Zenés színház

„A gyermek szent és tanító” – interjú Bozsik Yvette-tel

2021.11.22. 13:55
Ajánlom
A János vitéz, a Marica grófnő és a Hegedűs a háztetőn után Bozsik Yvette ezúttal a legfiatalabbaknak készít előadást, Páncélvárrá változtatva a Budapesti Operettszínház stúdiószínpadát. Rozsda lovag története nem ismeretlen a gyerekek számára, az „újrahasznosított” mesealak hőstettein ugyanis generációk nőttek fel. A rendezővel a Kálmán Imre Teátrumban készülő előadásról, a szereplőkről és a környezettudatosságról beszélgettünk.

A Rozsda lovag és Fránya Frida elsősorban a fiatalabb korosztályt célozza meg. Miben különbözik egy gyerekek részére készülő darab alkotói folyamata a felnőtteknek szóló előadásoktól?

A gyerekszínházi előadások készítése számomra a legnagyobb öröm, és anyaként is nagyon fontosnak tartom, hogy a gyerekeknek élményt tudjak adni. Ebbe pedig beletartozik a színház is, sőt úgy érzem, a színházra való nevelést nem lehet elég korán elkezdeni. A gyerekeknek szóló előadásokban fontos az őszinteség és a humor. A gyermek szent és tanító is egyben, miközben folyamatosan a végleteket feszegeti. A Rozsda lovag és Fránya Frida műfaja ugyanakkor családi musical, melyben közös élményként vehet részt a család minden tagja.

RozsdalovagesFranyaFrida-olvasoprobaArtLensPhotography3-132417.jpg

Bozsik Yvette a Rozsda lovag és Fránya Frida olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Art&Lens Photography / Budapesti Operettszínház)

Néhány évvel ezelőtt már színpadra állította a darabot a Karinthy Színházban, ahol az Operettszínház előadásához hasonlóan a jelmezeket Berzsenyi Krisztina, a díszletet pedig Vati Tamás tervezte. Az új produkcióban visszanyúl a korábbi rendezéshez, hogy átemeljen belőle motívumokat, színpadi megoldásokat?

Az operettszínházi bemutatónál nagyon sok dolgot változtatunk a korábbi előadásaimhoz képest: teljesen új hangszerelés, díszlet és jelmezek készülnek, és olyan jelenetek is lesznek, amik korábban nem voltak.

A Rozsda lovag-történet mára egy branddé változott, több millió megvásárolt könyvvel, CD-vel, színpadi musicalekkel, 3D-s animációs filmmel és tévésorozattal. Rozsda lovag és barátai belopták magukat a gyerekek szívébe. Rendeztem és koreografáltam mindhárom Rozsda lovag-művet (a történetek A Rozsda lovag, A Rozsda lovag és a kísértet, illetve A Rozsda lovag és Fránya Frida címmel jelentek meg Magyarországon – a szerk.), amelyek olyan jól sikerültek, hogy a német jogtulajdonosok nekem adták a magyarországi színpadi rendezés állandó jogát. Ez egyben szabadságot is ad ahhoz, ahogy a színpadi művet az egyes színházakhoz adaptáljam.

RozsdalovagesFranyaFrida-olvasoprobaArtLensPhotography7-132418.jpg

Pacskó Dóra a Rozsda lovag és Fránya Frida olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Art&Lens Photography / Budapesti Operettszínház)

Könnyebbséget jelent vagy korlátokat szab egy új rendezésnél, ha egy anyaggal már dolgozott korábban?

Amikor egy olyan darabot veszek elő, amit már korábban is megrendeztem, akkor mindig hatnak rám a színészek impulzusai, és nagyon sok mindent átalakítok. A színház mindig közös munka, és én kifejezetten nyitott vagyok a változásra, új ötletekre, új energiákra.

Jörg Hilbert Felix Janosával közösen 1987-ben írta Rozsda lovag és Fránya Fridát, ami 1994-ben jelent meg először. Az akkori gyerekek pedig annyira megszerették a történetet, hogy – mint említette – számos adaptációja született. Mit ad a történet a mostani fiataloknak?

Arra tanítja a kicsiket és nagyokat, hogy nem kell mindig szuperhősökben hinniük, hanem egy kedves és félős csupaszív karakter is lehet hős.

Hogy nem az erőnktől és a pozíciónktól leszünk valakik, hanem egyszerűen, emberségesen is el lehet érni a célunkat. Sőt, úgy lehet csak igazán!

A próbák elkezdődtek, és már az első olvasópróbán elhangzott, hogy a mese környezettudatosságra nevel. Hogyan jelenik ez meg az előadásban?

Rozsda lovag valójában egy újrahasznosított fémből készült karakter, és a térben található tárgyak is kidobott májkrémes és szardíniás dobozokból, illetve más újrahasznosított anyagokból állnak. Ez arra utal, hogy nem kell mindig a fényes, a gazdag, viszont figyeljünk a környezetünkre, a természetre, az állatokra. Miközben pedig ezeket az üzeneteket sugározza a darab, elrepít minket más országokba, kultúrákba, például a Távol-Keletre vagy épp a mesék világába, többek között Fránya Frida boszorkány elvarázsolt kastélyába.

RozsdalovagesFranyaFrida-olvasoprobaArtLensPhotography-132418.jpg

A Rozsda lovag és Fránya Frida díszlettervei (Fotó/Forrás: Art&Lens Photography / Budapesti Operettszínház)

Az előadás készítési folyamatának is része a környezettudatosság?

Az életünk minden részében jelen kéne lennie a környezettudatosságnak. Én magam mindig odafigyelek arra, hogy óvjam és védjem a természetet, ezt tanítom a gyerekeimnek is, és a környezetemet is igyekszem erre ösztönözni. Azért is tartom fontosnak ezt a történetet, mert sokszor nem fordítunk elég figyelmet arra, hogy a színházban ne csak szórakoztassuk, de tanítsuk is fiatalokat.

Nem lehet elégszer felhívni a közönség és a gyerekek figyelmét arra, hogy óvjuk a környezetünket, és amíg csak lehet, őrizzük és becsüljük meg a természet szépségeit.

A darab szereplői klasszikus commedia dell’arte-figurák. Mitől válnak ezek a szereplők élővé, hogyan tud például egy mai kisgyerek azonosulni egy „Pierrot” Rozsda lovaggal?

A bohóc-karakter csaknem minden gyerek számára a legkedvesebb figura, aki csetlik-botlik, de jószívű és nemes lelkű. A karakterek remek lehetőséget adnak a színészeknek, hiszen rengeteg dal és tánc vár rájuk, de közben commedia dell’arte stílusban kell játszaniuk, sokszor akár csak néma szerepben. Ennek megfelelően a darabban szereplő karakterek megfelelnek egy-egy commedia dell’arte archetípusnak: az említett Pierrot-Rozsda lovag mellett Koksz Brighellával, Szélvész Columbinával, Süveg Pulcinellával, Hajóskapitány pedig Pantalonéval azonosítható. Az előadás nem csak a kicsiknek, de a felnőtteknek is szórakoztató lesz, természetesen táncos elemekkel fűszerezve.

RozsdalovagesFranyaFrida-olvasoprobaArtLensPhotography5-132418.jpg

A Rozsda lovag és Fránya Frida olvasópróbája (Fotó/Forrás: Art&Lens Photography / Budapesti Operettszínház)

Amellett, hogy a Rozsda lovag a felnőtteknek is izgalmas és szórakoztató, mégiscsak a gyerekeknek szól, ezekben a történetekben pedig sokszor látni eltúlzott gesztusokat, stilizált ábrázolásmódot. Az, hogy ennyire tipizált karakterek vannak a történetben, egyben azt is jelenti, hogy egy elrajzolt, kizárólag a mese szintjén mozgó történetet látnak majd a nézők?

A gyermekhez szóló színházi produkcióban fontos az érthető, fokozható dramaturgia, a meglepetés, a feszültség és annak feloldása, a lendület és a humor.

Az igazi gyermekszínház egyszerre több érzékre hat, furfangos és vidám, de tragikus és veszélyes is egyben.

És a felnőtt közönség – ha mer gyermek maradni a lelke mélyén – együtt lélegzik a kicsikkel egy jó előadás alatt.

A mesedarabok sokszor igénylik az interaktivitást, ebbe az előadásba mennyire fér bele a gyerekekkel való kommunikáció?

Az interaktivitás végig jelen lesz a darabban, a színészek bejátsszák az egész Kálmán Imre Teátrum terét, és sok közös akció, kommunikáció lesz a gyerekekkel. Az ő jelenlétük és reakcióik mindig izgalmassá és spontánná teszik az előadásokat.

RozsdalovagesFranyaFrida-olvasoprobaArtLensPhotography2-132417.jpg

A Rozsda lovag és Fránya Frida jelmeztervei (Fotó/Forrás: Art&Lens Photography / Budapesti Operettszínház)

A korábbi operettszínházas rendezéseiben is nagy hangsúlyt kaptak a sokszor önálló táncbetétek. Említette, hogy Rozsda lovag és Fránya Fridának is szerves része lesz a tánc. Hogyan jelenik majd meg az előadásban a mozgás?

A táncosok a különböző helyszínek és jelenetek emblematikus figurái, illetve a főbb karakterek segítői lesznek, például cápaként, sellőként, shaolin szerzetesként vagy boszorkányokként vesznek részt a jelenetekben. A koreográfiában Krizsán Dániel lesz a munkatársam, akivel nagyon sok új táncot készítünk a darabhoz.

A korábbi operettszínházi rendezéseivel ellentétben a mostani előadást nem a nagyszínpadon, hanem a Kálmán Imre Teátrumban mutatják be.

Mindig nagy vágyam volt a „régi Moulin Rouge”-ban rendezni, ezzel a bemutatóval ez is valóra válik.

Nagyon inspiráló számomra a Kálmán Imre Teátrum, ami egy igazán játékos és sok meglepetéssel szolgáló tér. A viszonylag kis hely ellenére be tudjuk játszani a teljes színháztermet, így az egész teátrum egy nagy páncélvárrá vagy hajóvá tud majd változni az előadás idejére.

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Bozsik Yvette (fotó: Horváth Judit)

Budapesti Operettszínház

Legolvasottabb

Vizuál

A Hat hét nyerte a fődíjat, a Larry pedig tarolt a magyar filmkritikusok díjátadóján

Február 3-án délután adták át a 60. Magyar Filmkritikusok Díjakat, amelynek fődíját Szakonyi Noémi Veronika Hat hét című drámája hódította el, Grunwalsky Ferenc pedig életműdíjat vehetett át.
Zenés színház

Az Éj királynője a levegőben

Az amerikai szoprán nem csupán virtuóz koloratúrkészségéről híres, hanem bravúros légtornászmutatványairól is, ráadásul képes ötvözni a kettőt: a levegőben lógva adja elő Az Éj királynőjének áriáját A varázsfuvolából.
Színház

„Soha nem kellett méltatlan dolgot elvállalnom” – Moór Marianna 80 éves

Bakfisként 8750 kislány közül választották ki egy filmfőszerepre, amit több mint harminc filmes alakítás és száznál is több színházi bemutató követett. Moór Marianna életműve gazdag és teljes. A színésznő február 5-én tölti be a 80. életévét.
Vizuál

Antal Csaba díszlet- és jelmeztervezői munkáiból nyílik kiállítás a Műcsarnokban

Eternal Yorick – Life Book Antal Csaba címmel nyílik kiállítás a Jászai Mari-díjas alkotó több évtizedes, gazdag életművéből. A tárlat február 3-tól látható.
Klasszikus

Hallgassa meg ön is a Szent Efrém Férfikar új lemezét!

Az együttes Kings & Queens címmel adta ki tizenhatodik albumát, melynek lemezbemutató koncertjére május 5-én kerül majd sor a Fonóban. A felvétel meghallgatható a nagyobb streamingplatformokon is.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház gyász

Elhunyt Jürgen Flimm

A neves színházi és operarendezőt, a Salzburgi Ünnepi Játékok és a Berlini Állami Opera egykori vezetőjét február 4-én, életének nyolcvankettedik évében érte a halál.
Zenés színház videó

Az Éj királynője a levegőben

Az amerikai szoprán nem csupán virtuóz koloratúrkészségéről híres, hanem bravúros légtornászmutatványairól is, ráadásul képes ötvözni a kettőt: a levegőben lógva adja elő Az Éj királynőjének áriáját A varázsfuvolából.
Zenés színház hír

Áthelyezik a földrengésben megrongálódott színházépületből a pesarói Rossini Operafesztivál idei évre tervezett előadásait

Az opera-előadásokat a fesztivál által már korábban is használt sportcsarnokban, a Vitrifrigo Arénában rendezik meg, míg a koncertekre a város egy másik színházépületében kerül majd sor.
Zenés színház hír

Stephanie Blythe Gianni Schicchi szerepét énekli San Diegóban

Az énekesnő már korábban is énekelt férfi hangtartományban, egy koncertszerű Carmen-előadásban Don Joséként lépett színpadra. Most baritonszerepben debütál majd.
Zenés színház interjú

„Minden színésznő álma egy igazi nadrágszerep” – interjú Lévai Enikővel a Mária főhadnagy bemutatója kapcsán

Lévai Enikő századik születésnapját ünneplő színháza centenáriumi gálaestjén lép színpadra február közepén, egy hónappal később pedig a Mária főhadnagy címszerepében mutatkozik be.