Zenés színház

A hét portréja: Frederick Loewe

2009.02.09. 00:00
Ajánlom
A csodagyerekként indult musicalszerző 1901. június 10-én (Fritz néven) született Berlinben. Ötévesen kezdett zongorázni, és hétévesen már apja, aki prózai darabokban és operettek tenorszerepeiben egyaránt játszott, európai és amerikai fellépéseire komponált dalokat. Tizenhárom éves korában az addigi legfiatalabb szólistaként koncertezett a Berlini Filharmonikusokkal, és két évvel később megírta a Katrina című dalt, amelynek kottáiból egymillió példány fogyott el.

Frederick Loewe

Loewe, aki zeneszerzést Ferruccio Busonitól és Eugène d’Alberttől tanult, 1924-ben apját követve az Egyesült Államokba utazott, ám annak ellenére, hogy célja a Broadway meghódítása volt, egy évtizedig nem hallatta hangját. Anyagi körülményei általában nem voltak túl rózsásak, előfordult, hogy a Central Park padján töltötte az éjszakát. New York németek lakta negyedében élt, és ottani klubokban zenélt, és némafilmeket kísért. Utóbbit sosem a meglevő kották alapján tette, hanem saját ötleteit vitte a nézők elé. Egy alkalommal az Egyesült Államok himnuszának dallamára improvizált, amikor a mozi tulajdonosa kirúgta. A gazdasági válság idején nyugatra indult, Montana államban például postásként dolgozott, de egy év múlva újra New Yorkban találjuk.

1934-ben megírta a Petticoat Fever című Broadway-darab zenéjét, két évvel később már számos Broadway-revü plakátját találjuk nevét, 1937-ben kezdődött együttműködése Earle Crooker szövegíróval (Salute to Spring, Great Lady), de próbálkozásaival átütő sikert nem ért el. 1942-ben a Lambs nevű New York-i színházi klubban találkozott Alan Jay Lemerrel, és arra kérte, hogy a Salute to Spring című darabot írja át egy detroiti producer számára. Következő két munkájuk (What’s Up?, The Day Before Spring) megbukott, ám 1947-ben a Brigadoon végre elnyerte a kritika és a közönség kegyeit. 1951-ben megírták a Paint Your Wagon című zenés játékot, 1956-ban pedig elkészült az a mű, amivel Loewe a színház-, majd a filmtörténetbe is beírta a nevét: a My Fair Lady minden idők egyik legsikeresebb és leghosszabb ideig futó amerikai musicalje lett. A Broadway-szereposztással kiadott lemezből több mint ötmillió példány fogyott el, Loewe 16 dalából azóta számtalan feldolgozás készült. Két évvel később következett a Gigi, 1960-ban pedig a Camelot. Utóbbi készítése közben a szerzőpáros összekülönbözött, és tíz évre elváltak útjaik; csak az eredetileg filmre szánt Gigi színpadi változatának elkészítésére békültek ki. 1974-ben a páros együtt írta A kis herceg című film zenéjét, amit ők egyszerűnek szántak, a hollywoodi producerek azonban áthangszereltek és túldúsítottak. A komponista annyira nem értett egyet a változtatásokkal, hogy a londoni stúdiófelvételre el sem utazott.

A három Tony-díjat nyert (1957 – My Fair Lady – a legjobb musical és legjobb zeneszerző, 1974 – Gigi – a legjobb dal) Frederick Loewe 1988. február 14-én a kaliforniai Palm Springsben hunyt el.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.
Jazz/World

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.
Vizuál

Kiállítják Freud titkos gyűrűit

Az osztrák neurológus és pszichiáter a megajándékozotthoz kötődő mitológiai alakot vésetett az ékszerbe, amelyet csak a kiválasztottaknak ajándékozott.
Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház operett

Frankó Tünde: „Kedves pikantériát ad...”

Egy művésznek az a legfontosabb, hogy a törekvéseiben a színháza partner legyen - állítja Frankó Tünde. A Palotakoncertek fellépőit bemutató sorozatunkban a népszerű primadonna válaszolt kérdéseinkre.
Zenés színház interjú

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Zenés színház kritika

A mi Chicagónk

A Chicago a minőségi szórakoztatóipar egy legsikerültebb darabja. Nem azért persze, mert igen jól meg van csinálva. Inkább azért, mert jól ki van találva. Nemcsak a társadalmat leplezi le, de önmagát is. Alföldi Róbert rendezésében, a Kultúrbrigád és az Átrium előadásában pedig a mi, honi állapotainkat is.
Zenés színház interjú

„A Marica grófnőnek minden száma sláger”

A Fertő-tó partján, Mörbischben láthatja a közönség Kálmán Imre örökzöld alkotását, a Marica grófnőt, amely zeneileg és látványosságában is lenyűgözőnek ígérkezik. A produkcióról a Seefestspiele Mörbisch művészeti vezetőjét, Peter Edelmannt kérdeztük.
Zenés színház interjú

"Szeretni kell és pont" – A nő kétszer

Kálmán Imre Cirkuszhercegnőjének kétestés, margitszigeti bemutatójának primadonna szerepében július 20-án Dobó Enikő, 21-én pedig Eperjesi Erika látható majd. A két „Fedórát” szerepükről és az előadásról kérdeztük.