Zenés színház

A három narancs szerelmese

2015.12.30. 06:07
Ajánlom
1921-ben ezen a napon mutatták be Prokofjev, a chicagói opera megrendelésére írott színpadi művét a szerző vezényletével.

Prokofjev 1919-ben készült el az operával, amelynek ötlete a rendező, Meyerhold fejéből pattant ki. A zeneszerző a Meyerhold és Szolovjov által megírt librettót használta fel Carlo Gozzi 1761-ben készült meséje alapján.

Egy letűnt kor világa a 20. századi zenei világban

Prokofjev operája egyedülálló remekmű, Gozzi commedia dell'arte-szerű meséje pedig nagyszerű operatéma, ami lehetőséget ad arra is, hogy általa az opera minden eszköze a visszájára forduljon. Így lesz A három narancs szerelmese a színház és opera paródiája is egyben. Már a nyitójelenet is erre utal, ahol a tragédia és a komédia vitatkoznak egymással. A vitát félbeszakítja a komédiások egy újabb csoportja, akik bejelentik, kezdődik az előadás.

narancs

narancs


A történet egyszerű, a király fia menthetetlen hipochonder, még az udvari bolond, Truffaldino sem tudja őt felvidítani. A király elhatározza, hogy ünnepséget rendez, mert az egyetlen gyógymód, ha valaki nevetésre bírja egyszülött fiát. Eközben a háttérben a király minisztere, Leander, és a király unokahúga, Clarissa cselt szőnek, hogy eltávolítsák a herceget a színről. A mulatság természetesen kudarcot vall, de megjelenik a színen Fata Morgana, a gonosz boszorkány, aki megbotlik, és elestén kacagni kezd a herceg. A varázslónő erre megátkozza, és olthatatlan vágyat önt belé a három narancs iránt.

A herceg és Truffaldino útra kelnek, hogy viszontagságos kalandok árán rátaláljanak a három hercegnőt rejtő három gyümölcsre. Tschelio, a varázsló figyelmezteti őket, hogy a narancsokat csak víz közelében szabad kinyitni, de mivel éppen egy sivatagban járnak, és a herceg elalszik, a szomjas Truffaldino enyhülés reményében felbont két narancsot. Az előbújó hercegnők víz hiányában szomjan halnak, Truffaldino pedig elszalad. A herceg felkelvén kinyitja a harmadik narancsot, melyből Ninetta, a hercegnő bújik elő. Víz persze továbbra sincs a környéken, de ekkor a komédiások ismét előbújnak, és vizet adnak a párnak. A hercegnő tétovázik, nem szeretne rendezetlen ruhában a király elé kerülni, de amíg a herceg apjáért szalad, Fata Morgana patkánnyá változtatja Ninettát, és szolgáját, Smeraldinét hagyja ott a helyében.

A herceg tiltakozik a frigy ellen, de apja hajthatatlan. Az esküvő napján azonban a trónon egy patkány ül, akit Tschelio visszavarázsol hercegnővé. Mindenki boldog, a király pedig halálra ítéli a cselszövőket. Végül azonban, hála Fata Morgana ismételt mesterkedésének, a lókötők elmenekülnek.

A chicagói francia nyelvű bemutató után a művet 1926-ban mutatták be a Szovjetunióban Leningrádban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Egy piszok erős nő az arab világban – A víg özvegy Dubajban

Állva tapsolta a közönség az Operettszínház A víg özvegy című előadását Dubajban, ahol három alkalommal látható Szabó Máté rendezése ezekben a napokban. Az alkotókat még az első előadás előtt sikerült utolérnünk.
Zenés színház interjú

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Zenés színház opera

Vízzel árasztják el a színpadot a Gioconda premierjén

Meg a többi előadáson is. Velence csatornái vizes valójukban elevenednek meg Almási-Tóth András rendezésében, amely Ponchielli legsikerültebb művét állítja színpadra 2019. február 22-én az Erkel Színházban.