Zenés színház

A hazai zenés színház „mindenese”: Szemenyei János

2018.11.18. 10:10
Ajánlom
Színész és zeneszerző egy személyben, aki igazi otthonát a zenés színpadokon találta meg. Szemenyei János Kult50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Mozart Peter Shaffer drámájában, Háy János alteregója az Originál Láger című rövidfilmben, Néró császár a Sztárcsinálókban, Tasnádi István-színdarabok zeneszerzője, énekelt Nessun Dormát és Mágnás Miskát. Egy izgalmas karakter a reflektorfényben, aki nem tudja, hogy sztárnak számít-e, de nem is igazán foglalkozik vele. Ha lenne névjegykártyája, az állna rajta, hogy színész-zeneszerző, mégpedig ebben a sorrendben.

Szemenyei János mindig is a színházban képzelte el magát, de szinte a véletlenen múlott, hogy a zenés pódiumon kötött ki.

1981-ben született Székesfehérváron, és már tizenhárom évesen szerepelt a Vörösmarty Színház ifjúsági előadásaiban, de miután nem vették fel rögtön a színművészetire, vidéki színházban vállalt statisztaszerepeket. Kerényi Imre szerződtette stúdiósnak a Madáchba, Szemenyeinek viszont hamar meggyűlt a baja a dologgal, aminek egészen prózai oka volt: nehezen bírta a korán kelést, folyton elkésett, így aztán rendszeresen mehetett az igazgatóhoz raportra. A következő évben jelentkezett a színművészetire, ám mivel a prózai osztályt Kerényi Imre indította, ő inkább az operett–musical szakon felvételizett – sikeresen. A sors fintora, hogy a döntésben Kerényi Imrének is része volt.

015-134740.jpg

Szemenyei János Mozart szerepében

2005-ben végzett, azóta is izgő-mozgó figura. Felvételizett a Zeneakadémiára, de nem vették fel, mert az állam már nem finanszírozta volna a második diplomáját. „Nagyon ritka az olyan ország, ahol hátránynak számít, ha az embernek van már egy diplomája” – mondta erre epésen a Magyar Narancsnak. Ennek ellenére folyamatosan komponál, főként színpadi kísérőzenéket, a nagy mű még várat magára.

Szeretem a dallamos zenét, ami nem fél attól, hogy érzelmeket keltsen. (...) A próza tele van olyan elemekkel, amelyek valamiképp irányítják az ember agyát – és ezt jól lehetne zenével is kombinálni.”

Bagó Bertalan hívására Zalaegerszegen töltött négy évet – mert, ahogy mondta, a prózai színház sokrétűbb. A Hevesi Sándor Színház jól gazdálkodott a tehetségével. A zongorához ültették a Hamletben, huszonöt évesen volt III. Richárd, zenét írt Tasnádi Istvánnak, és mire eltelt a négy esztendő, három színház ajánlkozott érte. Eszenyi Enikő hívta a Vígszínházba, mondván, az ilyen Szemenyei-féle kreatív emberekre ott szükség van. „Egyáltalán nem voltam odavaló” – nyilatkozta később a színész, hozzátéve, hogy nem használták ki a tehetségét. Ezt követően több helyről megkeresték, zenés színház is leszerződtette volna, de ezekre a felkérésekre mindig nemet mondott. „Ha másképp döntök, (...) nem próbálhattam volna ki magamat a színház más területein” – mondta a Fideliónak. 2011-től a kecskeméti Katona tagja.

209-134739.jpg

Szemenyei János a Macskadémon című előadásban

A víges években ismerkedett össze a színpadi zeneszerzőt kereső Mundruczó Kornéllal, ennek eredményeként pedig a Proton Színházzal elkészítette Schubert Winterreise című dalciklusának koncertszínházi előadását, amely több sikeres budapesti este után Frankfurtba is eljutott.

2013–2015 között a Magyar Színház zenei vezetője volt – ha nem is a komponálással töltött éjszakák jutalmaképpen, de azoktól nem függetlenül. Az utóbbi években rengeteg helyen játszott, pincétől a padlásig. (A Pinceszínházban többnyire zeneszerző a színlapon, a padlásról mondjuk már lejött, amikor eljött a Vígből.) Főszerepet játszott a Macska a forró bádogtetőn című előadásban, ő volt Csokonai a Dorottyában Kecskeméten, Jézus Händel rockosított Messiásában, John Webster a Madáchban (Szerelmes Shakespeare), Galileo a We Will Rock You című Queen-musicalben és Boldizsár az év elején bemutatott Szörényi–Bródy-rockballadában, a Kőműves Kelemenben.

Gyerekszereplőket rendezett a Proton Színház társulatával (Keresd meg Vackort!). Karafiáth Orsolya és Bella Máté Macskadémon című zenés darabjában Peller Anna mellett játszik címszerepet a Budapesti Operettszínházban. A világ legrosszabb énekesnőjét kíséri a Játékszínben a Mennyei hang című előadásban. „Nem nagyon tudom elképzelni, hogy ne játsszak színpadon” – mondta. Úgy tűnik, mi sem tudjuk már elképzelni a hazai zenés színházat nélküle.

IMG_1237-104326.jpg

Bánsági Ildikó és Szemenyei János a Mennyei hangban (Fotó/Forrás: Juhász G. Tamás)

 

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

 

Szemenyei János:

Kapcsolódó

Szemenyei János: "Nemet mondtam"

Bár a főiskolai felvételin még alig-alig ismerte a műfajt, mára a hazai zenés színházi élet egyik legizgalmasabb figurájává nőtte ki magát. Pályája során megfordult a nagyobb budapesti színpadokon, írt zenét többek között Mundruczó Kornél darabjaihoz, szeptember óta pedig a Magyar Színház zenei vezetője. Szemenyei Jánossal beszélgettünk.

Mégis, kinek a szégyene?

Mégis, kinek a szégyene?

Olyan zenével kezdődik a Szégyen című, Mundruczó Kornél rendezte előadás, ami egy krimi vagy egy tévéhíradó főcímét idézi. És amit látunk, az valóban bármelyik lehet: akár egy bűnügyeket nem nélkülöző sztori, akár egy hír értékű hétköznapi történet. De az biztos, hogy a dél-afrikai alapanyag ellenére nagyon magyar.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Liszt Ferenc szépunokája ez a csodakamasz zongoraművész

Ahogy a középkorú és idősebb generációk birtokba vették a közösségi médiát, úgy futott fel Michael Andreas Häringer karrierje is. A most tizenhét éves zongoraművész nem csak ragyogó tehetség, de kivételesen népszerű is.
Vizuál

Mutatjuk, hol találja a ma 75 éve elhunyt Róth Miksa alkotásait!

Sőt, galériánkban azokat az enteriőröket is, amelyek már elpusztultak. Róth elsőként ismerte fel a monarchiában a Tiffany-üveg alkalmazásában rejlő lehetőségeket, és mesteri szintre emelte az üvegművészetet. 1944. június 14-én halt meg Róth Miksa üvegfestő és üvegmozaik-készítő.
Könyv

12 izgalmas kötet a Könyvhétről

Mi ezeket a könyveket szeretnénk látni a könyvespolcunkon. Szubjektív válogatás a most megjelenő újdonságokból.
Vizuál

Elhunyt Franco Zeffirelli

A hosszú betegség után elhunyt rendező 96 éves volt. Firenzében helyezik örök nyugalomra – számolt be róla a hvg.hu.
Színház

Két díjnak is örülhet ifj. Vidnyánszky Attila a POSZT-on

Szombat este átadták a 19. Pécsi Országos Színházi Találkozó díjait a Kodály Központban megrendezett ceremónián. A versenyprogramban tíz nap alatt tizennégy előadás vonult fel a díjakról döntő szakmai-, színész-, és közönségzsűri előtt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Olyan ez, mint egy jókedvű sütés-főzés

Opera és festői nyáreste Szentendrén – 100 százalék élmény! Megadja a kulturális nyár alaphangját a június 29-ei szentendrei Operagála.
Zenés színház operett

Népi tánc színesíti idén a Budavári Palotakoncerteket

Elemi szenvedélyek – ez a címe a Budapesti Palotakoncertek idei gálaműsorának, amelyet a budai vár Oroszlános udvarában rendeznek augusztus 2-án és 3-án.
Zenés színház interjú

Fischl Mónika: „Ez az este örömzene lesz”

Első szerepe operaszerep volt, ma az Operettszínház primadonnájaként ismerjük Fischl Mónikát, akit nyáron egy operagálán is hallhatunk Szentendrén. Interjúnkban felelevenítettük pályájának lényeges mozzanatait.
Zenés színház koktélparti

5 dolog, amit talán nem tudtál Wagner Ringjéről

Wagner tetralógiája, A Nibelung gyűrűje megkerülhetetlen monstruma a zenetörténetnek. Összeszedtünk öt dolgot, amit talán nem tudtál róla.
Zenés színház interjú

Kendi Lajos: Sportot űztem a beugrásokból

Kendi Lajos baritont, a tavalyi szegedi Rigoletto főszereplőjét nem kell bemutatni a magyar operaszerető közönségnek. Az énekes elmesélte, hogy miért szerette sokáig a merész beugrásokat, és miért meghatározó mű a Figaro házassága karrierjében.