Zenés színház

A háború árnyékában

2015.04.04. 11:22
Ajánlom
A Nabucco után újabb nagyszabású, ókori témájú opera premierje következik áprilisban az Erkel Színházban: a Jászai-díjas Mohácsi János első operarendezése a zenetörténet alighanem legismertebb és egyik leggyakrabban műsorra tűzött darabja, az Aida lesz. OPERA MAGAZIN

Pedig az 1871-es premierhez rögös út vezetett: az Egyiptomban uralkodó Ismail pasa a kairói operaház megnyitására Verditől rendelt darabot, ám ő visszautasította a felkérést, így 1869-ben végül a Rigolettóval avatták fel az épületet. Az etióp rabszolgalány és az egyiptomi hadvezér tragikus szerelmét taglaló történetet Auguste Mariette, a majdani bemutató látványvilágáért is felelős egyiptológus jegyezte le, és hogy a sztori iránt Verdi mégis érdeklődni kezdett, az őt magát is meglepte. (És a nem is olyan rossz nyelvek szerint a meggyőzéshez pszichológiai hadviselésre is szükség volt: a Mesternek ugyanis azt mondták, hogy ha ő nem írja meg az operát, Gounod, mi több, Wagner boldogan megteszi...) Azonban hiába készült el az olasz zeneszerző a munkával, az elhúzódó francia-porosz háború miatt a premierre csak újabb több hónapos késéssel kerülhetett sor.

Akkor viszont nem akármilyen külsőségek között: a kortárs híradások két héttel a bemutató előtt aranyáron elkelt belépőkről, zsúfolásig telt házról és egyértelmű bombasikerről szólnak. Verdi azonban nem volt jelen azon az estén Kairóban: nem értett egyet azzal, hogy az első előadásra az egyszerű nézők kizárásával csak politikusokat, előkelőségeket és kritikusokat invitáltak meg. Így aztán nem meglepő, hogy Verdi a néhány hónappal későbbi, 1872 februárjában Milánóban rendezett és hasonló ovációval fogadott premiert tartotta műve valódi bemutatójának. Az opera sikere viharos sebességgel söpört végig egész Itálián. Ha netán városi legenda is, mégis érdemes megemlíteni egy vidéki olasz úr esetét, aki a hisztérikus fogadtatás miatt egymás után kétszer is megnézte az Aidát, ám az sajnálatos módon egyszer sem nyerte el a tetszését. Nem volt rest tollat ragadni, dühös levélben követelte vissza Verditől az utazás, a szállás és a vacsora költségeit, aki az étkezés kivételével meg is térítette az általa okozott „kárt"...

Az Aida mindenkori színrevitelében alighanem az jelenti a legnagyobb feladatot, hogy látszólag nincs benne semmi kihívás: a monumentalitás, a főleg az opera első két felvonását uraló grandiózus tablók lehető leglátványosabb kivitelezése egyszerre hagyomány és kötelesség. Ha pedig egy tapasztalt operanézővel felsoroltatnánk az Aida kötelező kellékeit, alighanem a lista elején szerepelne a kígyó, a teve, jómódú operaházaknál persze az elefánt is. Fodor Géza szofisztikált megfogalmazásában „a színjáték a »Massenregie«-től eltekintve úgyszólván magától elrendeződik, a díszletek és a jelmezek pedig az egyiptománia fantáziaképeit tárják elénk, s csak a dekorativitás fokában különböznek egymástól".

A mesés Keleten játszódó operának ugyanakkor fontos kérdése a „külföldit", a „Másikat", az alávetettet jelképező Aida pozíciója, már csak azért is, mert tudjuk jól, hogy Verdi egyik leggyakoribb témája volt a hatalom és az elnyomottak viszonyának ábrázolása. (Erre utal, hogy a szerző korszakmegjelölése is teljesen általános, nem köthető az egyiptomi birodalom egyetlen szakaszához sem.) Egy adatbázis szerint a világ tizenkettedik legtöbbet játszott operája az Aida: 2008 és 2013 között több mint 270 (!) különböző előadásban vitték színre. A nagy számok törvénye alapján nem nehéz kitalálni, hogy ezek legtöbbje merőben hasonló tónusú lehetett, ám izgalmas fejlemény, hogy az utóbbi években több, főleg nyugat-európai előadásban kiiktatták a piramisos-pálmafás festett hátteret, hogy a hangsúlyt a főszereplők kamaradrámájára, egyéni viszonyaira helyezzék, s így valóban értelmezzék a darabot.

Mohácsi János először nyúlt klasszikus nagyoperához, ám rajongói pontosan tudják, hogy pályáját végigkísérte és -kíséri a zene: előadásai társszerzőjeként tünteti fel állandó alkotótársát, Kovács Márton zeneszerzőt. Amikor a zenével ápolt viszonyáról kérdezem, azt mondja: „Életemnek fontos része a muzsika, pedig nem zenélek, csak hallgatok. A zene igen lényeges a színpadon, akinek nem, az a hiányát használja, anélkül, hogy tudna róla. Nekem annyira alapvető mindez, hogy külön hangsúlyt fektetek arra, hogy élő zene szóljon, vagy hogy mai zeneszerző írja azt, olyan személy, akinek közvetlen köze van az előadáshoz."

Az nem kérdés, hogy a többi színházi munkájához képest valódi újdonságot jelentett operát rendezni, ám amikor a részletekről faggatom, kiderül, hogy valójában a próbák során gazdagodott váratlan élményekkel: „A zenéből fakadó kötöttségek adottak, de nem szorosabbak, mint egy-egy operett dedikáltan zenés részeinél. Nem tudtam, hogy készüljek fel, és igazából a meglepetést nem az opera műfajának próbálása, hanem az operai próbák próbálása jelentette. Újszerű volt, hogy fejben kell megrendezni mindent, és a helyszínen gyakorlatilag csak az így kigondolt dolgokat kérheted-követelheted meg. Másra nincsen idő."

Amikor Mohácsi Jánost a korábbi Aida-élményeiről faggatom, a feljebb leírtakkal egybehangzóan állítja, hogy bár természetesen látott más előadásokat is, de azok legtöbbször a puszta artisztikumról szóltak, ami őt önmagában nem érdekelte. De vajon mi van az Aida kötelező művészi jelentésén túl? „Számomra a kapaszkodót a háború jelentette, amit nem szoktak komolyan venni, mi viszont erre fűztük fel az egész történetet. Az előadás arról szól, hogyan tapos bele a hadviselés az emberek életébe." Gyakori alkotótársak segítették Mohácsit elképzelése megvalósításában: Khell Zsolt díszlete, Remete Kriszta jelmezei, Bodor Johanna koreográfiája teszi teljessé az élményt, amelyben most a miskolci nyári előbemutató után a fővárosi nézők is részesülhetnek.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Én vagyok az igazmondó a zenekarban

Konrád Györgynek kilencvennégy évesen már nem kell kertelnie. Örökifjú, máig kezébe fogja a brácsát, a hegedűt, és olyan egyszerűséggel beszél a zenéről, hogy öröm hallgatni. A zene mellett egy másik szenvedélye is megmaradt egy életen át, a sport. Mellesleg a hosszú élet titkát is elárulta.
Klasszikus

Fischer Ádám is fellép a Royal Albert Hallban

A holdra szállás 50., Viktória királynő születésének 200., a Proms megalapítója, Henry Wood születésének 150. évfordulójára emlékezik a BBC Proms rendezvénysorozata, amelyen idén először környezetvédelemmel kapcsolatos zeneműveket is műsorra tűztek.
Zenés színház

Liliom hazatalál

Április 26-án mutatja be a Budapesti Operettszínház a Molnár Ferenc színműből készült világhírű musicalt, a Carouselt. Béres Attila rendezővel a Liliom iránti rajongásáról és a készülő előadásról beszélgettünk.
Jazz/World

Budapesten játszik John McLaughlin, a gitárlegenda

John McLaughlin, olyan zenészóriásokkal játszott együtt, mint Miles Davis, Jimi Hendrix, vagy Jaco Pastorius, az ő nevéhez fűződik az első jazz-rock album, és a szimfonikus zene, a jazz és az indiai zene legelső fúziója. Ezúttal a The 4th Dimension nevű zenekarával lép fel április 20-án.
Tánc

Így fog kinézni a kibővített Trafó előtere és kávézója!

A szeptemberben induló évadban új terekkel, kávézóval, pénztárral, ruhatárral várja látogatóit az intézmény. A tavaszi időszakban pedig a Liliom utca felől tudják megközelíteni a házat az érdeklődők.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Liliom hazatalál

Április 26-án mutatja be a Budapesti Operettszínház a Molnár Ferenc színműből készült világhírű musicalt, a Carouselt. Béres Attila rendezővel a Liliom iránti rajongásáról és a készülő előadásról beszélgettünk.
Zenés színház hír

Posztumusz Igaz Ember díjat kapott Kálmán Imre

A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapján a zeneszerző lánya, Kálmán Yvonne vette át a díjat az Operettszínházban.
Zenés színház opera

4 operaelőadás 26 órán belül? Kelemen Zoltánnak belefért

Három Bajazzókat és egy Bánk bán előadást vészelt át a szegedi Kelemen Zoltán operaénekes 26 órán belül. Nem is akárhogyan!
Zenés színház interjú

„Molnár Ferenc világraszóló zseni volt”

Április 26-án mutatja be az Operettszínház Béres Attila rendezésében a Liliomot. Az előadás két prózai szereplőjével, Nagy-Kálózy Eszterrel és Jordán Tamással arról is beszélgettünk, mi az a „molnárferenciség”, amihez a musicalben is ragaszkodni kell.
Zenés színház gyász

Elhunyt László Margit operaénekes

A Liszt-díjas lírai szopránénekesnőt, Érdemes művészt nyolcvannyolc éves korában érte a halál.