régóta híres saját jegyeinek érdekes szellemét újra felleljük e műben. (...) Az opera dalai és kórusai oly magasztosak és csodálatosak, hogy Weber ezzel minden bizonnyal biztosíthatta volna helyét a halhatatlanság számára - ha már régóta nem volna bizonyosan ott a helye."

Az opera recepciótörténetéről Németh Amadé Weber-monográfiáját forgatva további érdekességeket is megtudhatunk, így például azt, hogy az ősbemutatót követő években a szó szoros értelmében az egész világot meghódította A bűvös vadász: Bukaresttől New Yorkig, Párizstól Sydney-ig tartott a sikerszéria. Magyarországon már 1822-ben bemutatták, majd 1885-1944-ig közel kétszázszor játszották az Operaházban. Azóta viszont itthon gyakorlatilag néma csend veszi körül Weber legjelentősebb remekművét.

Zsótér Sándor elárulja, hogy az intézmény vezetése kérte fel a Weber-opera megrendezésére. Arra a kérdésre, hogy mi izgatja leginkább a történetben, így válaszol: "A legvonzóbb, hogy gömb alakú. A gömb légüres terében imbolygok, mint Max, a főszereplő." Zsótér állítja: hasonlóképpen dolgozik itt, mint ahogy a prózai színházakban szokott, de természetesen a zene az opera legfontosabb része, ami meghatározza a rendezést. "A zene többlet kifejező eszköz, ami tőlem függetlenül uralkodik... A szöveg a megugrandó gát a színdarabokban. A darabokban adatként a szöveggel állok szemben először. Itt nem a szöveg közvetíti a tartalmat a nézőkhöz. A szöveg elenyésző a másik gáthoz képest. Nem, a zene nem gát! Az érzelmekre hat. És aki nem süket, hallja."

Zsótér Sándor 2003-ban két egyfelvonásos máig emlékezetes előadásával, Zemlinsky A törpéjével és Schönberg Várakozásával debütált az Operaház közönsége előtt, majd 2009-ben Gluck Orfeusz és Euridiké, avagy a filozófus lelke című operáját vitte itt színre. Amikor az Erkel Színházba készülő új bemutatója kapcsán arról kérdezem, mennyiben instruál másképp, ha operaénekesekkel dolgozik, azt mondja: "Figyelembe kell vennem az idegen terület sajátosságait. Van egy szakképzettségük, ami nem azonos a színészettel. De ugyanúgy érzést és gondolatot kell továbbítaniuk a szaktudásukkal. Nem vagyok hivatott megítélni a viszonyomat az énekesekkel ilyen kevés tapasztalattal. Nekem minden alkalom új."

Bár az elemzések következetesen nagyon német operaként hivatkoznak A bűvös vadászra - s tudjuk, az olasz kontra német opera harcában is mérföldkő, valóságos színháztörténeti esemény volt a premier éjszakája, ahol a zsöllyében többek között Mendelssohn és Heine is ott ült -, Zsótér szerint jóval szélesebb érdeklődésre számot tartó meséről van itt szó, mintha mondjuk a Bánk bánt adnák elő Franciaországban. A próbákra készülve nem nézte végig A bűvös vadász összes elérhető felvételét: "...láttam egy szíven ütő-agyonnyomó felvételt. Aztán mentem a fejem után." A szabadúszó Zsótért színházról színházra követő rajongók pontosan tudják, hogy a rendezőtől első látásra szokatlannak tűnő, de minden esetben alaposan végiggondolt, a nézői fantáziát aktívan működtető megoldások várhatók a színpadon.

Az előadás koreográfusi feladatait például a kiváló kortárstáncos-koreográfus Ladányi Andrea látja el, aki ezúttal a színpadon is feltűnik: Samiel, a fekete vadász szöveges szerepét abszolválja majd. Zsótér azt mondja, jó tapasztalatai vannak vele mint színésznővel: néhány éve a József Attila Színházban Claire Zachanassianként több jelentős díjat is kapott az akkor első prózai szerepében fellépő Ladányi. Ami a látványvilágot illeti, ott se számítson senki az operában jelzett harmincéves háború utáni időszak szolgai lemásolására. Zsótér Sándor állandó alkotótársai, Ambrus Mária díszlettervező és Benedek Mari jelmeztervező egy nyugtalanítóan különös építmény alapján dolgoznak. Magas hegyek között fekszik az egykori bolgár kommunista párt futurisztikus, romlásában is gigantikus buzludzsai beton székháza, ami a tervek fő ihletője volt.

Fodor Géza egy kevésbé sikerült Freischütz-bemutatóról beszámolva írt a babonáról, miszerint Weber operáját csak Németországban lehet igazi sikerre vinni. A tévhitet azonnal meg is cáfolja, amikor a modern operaszínház legfontosabb rendezőit sorolja, akik megkerülhetetlen kihívásnak tartották az opera színrevitelét. Most minden okunk megvan a bizakodásra, hogy hetven év hazai hallgatás után Zsótér Sándor előadása a jelentős bemutatók sorát gyarapítja majd.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Prima Primissima Díjat kapott Keller András, Hager Ritta és Gálffi László is

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott gálaesten. Mások mellett elismerésben részesült Dobai Péter költő, író, dramaturg és a Bartók Rádió is.
Plusz

Cate Blanchett Virág Emesétől tanult zongorázni a Tár című filmhez

A színésznő egy fiktív női karmestert alakít a Todd Field által rendezett életrajzi filmben. A figura életre keltéséhez karmesteri és zongoratanulmányokat is folytatott, ez utóbbit Virág Emese segítségével.
Plusz

Szabó T. Anna: „Elkötelezem magam az irodalommal. Mindörökké.”

Egy 1988-ból származó naplórészletet osztott meg néhány nappal ezelőtt közösségi oldalán Szabó T. Anna költő.
Klasszikus

Egyik húzza a másikat – Almási Miklós bejegyzése

Valami titkos versenyfélének tűnhet az a csoporthatás, ahogy a klasszikus zene korszakos alakjai egymás mellett és által jutottak el a csúcsig. Almási Miklós Széchenyi-díjas esztéta, filozófus, esszéíró vendégcikke.
Plusz

Hátborzongatóan szép történet áll Bereményi Géza legnépszerűbb dalszövege mögött

A Kossuth-díjas művészt egy rádióműsorban kérdezték halhatatlanságról és a Nagy utazás című számáról, válaszul azonban az egyik legkedveltebb Cseh Tamás-dal, a Csönded vagyok keletkezésének történetét osztotta meg, amelynek versszakaiban valójában párbeszédet folytat egy elhunyt fiúval.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Nézze vissza Mundruczó Kornél müncheni Lohengrin-rendezését!

December 3-án mutatta be a Bajor Állami Opera Wagner Lohengrinjét Mundruczó Kornél rendezésében. Az előadást a színház saját streamingfelülete és a BR-Klassik is közvetítette, ahol vissza is nézhető a produkció.
Zenés színház hír

Új pályázatot írnak ki az Operaház főigazgatói tisztségére

A Kulturális és Innovációs Minisztérium csütörtökön tette közzé, hogy a Magyar Állami Operaház főigazgatói tisztségére kiírt előző pályázat érvénytelenül zárult, ezért új pályázatot írnak ki.
Zenés színház kritika

Történelmi naivitás

Schubert, az operakomponista, alighanem azok számára is kevésbé ismerős, akik egyébként otthon vannak a zeneszerző életművében, pedig a szerző színpadi művei a dalaihoz hasonlóan lebilincselő zenével rendelkeznek. A Helsinki Barokk Zenekar előadásában az Alfonso és Estrella szólalt meg a Müpában, november 17-én.
Zenés színház lapszemle

Mikor derül ki a Magyar Állami Operaház főigazgatói pályázatának eredménye?

Augusztus 8-án írta ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium a Magyar Állami Operaház 2023. február 15-étől kezdődő ciklusára vonatkozó főigazgatói pályázatot, ám annak eredményét még mindig nem hozták nyilvánosságra.
Zenés színház hír

Elindult a Magyar Állami Operaház adventi kalendáriuma

December 24-ig minden nap egy meglepetéssel várja a közönséget a Magyar Állami Operaház, az intézmény honlapján található naptár ablakai mögött zenei csemegék és más ajándékok várják a közönséget.