Zenés színház

A gömb és a vadász

2014.12.12. 13:00
Ajánlom
Az Opera újabb hiánypótló premierrel jelentkezik: Weber legnépszerűbb operáját, A bűvös vadászt Zsótér Sándor Kossuth-díjas rendező viszi színre december közepén az Erkelben.

A mesét, illetve annak vándormotívumként keringő elemeit a nem túl ügyes ifjú vadászról, aki tudtán kívül az ördöggel kezd üzletelni az imádott lány kezének megszerzéséért, majd' mindenki ismeri. A bizonyos momentumaiban a középkorra visszanyúló, ám végső formájában ízigvérig 19. századi romantikus történet legismertebb és közel két évszázada töretlenül népszerű feldolgozása Carl Maria von Weber 1821-ben bemutatott nagyszabású operája, A bűvös vadász (Freischütz). A Mozart után és Wagner előtt élt Weber kortársai hamisítatlan elragadtatással szóltak az operáról. A legendásan szigorú Beethoven például nem félt bevallani, hogy "[e]rről a szelíd emberkéről sosem tételeztem volna ezt fel. Most azonban Webernek operát kell írnia, egyiket a másik után, és anélkül, hogy sokat töprengene rajtuk."

A neves író, Ernst Theodor Amadeus Hoffmann az ősbemutató után kíméletlenül ócsárolta a librettista Friedrich Kindet, Weber zenéjéről azonban több mint hízelgő a véleménye: "Mozart óta nem írtak jelentősebb német operát, mint amilyen Beethoven Fideliója és ez A bűvös vadász. Weber, úgy tetszik, számtalan dalban és hangszeres műben csodálatos tehetségének szétszórt sugarait merészen egy gyújtópontba gyűjtötte össze, mert régóta híres saját jegyeinek érdekes szellemét újra felleljük e műben. (...) Az opera dalai és kórusai oly magasztosak és csodálatosak, hogy Weber ezzel minden bizonnyal biztosíthatta volna helyét a halhatatlanság számára - ha már régóta nem volna bizonyosan ott a helye."

Az opera recepciótörténetéről Németh Amadé Weber-monográfiáját forgatva további érdekességeket is megtudhatunk, így például azt, hogy az ősbemutatót követő években a szó szoros értelmében az egész világot meghódította A bűvös vadász: Bukaresttől New Yorkig, Párizstól Sydney-ig tartott a sikerszéria. Magyarországon már 1822-ben bemutatták, majd 1885-1944-ig közel kétszázszor játszották az Operaházban. Azóta viszont itthon gyakorlatilag néma csend veszi körül Weber legjelentősebb remekművét.

Zsótér Sándor elárulja, hogy az intézmény vezetése kérte fel a Weber-opera megrendezésére. Arra a kérdésre, hogy mi izgatja leginkább a történetben, így válaszol: "A legvonzóbb, hogy gömb alakú. A gömb légüres terében imbolygok, mint Max, a főszereplő." Zsótér állítja: hasonlóképpen dolgozik itt, mint ahogy a prózai színházakban szokott, de természetesen a zene az opera legfontosabb része, ami meghatározza a rendezést. "A zene többlet kifejező eszköz, ami tőlem függetlenül uralkodik... A szöveg a megugrandó gát a színdarabokban. A darabokban adatként a szöveggel állok szemben először. Itt nem a szöveg közvetíti a tartalmat a nézőkhöz. A szöveg elenyésző a másik gáthoz képest. Nem, a zene nem gát! Az érzelmekre hat. És aki nem süket, hallja."

Zsótér Sándor 2003-ban két egyfelvonásos máig emlékezetes előadásával, Zemlinsky A törpéjével és Schönberg Várakozásával debütált az Operaház közönsége előtt, majd 2009-ben Gluck Orfeusz és Euridiké, avagy a filozófus lelke című operáját vitte itt színre. Amikor az Erkel Színházba készülő új bemutatója kapcsán arról kérdezem, mennyiben instruál másképp, ha operaénekesekkel dolgozik, azt mondja: "Figyelembe kell vennem az idegen terület sajátosságait. Van egy szakképzettségük, ami nem azonos a színészettel. De ugyanúgy érzést és gondolatot kell továbbítaniuk a szaktudásukkal. Nem vagyok hivatott megítélni a viszonyomat az énekesekkel ilyen kevés tapasztalattal. Nekem minden alkalom új."

Bár az elemzések következetesen nagyon német operaként hivatkoznak A bűvös vadászra - s tudjuk, az olasz kontra német opera harcában is mérföldkő, valóságos színháztörténeti esemény volt a premier éjszakája, ahol a zsöllyében többek között Mendelssohn és Heine is ott ült -, Zsótér szerint jóval szélesebb érdeklődésre számot tartó meséről van itt szó, mintha mondjuk a Bánk bánt adnák elő Franciaországban. A próbákra készülve nem nézte végig A bűvös vadász összes elérhető felvételét: "...láttam egy szíven ütő-agyonnyomó felvételt. Aztán mentem a fejem után." A szabadúszó Zsótért színházról színházra követő rajongók pontosan tudják, hogy a rendezőtől első látásra szokatlannak tűnő, de minden esetben alaposan végiggondolt, a nézői fantáziát aktívan működtető megoldások várhatók a színpadon.

Az előadás koreográfusi feladatait például a kiváló kortárstáncos-koreográfus Ladányi Andrea látja el, aki ezúttal a színpadon is feltűnik: Samiel, a fekete vadász szöveges szerepét abszolválja majd. Zsótér azt mondja, jó tapasztalatai vannak vele mint színésznővel: néhány éve a József Attila Színházban Claire Zachanassianként több jelentős díjat is kapott az akkor első prózai szerepében fellépő Ladányi. Ami a látványvilágot illeti, ott se számítson senki az operában jelzett harmincéves háború utáni időszak szolgai lemásolására. Zsótér Sándor állandó alkotótársai, Ambrus Mária díszlettervező és Benedek Mari jelmeztervező egy nyugtalanítóan különös építmény alapján dolgoznak. Magas hegyek között fekszik az egykori bolgár kommunista párt futurisztikus, romlásában is gigantikus buzludzsai beton székháza, ami a tervek fő ihletője volt.

Fodor Géza egy kevésbé sikerült Freischütz-bemutatóról beszámolva írt a babonáról, miszerint Weber operáját csak Németországban lehet igazi sikerre vinni. A tévhitet azonnal meg is cáfolja, amikor a modern operaszínház legfontosabb rendezőit sorolja, akik megkerülhetetlen kihívásnak tartották az opera színrevitelét. Most minden okunk megvan a bizakodásra, hogy hetven év hazai hallgatás után Zsótér Sándor előadása a jelentős bemutatók sorát gyarapítja majd.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Én vagyok a legszéle, innen már nincs hova esnem – beszélgetés Urbanovits Krisztinával

Május 23-án volt a premierje az Apertúrában Thomas Bernhard ismert darabjának, A színházcsinálónak, aminek az eredetileg férfira írt főszerepét, Bruscont a darabot rendezőként és dramaturgként is jegyző Urbanovits Krisztina játssza. A friss bemutató kapcsán a KV Társulat alapító tagjával a megszállottság teremtő erejéről beszélgettünk.
Színház

Visszatér a színpadra Kulka János – évadot hirdetett a Jurányi Ház

A Nemzet Színésze egy Thomas Mann-adaptációban lesz látható szeptembertől a Jurányi Ház 2024/205-ös évadában. A játszóhely évadzáró ülésén Rozgonyi-Kulcsár Viktória ismertette a következő szezon előadásait. 
Vizuál

10 kihagyhatatlan program az idei Múzeumok éjszakáján

Több száz izgalmas programmal, koncertekkel, tárlatvezetésekkel, interaktív eseményekkel, családi foglalkozásokkal, valamint számos meglepetéssel várják az érdeklődőket június 22-én országszerte a múzeumok és kiállítóterek.
Vizuál

Elhunyt Anouk Aimée

A huszadik századi francia filmművészet egyik legismertebb sztárja 92 éves korában halt meg párizsi otthonában kedden – jelentette be ügynöke és családja.   
Klasszikus

Stradivari, Guadagnini és Guarneri hangszerei varázsolnak el az idén tizenöt éves Kaposfesten

Tizenötödik alkalommal, augusztus 12-18. között rendezik meg idén az ország egyik legjelentősebb komolyzenei eseményét, a Kaposfestet. Most is számos meglepetéssel készülnek a rendezők a kaposvári fesztiválra.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Ami szembejön, nem biztos, hogy akadály – interjú Béres Attilával a szegedi Rebecca-bemutató kapcsán

Pont ilyennek képzeltem: elfoglalt, egymást érik a beérkező hívásai, többször kér fél percet, mire leül és belehelyezkedik az interjúszituációba. Béres Attilával, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatójával beszélgettünk, aki a Szegedi Szabadtéri Játékokon rendezi a Rebecca musicalt.
Zenés színház ajánló

Bradley Jaden a legismertebb musicalslágerekkel érkezik a Margitszigetre

Izgalmas estére készülhetnek a musical rajongók június 18-án, amikor Bradley Jaden, a West End színpadainak csillaga egyedülálló koncertet ad sztárvendégeivel a Margitszigeti Színházban.
Zenés színház hír

Bukarestben vendégszerepelt az Opera Manon Lescaut-produkciója

Az előadás főbb szerepeit Létay Kiss Gabriella, Pataki Adorján és Szegedi Csaba formálták meg, a Magyar Állami Operaház Zenekarát és a Bukaresti Nemzeti Opera Énekkarát Dénes István vezényelte.
Zenés színház kritika

A klasszikus operarendezés rehabilitálása – Don Giovanni Velencében

Damiano Michieletto csaknem tizenöt évvel ezelőtti produkcióját vette elő a velencei La Fenice színház. Az igen klasszikusnak ható Don Giovanni-színrevitel május 21-i előadásán jártunk.
Zenés színház kritika

Magyar opera világhódító úton – Eötvös Péter Valuskája Regensburgban

A Regensburgi Színház mutatta be először Eötvös Péter utolsó operájának német változatát. Vajon hogyan él meg idegen környezetben egy a magyar világban ilyen mélyen gyökerező darab? A kérdésre a széria utolsó, május 11-i előadásán kerestük a választ.