Zenés színház

A hazai zenés színház „mindenese”: Szemenyei János

2018.11.18. 10:10
Ajánlom
Színész és zeneszerző egy személyben, aki igazi otthonát a zenés színpadokon találta meg. Szemenyei János Kult50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Mozart Peter Shaffer drámájában, Háy János alteregója az Originál Láger című rövidfilmben, Néró császár a Sztárcsinálókban, Tasnádi István-színdarabok zeneszerzője, énekelt Nessun Dormát és Mágnás Miskát. Egy izgalmas karakter a reflektorfényben, aki nem tudja, hogy sztárnak számít-e, de nem is igazán foglalkozik vele. Ha lenne névjegykártyája, az állna rajta, hogy színész-zeneszerző, mégpedig ebben a sorrendben.

Szemenyei János mindig is a színházban képzelte el magát, de szinte a véletlenen múlott, hogy a zenés pódiumon kötött ki.

1981-ben született Székesfehérváron, és már tizenhárom évesen szerepelt a Vörösmarty Színház ifjúsági előadásaiban, de miután nem vették fel rögtön a színművészetire, vidéki színházban vállalt statisztaszerepeket. Kerényi Imre szerződtette stúdiósnak a Madáchba, Szemenyeinek viszont hamar meggyűlt a baja a dologgal, aminek egészen prózai oka volt: nehezen bírta a korán kelést, folyton elkésett, így aztán rendszeresen mehetett az igazgatóhoz raportra. A következő évben jelentkezett a színművészetire, ám mivel a prózai osztályt Kerényi Imre indította, ő inkább az operett–musical szakon felvételizett – sikeresen. A sors fintora, hogy a döntésben Kerényi Imrének is része volt.

015-134740.jpg

Szemenyei János Mozart szerepében

2005-ben végzett, azóta is izgő-mozgó figura. Felvételizett a Zeneakadémiára, de nem vették fel, mert az állam már nem finanszírozta volna a második diplomáját. „Nagyon ritka az olyan ország, ahol hátránynak számít, ha az embernek van már egy diplomája” – mondta erre epésen a Magyar Narancsnak. Ennek ellenére folyamatosan komponál, főként színpadi kísérőzenéket, a nagy mű még várat magára.

Szeretem a dallamos zenét, ami nem fél attól, hogy érzelmeket keltsen. (...) A próza tele van olyan elemekkel, amelyek valamiképp irányítják az ember agyát – és ezt jól lehetne zenével is kombinálni.”

Bagó Bertalan hívására Zalaegerszegen töltött négy évet – mert, ahogy mondta, a prózai színház sokrétűbb. A Hevesi Sándor Színház jól gazdálkodott a tehetségével. A zongorához ültették a Hamletben, huszonöt évesen volt III. Richárd, zenét írt Tasnádi Istvánnak, és mire eltelt a négy esztendő, három színház ajánlkozott érte. Eszenyi Enikő hívta a Vígszínházba, mondván, az ilyen Szemenyei-féle kreatív emberekre ott szükség van. „Egyáltalán nem voltam odavaló” – nyilatkozta később a színész, hozzátéve, hogy nem használták ki a tehetségét. Ezt követően több helyről megkeresték, zenés színház is leszerződtette volna, de ezekre a felkérésekre mindig nemet mondott. „Ha másképp döntök, (...) nem próbálhattam volna ki magamat a színház más területein” – mondta a Fideliónak. 2011-től a kecskeméti Katona tagja.

209-134739.jpg

Szemenyei János a Macskadémon című előadásban

A víges években ismerkedett össze a színpadi zeneszerzőt kereső Mundruczó Kornéllal, ennek eredményeként pedig a Proton Színházzal elkészítette Schubert Winterreise című dalciklusának koncertszínházi előadását, amely több sikeres budapesti este után Frankfurtba is eljutott.

2013–2015 között a Magyar Színház zenei vezetője volt – ha nem is a komponálással töltött éjszakák jutalmaképpen, de azoktól nem függetlenül. Az utóbbi években rengeteg helyen játszott, pincétől a padlásig. (A Pinceszínházban többnyire zeneszerző a színlapon, a padlásról mondjuk már lejött, amikor eljött a Vígből.) Főszerepet játszott a Macska a forró bádogtetőn című előadásban, ő volt Csokonai a Dorottyában Kecskeméten, Jézus Händel rockosított Messiásában, John Webster a Madáchban (Szerelmes Shakespeare), Galileo a We Will Rock You című Queen-musicalben és Boldizsár az év elején bemutatott Szörényi–Bródy-rockballadában, a Kőműves Kelemenben.

Gyerekszereplőket rendezett a Proton Színház társulatával (Keresd meg Vackort!). Karafiáth Orsolya és Bella Máté Macskadémon című zenés darabjában Peller Anna mellett játszik címszerepet a Budapesti Operettszínházban. A világ legrosszabb énekesnőjét kíséri a Játékszínben a Mennyei hang című előadásban. „Nem nagyon tudom elképzelni, hogy ne játsszak színpadon” – mondta. Úgy tűnik, mi sem tudjuk már elképzelni a hazai zenés színházat nélküle.

IMG_1237-104326.jpg

Bánsági Ildikó és Szemenyei János a Mennyei hangban (Fotó/Forrás: Juhász G. Tamás)

 

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

 

Szemenyei János:

Kapcsolódó

Szemenyei János: "Nemet mondtam"

Bár a főiskolai felvételin még alig-alig ismerte a műfajt, mára a hazai zenés színházi élet egyik legizgalmasabb figurájává nőtte ki magát. Pályája során megfordult a nagyobb budapesti színpadokon, írt zenét többek között Mundruczó Kornél darabjaihoz, szeptember óta pedig a Magyar Színház zenei vezetője. Szemenyei Jánossal beszélgettünk.

Mégis, kinek a szégyene?

Mégis, kinek a szégyene?

Olyan zenével kezdődik a Szégyen című, Mundruczó Kornél rendezte előadás, ami egy krimi vagy egy tévéhíradó főcímét idézi. És amit látunk, az valóban bármelyik lehet: akár egy bűnügyeket nem nélkülöző sztori, akár egy hír értékű hétköznapi történet. De az biztos, hogy a dél-afrikai alapanyag ellenére nagyon magyar.

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

Így búcsúztak a pályatársak Edita Gruberovától

A hetvennégy éves korában elhunyt, világhírű koloratúrszoprán, Edita Gruberová elvesztése nemcsak a közönséget sújtotta le, kollégái is fájó szívvel emlékeztek meg róla.
Színház

Venczel Vera az MMA kitüntetettjei között

Október 18-án átadták a Magyar Művészeti Akadémia tagozati díjait. A kitüntetéseket minden kategóriában két-két főnek ítélik oda, a Színházművészeti tagozat elismerésében Venczel Vera és Dobos Imre részesült.
Színház

5 ígéretes független színházi előadás

Az ősz hagyományosan hemzseg az új bemutatóktól, csak kapkodjuk a fejünket a sokszínű a kínálat láttán, mi viszont most olyan előadásokat ajánlunk, amelyek talán kevesebb figyelmet kapnak a kőszínházak műsorával szemben. Szubjektív válogatásunkban szerepelnek klasszikus művek, izgalmas életutak és kortárs dráma is.
Plusz

„Hogy mi a humor? Túlélés” – emléktáblát avattak Antal Imre tiszteletére

Az Erkel Ferenc-díjas magyar zongoraművész, televíziós személyiség emlékét mától tábla őrzi egykori otthona, a Damjanich utca 40. alatti ház falán.
Zenés színház

„Körül szeretnék nézni a világban” – Interjú Fürjes Anna Csengével

Egyetlen magyarként került a IV. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny döntőjébe Fürjes Anna Csenge, aki fiatal kora ellenére több kisebb-nagyobb szerepet énekelt már a Magyar Állami Operaház produkcióiban is. A mindössze huszonöt éves mezzoszopránnal beszélgettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Minden részlet a helyére kerül

Célegyenesbe ért az Eiffel Műhelyház ünnepélyes átadása. A látványosan megújult egykori mozdonyjavító műhelyben kialakított játszóhelyeket hivatalosan október 25-én veheti birtokba a publikum, ám az elmúlt időszakban az Opera csapata már belakta a komplexum tereit, ahol több nyilvános előadást is tartottak. A munkálatok a járványhelyzet miatti kényszerű bezárás alatt is folyamatosan zajlottak, az utolsó simításokról Józsa Ankát, a Magyar Állami Operaház beruházó építészét kérdeztük.
Zenés színház ajánló

21. századi összművészet – újra műsoron Az úrhatnám polgár

Az elmúlt évad végének izgalmas összművészeti produkciója volt a Molière és Lully közös alkotásából, Az úrhatnám polgárból készített, modern környezetbe helyezett előadás, melyet idén három alkalommal láthat a közönség.
Zenés színház kritika

A művészet lázadása

Hargitai Iván legújabb rendezésével egy örök érvényű történethez nyúl, fiatalok útkeresésén, sikerein és bukásain keresztül beszél az életről. A székesfehérvári Vörösmarty Színház Fame-előadása eltávolodik a hagyományos színházi keretektől, már-már cirkuszi poronddá változtatva a teret.
Zenés színház interjú

„Körül szeretnék nézni a világban” – Interjú Fürjes Anna Csengével

Egyetlen magyarként került a IV. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny döntőjébe Fürjes Anna Csenge, aki fiatal kora ellenére több kisebb-nagyobb szerepet énekelt már a Magyar Állami Operaház produkcióiban is. A mindössze huszonöt éves mezzoszopránnal beszélgettünk.
Zenés színház ajánló

Isten, haza, család – és ami mögötte van

Alföldi Róbert legújabb rendezésében a kortárs néptánc formanyelvét arra használja, hogy tükröt tartson a valóságunknak, miközben vizsgálat tárgyává teszi a népikultúra egykori berendezkedését, hagyományaink visszásságait.