Zenés színház

A hét portréja: Nádasdy Kálmán

2007.11.19. 00:00
Ajánlom
A rendező, színházigazgató, műfordító munkáját számos díja mellett három Kossuth-díjjal is jutalmazták. Nádasdy színészpedagógusként is sikeres volt, hiszen tanítványai a mai napig is csodálattal, tisztelettel és büszkeséggel emlékeznek vissza rá.

1904. november 25-én született Budapesten, és ugyanitt halt meg 1980. április 17-én. Pályáját 1923-ban, az Operaházban kezdte segédrendezőként. 1926 és 1932 között a Zeneakadémián Kodály Zoltán tanítványa volt, ahol zeneszerzést tanult. 1933-tól rendező, 1941-től főrendező, 1957 és 1966 között vezető főrendező, 1959 és 1966 között pedig igazgató volt a Magyar Állami Operaházban.

Olyan külföldi társulatoktól is kapott meghívást, mint a milánói Scala (1938), a velencei La Fenice (1938), a firenzei Maggio Musicale (1938-40) vagy a bécsi Staatsoper (1950). Dolgozott a Nemzeti (1938, 1946-1949, 1954-1955, 1959, 1962), a Fővárosi Operett (195-1951), a Vidám és a Madách Színházban (1951).

1966-ban nyugdíjba vonult, de haláláig rendezett az Operaházban és az Erkel Színházban. A Színiakadémián színpadi rendezést tanított 1948-tól, 1964 és1974 között az intézmény főigazgatója is volt. 1952-től 1957-ig a Magyar Színház- és Filmművészeti Szövetség elnöke volt.

Prózai műveket, operetteket és operákat egyaránt színpadra vitt. Operarendezései a klasszikus hagyományt követték. Kedvelte a látványos, monumentális tömegjeleneteket. Pedagógusként is kiváló eredményeket ért el. Fordított operalibrettókat és régi magyar szövegeket is átdolgozott. Több filmet is rendezett. Kossuth-díjas (1950, 1954, 1965), Kiváló művész (1952), a Magyar Állami Operaház örökös tagja.

Főbb rendezései: Mozart: Figaro házassága; Verdi: Don Carlos, Otello; Rossini: Tell Vilmos; Puccini: Pillangókisasszony, Bohémélet, Tosca, Manon Lescaut; Erkel: Hunyadi László; Beethoven: Fidelio; Kodály Z.: Székelyfonó; Bartók: A kékszakállú herceg vára; Farkas F.: A bűvös szekrény; Shakespeare: III. Richárd, Othello; Móricz: Rokonok.

Fordításai: Verdi: Simon Boccanegra (1937); Borogyin: Igor herceg (1938); Puccini: Manon Lescaut (1940); Muszorgszkij: Borisz Godunov (1955).

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Klasszikus

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„A humor a legszebb eszköz a sötétség ellen” – interjú Dénes Viktorral

Számos operettben bizonyított már táncoskomikusként, ezúttal azonban Rozsda Lovag bőrébe bújik Dénes Viktor a Budapesti Operettszínház zenés mesejátékában, a Rozsda Lovag és Fránya Fridában. Az újrahasznosított főhősről, a környezettudatosságról és a commedia dell’arte darabbéli megjelenéséről beszélgettünk.
Zenés színház hír

Különleges produkcióval álltak színpadra a Madách Színházban a Baltazár Színház művészei

Rendhagyó előadással tisztelgett a Madách Színház december 2-án a sérült emberek előtt a fogyatékossággal élő emberek világnapja alkalmából. A Szerencsejáték Zrt. „Tarts velünk egy akadálymentes jövőért!” kampányának részeként ugyanis a Mamma Mia! egyik betétdalát az előadás szereplői a Baltazár Színház színészeivel közösen adták elő.
Zenés színház kritika

A mitológiai szörnyek valósága

Eötvös Péter-ősbemutatót tartott a Berlini Állami Opera. A zeneszerző Sleepless című opera-balladája Jon Fosse Trilógiája alapján készült, Mundruczó Kornél állította színpadra.
Zenés színház hír

Polyák Lilla 20 év után távozik a Madách Színházból

A színésznő a hírt Facebook-oldalán jelentette be, köszönetet mondva a színház dolgozóinak az eddigi közös munkáért.
Zenés színház interjú

Régi-új mesék – Beszélgetés Székely Krisztával

A Hoffmann meséinek van terjedelmes mennyiségű hiteles kézirata, kritikai kiadása, de nincs definitív verziója. Fodor Géza „ismeretlen remekmű”-nek nevezte Offenbach befejezetlenül maradt operáját, amelyre – szintén Fodort idézve – önmagában nem, csak interpretációtörténetileg tekinthetünk. Ezt a történetet írja tovább az Opera előadása, amelyet Székely Kriszta rendez.