Prokofjev 1919-ben készült el az operával, amelynek ötlete a rendező, Meyerhold fejéből pattant ki. A zeneszerző a Meyerhold és Szolovjov által megírt librettót használta fel Carlo Gozzi 1761-ben készült meséje alapján.
Egy letűnt kor világa a 20. századi zenei világban
Prokofjev operája egyedülálló remekmű, Gozzi commedia dell'arte-szerű meséje pedig nagyszerű operatéma, ami lehetőséget ad arra is, hogy általa az opera minden eszköze a visszájára forduljon. Így lesz A három narancs szerelmese a színház és opera paródiája is egyben. Már a nyitójelenet is erre utal, ahol a tragédia és a komédia vitatkoznak egymással. A vitát félbeszakítja a komédiások egy újabb csoportja, akik bejelentik, kezdődik az előadás.
A történet egyszerű, a király fia menthetetlen hipochonder, még az udvari bolond, Truffaldino sem tudja őt felvidítani. A király elhatározza, hogy ünnepséget rendez, mert az egyetlen gyógymód, ha valaki nevetésre bírja egyszülött fiát. Eközben a háttérben a király minisztere, Leander, és a király unokahúga, Clarissa cselt szőnek, hogy eltávolítsák a herceget a színről. A mulatság természetesen kudarcot vall, de megjelenik a színen Fata Morgana, a gonosz boszorkány, aki megbotlik, és elestén kacagni kezd a herceg. A varázslónő erre megátkozza, és olthatatlan vágyat önt belé a három narancs iránt.
A herceg és Truffaldino útra kelnek, hogy viszontagságos kalandok árán rátaláljanak a három hercegnőt rejtő három gyümölcsre. Tschelio, a varázsló figyelmezteti őket, hogy a narancsokat csak víz közelében szabad kinyitni, de mivel éppen egy sivatagban járnak, és a herceg elalszik, a szomjas Truffaldino enyhülés reményében felbont két narancsot. Az előbújó hercegnők víz hiányában szomjan halnak, Truffaldino pedig elszalad. A herceg felkelvén kinyitja a harmadik narancsot, melyből Ninetta, a hercegnő bújik elő. Víz persze továbbra sincs a környéken, de ekkor a komédiások ismét előbújnak, és vizet adnak a párnak. A hercegnő tétovázik, nem szeretne rendezetlen ruhában a király elé kerülni, de amíg a herceg apjáért szalad, Fata Morgana patkánnyá változtatja Ninettát, és szolgáját, Smeraldinét hagyja ott a helyében.
A herceg tiltakozik a frigy ellen, de apja hajthatatlan. Az esküvő napján azonban a trónon egy patkány ül, akit Tschelio visszavarázsol hercegnővé. Mindenki boldog, a király pedig halálra ítéli a cselszövőket. Végül azonban, hála Fata Morgana ismételt mesterkedésének, a lókötők elmenekülnek.
Prokofjev operája egyedülálló remekmű, Gozzi commedia dell'arte-szerű meséje pedig nagyszerű operatéma, ami lehetőséget ad arra is, hogy általa az opera minden eszköze a visszájára forduljon. Így lesz A három narancs szerelmese a színház és opera paródiája is egyben. Már a nyitójelenet is erre utal, ahol a tragédia és a komédia vitatkoznak egymással. A vitát félbeszakítja a komédiások egy újabb csoportja, akik bejelentik, kezdődik az előadás.
narancs
A történet egyszerű, a király fia menthetetlen hipochonder, még az udvari bolond, Truffaldino sem tudja őt felvidítani. A király elhatározza, hogy ünnepséget rendez, mert az egyetlen gyógymód, ha valaki nevetésre bírja egyszülött fiát. Eközben a háttérben a király minisztere, Leander, és a király unokahúga, Clarissa cselt szőnek, hogy eltávolítsák a herceget a színről. A mulatság természetesen kudarcot vall, de megjelenik a színen Fata Morgana, a gonosz boszorkány, aki megbotlik, és elestén kacagni kezd a herceg. A varázslónő erre megátkozza, és olthatatlan vágyat önt belé a három narancs iránt.
A herceg és Truffaldino útra kelnek, hogy viszontagságos kalandok árán rátaláljanak a három hercegnőt rejtő három gyümölcsre. Tschelio, a varázsló figyelmezteti őket, hogy a narancsokat csak víz közelében szabad kinyitni, de mivel éppen egy sivatagban járnak, és a herceg elalszik, a szomjas Truffaldino enyhülés reményében felbont két narancsot. Az előbújó hercegnők víz hiányában szomjan halnak, Truffaldino pedig elszalad. A herceg felkelvén kinyitja a harmadik narancsot, melyből Ninetta, a hercegnő bújik elő. Víz persze továbbra sincs a környéken, de ekkor a komédiások ismét előbújnak, és vizet adnak a párnak. A hercegnő tétovázik, nem szeretne rendezetlen ruhában a király elé kerülni, de amíg a herceg apjáért szalad, Fata Morgana patkánnyá változtatja Ninettát, és szolgáját, Smeraldinét hagyja ott a helyében.
A herceg tiltakozik a frigy ellen, de apja hajthatatlan. Az esküvő napján azonban a trónon egy patkány ül, akit Tschelio visszavarázsol hercegnővé. Mindenki boldog, a király pedig halálra ítéli a cselszövőket. Végül azonban, hála Fata Morgana ismételt mesterkedésének, a lókötők elmenekülnek.
A chicagói francia nyelvű bemutató után a művet 1926-ban mutatták be a Szovjetunióban Leningrádban.
hírlevél
