A Rozsda lovag és Fránya Frida elsősorban a fiatalabb korosztályt célozza meg. Miben különbözik egy gyerekek részére készülő darab alkotói folyamata a felnőtteknek szóló előadásoktól?
A gyerekszínházi előadások készítése számomra a legnagyobb öröm, és anyaként is nagyon fontosnak tartom, hogy a gyerekeknek élményt tudjak adni. Ebbe pedig beletartozik a színház is, sőt úgy érzem, a színházra való nevelést nem lehet elég korán elkezdeni. A gyerekeknek szóló előadásokban fontos az őszinteség és a humor. A gyermek szent és tanító is egyben, miközben folyamatosan a végleteket feszegeti. A Rozsda lovag és Fránya Frida műfaja ugyanakkor családi musical, melyben közös élményként vehet részt a család minden tagja.
Bozsik Yvette a Rozsda lovag és Fránya Frida olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Art&Lens Photography / Budapesti Operettszínház)
Néhány évvel ezelőtt már színpadra állította a darabot a Karinthy Színházban, ahol az Operettszínház előadásához hasonlóan a jelmezeket Berzsenyi Krisztina, a díszletet pedig Vati Tamás tervezte. Az új produkcióban visszanyúl a korábbi rendezéshez, hogy átemeljen belőle motívumokat, színpadi megoldásokat?
Az operettszínházi bemutatónál nagyon sok dolgot változtatunk a korábbi előadásaimhoz képest: teljesen új hangszerelés, díszlet és jelmezek készülnek, és olyan jelenetek is lesznek, amik korábban nem voltak.
A Rozsda lovag-történet mára egy branddé változott, több millió megvásárolt könyvvel, CD-vel, színpadi musicalekkel, 3D-s animációs filmmel és tévésorozattal. Rozsda lovag és barátai belopták magukat a gyerekek szívébe. Rendeztem és koreografáltam mindhárom Rozsda lovag-művet (a történetek A Rozsda lovag, A Rozsda lovag és a kísértet, illetve A Rozsda lovag és Fránya Frida címmel jelentek meg Magyarországon – a szerk.), amelyek olyan jól sikerültek, hogy a német jogtulajdonosok nekem adták a magyarországi színpadi rendezés állandó jogát. Ez egyben szabadságot is ad ahhoz, ahogy a színpadi művet az egyes színházakhoz adaptáljam.
Pacskó Dóra a Rozsda lovag és Fránya Frida olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Art&Lens Photography / Budapesti Operettszínház)
Könnyebbséget jelent vagy korlátokat szab egy új rendezésnél, ha egy anyaggal már dolgozott korábban?
Amikor egy olyan darabot veszek elő, amit már korábban is megrendeztem, akkor mindig hatnak rám a színészek impulzusai, és nagyon sok mindent átalakítok. A színház mindig közös munka, és én kifejezetten nyitott vagyok a változásra, új ötletekre, új energiákra.
Jörg Hilbert Felix Janosával közösen 1987-ben írta Rozsda lovag és Fránya Fridát, ami 1994-ben jelent meg először. Az akkori gyerekek pedig annyira megszerették a történetet, hogy – mint említette – számos adaptációja született. Mit ad a történet a mostani fiataloknak?
Arra tanítja a kicsiket és nagyokat, hogy nem kell mindig szuperhősökben hinniük, hanem egy kedves és félős csupaszív karakter is lehet hős.
Hogy nem az erőnktől és a pozíciónktól leszünk valakik, hanem egyszerűen, emberségesen is el lehet érni a célunkat. Sőt, úgy lehet csak igazán!
A próbák elkezdődtek, és már az első olvasópróbán elhangzott, hogy a mese környezettudatosságra nevel. Hogyan jelenik ez meg az előadásban?
Rozsda lovag valójában egy újrahasznosított fémből készült karakter, és a térben található tárgyak is kidobott májkrémes és szardíniás dobozokból, illetve más újrahasznosított anyagokból állnak. Ez arra utal, hogy nem kell mindig a fényes, a gazdag, viszont figyeljünk a környezetünkre, a természetre, az állatokra. Miközben pedig ezeket az üzeneteket sugározza a darab, elrepít minket más országokba, kultúrákba, például a Távol-Keletre vagy épp a mesék világába, többek között Fránya Frida boszorkány elvarázsolt kastélyába.
A Rozsda lovag és Fránya Frida díszlettervei (Fotó/Forrás: Art&Lens Photography / Budapesti Operettszínház)
Az előadás készítési folyamatának is része a környezettudatosság?
Az életünk minden részében jelen kéne lennie a környezettudatosságnak. Én magam mindig odafigyelek arra, hogy óvjam és védjem a természetet, ezt tanítom a gyerekeimnek is, és a környezetemet is igyekszem erre ösztönözni. Azért is tartom fontosnak ezt a történetet, mert sokszor nem fordítunk elég figyelmet arra, hogy a színházban ne csak szórakoztassuk, de tanítsuk is fiatalokat.
Nem lehet elégszer felhívni a közönség és a gyerekek figyelmét arra, hogy óvjuk a környezetünket, és amíg csak lehet, őrizzük és becsüljük meg a természet szépségeit.
A darab szereplői klasszikus commedia dell’arte-figurák. Mitől válnak ezek a szereplők élővé, hogyan tud például egy mai kisgyerek azonosulni egy „Pierrot” Rozsda lovaggal?
A bohóc-karakter csaknem minden gyerek számára a legkedvesebb figura, aki csetlik-botlik, de jószívű és nemes lelkű. A karakterek remek lehetőséget adnak a színészeknek, hiszen rengeteg dal és tánc vár rájuk, de közben commedia dell’arte stílusban kell játszaniuk, sokszor akár csak néma szerepben. Ennek megfelelően a darabban szereplő karakterek megfelelnek egy-egy commedia dell’arte archetípusnak: az említett Pierrot-Rozsda lovag mellett Koksz Brighellával, Szélvész Columbinával, Süveg Pulcinellával, Hajóskapitány pedig Pantalonéval azonosítható. Az előadás nem csak a kicsiknek, de a felnőtteknek is szórakoztató lesz, természetesen táncos elemekkel fűszerezve.
A Rozsda lovag és Fránya Frida olvasópróbája (Fotó/Forrás: Art&Lens Photography / Budapesti Operettszínház)
Amellett, hogy a Rozsda lovag a felnőtteknek is izgalmas és szórakoztató, mégiscsak a gyerekeknek szól, ezekben a történetekben pedig sokszor látni eltúlzott gesztusokat, stilizált ábrázolásmódot. Az, hogy ennyire tipizált karakterek vannak a történetben, egyben azt is jelenti, hogy egy elrajzolt, kizárólag a mese szintjén mozgó történetet látnak majd a nézők?
A gyermekhez szóló színházi produkcióban fontos az érthető, fokozható dramaturgia, a meglepetés, a feszültség és annak feloldása, a lendület és a humor.
Az igazi gyermekszínház egyszerre több érzékre hat, furfangos és vidám, de tragikus és veszélyes is egyben.
És a felnőtt közönség – ha mer gyermek maradni a lelke mélyén – együtt lélegzik a kicsikkel egy jó előadás alatt.
A mesedarabok sokszor igénylik az interaktivitást, ebbe az előadásba mennyire fér bele a gyerekekkel való kommunikáció?
Az interaktivitás végig jelen lesz a darabban, a színészek bejátsszák az egész Kálmán Imre Teátrum terét, és sok közös akció, kommunikáció lesz a gyerekekkel. Az ő jelenlétük és reakcióik mindig izgalmassá és spontánná teszik az előadásokat.
A Rozsda lovag és Fránya Frida jelmeztervei (Fotó/Forrás: Art&Lens Photography / Budapesti Operettszínház)
A korábbi operettszínházas rendezéseiben is nagy hangsúlyt kaptak a sokszor önálló táncbetétek. Említette, hogy Rozsda lovag és Fránya Fridának is szerves része lesz a tánc. Hogyan jelenik majd meg az előadásban a mozgás?
A táncosok a különböző helyszínek és jelenetek emblematikus figurái, illetve a főbb karakterek segítői lesznek, például cápaként, sellőként, shaolin szerzetesként vagy boszorkányokként vesznek részt a jelenetekben. A koreográfiában Krizsán Dániel lesz a munkatársam, akivel nagyon sok új táncot készítünk a darabhoz.
A korábbi operettszínházi rendezéseivel ellentétben a mostani előadást nem a nagyszínpadon, hanem a Kálmán Imre Teátrumban mutatják be.
Mindig nagy vágyam volt a „régi Moulin Rouge”-ban rendezni, ezzel a bemutatóval ez is valóra válik.
Nagyon inspiráló számomra a Kálmán Imre Teátrum, ami egy igazán játékos és sok meglepetéssel szolgáló tér. A viszonylag kis hely ellenére be tudjuk játszani a teljes színháztermet, így az egész teátrum egy nagy páncélvárrá vagy hajóvá tud majd változni az előadás idejére.
Támogatott tartalom.
Fejléckép: Bozsik Yvette (fotó: Horváth Judit)
hírlevél
