A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:
Mozart Peter Shaffer drámájában, Háy János alteregója az Originál Láger című rövidfilmben, Néró császár a Sztárcsinálókban, Tasnádi István-színdarabok zeneszerzője, énekelt Nessun Dormát és Mágnás Miskát. Egy izgalmas karakter a reflektorfényben, aki nem tudja, hogy sztárnak számít-e, de nem is igazán foglalkozik vele. Ha lenne névjegykártyája, az állna rajta, hogy színész-zeneszerző, mégpedig ebben a sorrendben.
Szemenyei János mindig is a színházban képzelte el magát, de szinte a véletlenen múlott, hogy a zenés pódiumon kötött ki.
1981-ben született Székesfehérváron, és már tizenhárom évesen szerepelt a Vörösmarty Színház ifjúsági előadásaiban, de miután nem vették fel rögtön a színművészetire, vidéki színházban vállalt statisztaszerepeket. Kerényi Imre szerződtette stúdiósnak a Madáchba, Szemenyeinek viszont hamar meggyűlt a baja a dologgal, aminek egészen prózai oka volt: nehezen bírta a korán kelést, folyton elkésett, így aztán rendszeresen mehetett az igazgatóhoz raportra. A következő évben jelentkezett a színművészetire, ám mivel a prózai osztályt Kerényi Imre indította, ő inkább az operett–musical szakon felvételizett – sikeresen. A sors fintora, hogy a döntésben Kerényi Imrének is része volt.
Szemenyei János Mozart szerepében
2005-ben végzett, azóta is izgő-mozgó figura. Felvételizett a Zeneakadémiára, de nem vették fel, mert az állam már nem finanszírozta volna a második diplomáját. „Nagyon ritka az olyan ország, ahol hátránynak számít, ha az embernek van már egy diplomája” – mondta erre epésen a Magyar Narancsnak. Ennek ellenére folyamatosan komponál, főként színpadi kísérőzenéket, a nagy mű még várat magára.
Szeretem a dallamos zenét, ami nem fél attól, hogy érzelmeket keltsen. (...) A próza tele van olyan elemekkel, amelyek valamiképp irányítják az ember agyát – és ezt jól lehetne zenével is kombinálni.”
Bagó Bertalan hívására Zalaegerszegen töltött négy évet – mert, ahogy mondta, a prózai színház sokrétűbb. A Hevesi Sándor Színház jól gazdálkodott a tehetségével. A zongorához ültették a Hamletben, huszonöt évesen volt III. Richárd, zenét írt Tasnádi Istvánnak, és mire eltelt a négy esztendő, három színház ajánlkozott érte. Eszenyi Enikő hívta a Vígszínházba, mondván, az ilyen Szemenyei-féle kreatív emberekre ott szükség van. „Egyáltalán nem voltam odavaló” – nyilatkozta később a színész, hozzátéve, hogy nem használták ki a tehetségét. Ezt követően több helyről megkeresték, zenés színház is leszerződtette volna, de ezekre a felkérésekre mindig nemet mondott. „Ha másképp döntök, (...) nem próbálhattam volna ki magamat a színház más területein” – mondta a Fideliónak. 2011-től a kecskeméti Katona tagja.
Szemenyei János a Macskadémon című előadásban
A víges években ismerkedett össze a színpadi zeneszerzőt kereső Mundruczó Kornéllal, ennek eredményeként pedig a Proton Színházzal elkészítette Schubert Winterreise című dalciklusának koncertszínházi előadását, amely több sikeres budapesti este után Frankfurtba is eljutott.
2013–2015 között a Magyar Színház zenei vezetője volt – ha nem is a komponálással töltött éjszakák jutalmaképpen, de azoktól nem függetlenül. Az utóbbi években rengeteg helyen játszott, pincétől a padlásig. (A Pinceszínházban többnyire zeneszerző a színlapon, a padlásról mondjuk már lejött, amikor eljött a Vígből.) Főszerepet játszott a Macska a forró bádogtetőn című előadásban, ő volt Csokonai a Dorottyában Kecskeméten, Jézus Händel rockosított Messiásában, John Webster a Madáchban (Szerelmes Shakespeare), Galileo a We Will Rock You című Queen-musicalben és Boldizsár az év elején bemutatott Szörényi–Bródy-rockballadában, a Kőműves Kelemenben.
Gyerekszereplőket rendezett a Proton Színház társulatával (Keresd meg Vackort!). Karafiáth Orsolya és Bella Máté Macskadémon című zenés darabjában Peller Anna mellett játszik címszerepet a Budapesti Operettszínházban. A világ legrosszabb énekesnőjét kíséri a Játékszínben a Mennyei hang című előadásban. „Nem nagyon tudom elképzelni, hogy ne játsszak színpadon” – mondta. Úgy tűnik, mi sem tudjuk már elképzelni a hazai zenés színházat nélküle.
Bánsági Ildikó és Szemenyei János a Mennyei hangban (Fotó/Forrás: Juhász G. Tamás)
Mi ez a sorozat?
Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.
Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>
hírlevél
