Zenés színház

A hippi esete a plázacicával

2016.03.10. 08:48
Ajánlom
Az enyhe giccs határait alulról súroló Walkür vitán felül impozáns látvány M. Tóth Géza rendezésében, de a Ring-ciklus aktuális adaptációja túl sokat bíz erre a látványra.

A KEDD Kreatív Műhely felelős azért a látványért, mely A walkür összképét meghatározza. A színpadra ereszkedő, többszörös átlátszó függönyrétegre vetített videó egyszerűsége ellenére is olyan színpadképet teremt, amellyel a hagyományos díszlet alig veheti fel a versenyt. De ahogy a blockbusterek CGI-világa, ez is könnyen megunható, a harmadik felvonás projektált lángjait nézve pedig már csak az agy tudja, és nem a szív, hogy ennek bizonnyal szépnek kell lennie. (Látványterv: Zöldy Z Gergely)

Wagner: A walkür

Wagner: A walkür (Fotó/Forrás: Nagy Attila, Magyar Állami Operaház)

A rendezés viszont annyi felől igyekszik kapcsolni az ősi germán mítoszt a modern világhoz, hogy a parabolák felfejtése állandóan problémássá válik. Az első felvonásban egy raszta hippi köszönt be egy milliomos üzletember feleségéhez, a reklámszatyrokat cipelő, csini plázacicához, akiben van még a nonkomform, szabad lányból, erről a hippihez hasonló, raszta haja tanúskodik. Siegmund és Sieglinde kibontakozó szerelmének ellenpólusát a konzumerizmusta világban élő és abból profitáló Hundig képviseli, aki öltönyös, aktatáskás, és főként felszínesen kidolgozott alak. A következő felvonás isteni szintje – erre a háttérben keringő smartphone-ikonok, bináris számkódok és komputeres parancsszavak engednek következtetni – a virtuális valóságban játszódik: a két szint ellentéte azonban nem igazán jelenik meg az opera során, az isteni szint, főként Wotan pedig annyira elveszíti tekintélyét, hogy Hundig – ahelyett, hogy meghalna – egyszerűen vállat von és lesétál a színpadról a második felvonás végén.

Wagner: A walkür

Wagner: A walkür (Fotó/Forrás: Nagy Attila, Magyar Állami Operaház)

A walkürök is áldozatul estek a transzcendenst eltörlő rendezői koncepciónak, és ez korántsem hiba, sőt. Nem alaptalanul feltételezi a rendező, hogy a walkürök lovaglásának agyonjátszott rezeshangjai már csak ironikus kontextusban működnek. (Legutóbb Nemes Jeles Oscar-díját kísérte, kellemetlen helyzetet okozva.) A nemes célokért bátran küzdő amazonokból így csillámporos sci-fikből kilépő „powerpuff girls”-banda lesz, akiknek bőrszerelésbe öltözött fiatal fiúk jelentenek fétist (koreográfia: Venekei Marianna).

Talán nem ok nélkül érzem úgy, hogy az impozáns megjelenés és a modernizáló szcenírozás mellett elvesztek olyan motívumok az operából, melyek A walkürt tematikailag is Wagner legszebb operáinak egyikévé teszik. Ahogy Wotan istenségből gyenge idegzetű, esendő lénnyé válik, úgy devalválódik ezzel Brünhilde sorsa, a két ikertestvér vérfertőző szerelme a komformizmusból és materializmusból való szabadulást jelenti elsősorban, és nem közvetít olyan univerzális kérdéseket, melyek felérnének a wagneri muzsika pátoszához. (Jól illusztrálja felemás érzéseimet a Siegmundnál megjelenő gitár: a szimfonikus zenét a színpadon hanyag akkordpengetés szemlélteti, a szerelmi aktust pedig ez a gitár mint fallikus szimbólum.) A grandiózusság megvonása illeszkedik ugyanis a kortárs esztétikába, ám Wagner többet szegényedik általa, mint amennyit profitál.

Wagner: A walkür

Wagner: A walkür (Fotó/Forrás: Nagy Attila, Magyar Állami Operaház)

Az előadás már kielégítőbbnek bizonyult zenei téren. A zenekar az első felvonásban még feltűnően sokszor bakizott, később azonban a rézfúvós szekció néhány botlását leszámítva egyre szebben teljesített. A zárlatban a tűzisten érkezését illusztráló, vibráló E-dúr muzsikát különösen szép fénnyel szólaltatták meg. (Karmester: Halász Péter) Az énekesek is emelték az est színvonalát. Kovácsházi István Siegmund szerepében a lírai és a diadalmas hős jól csengő, kellemes elegye, még ha a felső regiszterben – illetve a heroikus megszólalást igénylő részeknél – gyakran zavaróan nazális a hangja.

tomaszajpg

tomaszajpg

A Magyar Állami Operaház márciusban 6-án mutatta be Wagner A walkür című háromfelvonásos zenedrámáját. A Budapesti Wagner Napokon is gyakori vendég lengyel basszbaritonnal, Tomasz Koniecznyvel beszélgettünk, aki Wotan szerepében lépett színpadra.
"Higgye el nekem, hogy minden előadás fináléjában, amikor Wotan búcsúját éneklem a fizikai és a lelki teljesítőképességem is a határokat feszegeti. A művészi könnyek ennek a varázslatos pillanatnak a végen szinte valódivá válnak, és ez az érzés még mélyebb, ha olyan partnerem van mint Linda Watson, akivel már többször játszottam együtt."

Sümegi Eszter szintén nem okoz csalódást mint Sieglinde, az első felvonás szerelmi jelenetében emlékezetes párost alkottak Kovácsházival, később pedig a szerep drámai árnyalatait domborította ki nagyszerűen az énekesnő. Wotan a színpadi megjelenésének hiányosságait átütő basszusával pótolja, megformálója Tomasz Konieczny. Linda Watson (Brünhilde) erős hangja és színpadi jelenléte folytán uralta a mezőnyt, de ez a dominancia némiképp meg is fosztotta a szerep finomabb árnyalataitól. Hundig szerepében Andreas Hörl megszenvedte a rendezői koncepciót, színpadi gesztusai egyszerű túlzásokká egyszerűsödtek, hangilag azonban nem érdektelen teljesítményt nyújtott. Németh Judit már sokszor bizonyította, hogy mellékszerepekben is kiemelkedőt tud nyújtani, ezúttal Fricka szerepében tette ezt. A walkürök életerővel és dinamizmussal álltak helyt az utolsó felvonásban.

Wagner: A walkür

Wagner: A walkür (Fotó/Forrás: Nagy Attila, Magyar Állami Operaház)

M. Tóth Géza Walkürjére érdemes rászánni azt az öt órát: pazar látványt, remek énekesi teljesítményeket ígér, és sohasem válik unalmassá. Egy dolgot azonban nélkülöz, ami nélkül egy modern rendezés nem válthatja fel a hagyományosat: azt a konzisztenciát, amely a wagneri zenedrámát kultikus erejű eszmei tényezővé emeli.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Az író, akinek első kisregénye miatt sajtóper indult

Dolgozott textilkereskedésben, volt bélyegkereskedő és nyelvtanár is.1894. október 18-án született Déry Tibor, a 20. századi magyar próza egyik jelentős képviselője. 
Színház

Izgalmas utazás nézőnek és alkotónak egyaránt – Bűn és bűnhődés premier

Závada Pál a székesfehérvári Vörösmarty színház felkérésére írt új színpadi adaptációt Dosztojevszkij világhírű regényéből, a Bűn és bűnhődésből, amelynek bemutatója október 16-án volt a Kozák András Stúdióban. Hargitai Iván rendezésének köszönhetően a különleges előadás tapintás-közelbe hozza egy „társadalomellenes” tett természetrajzát.
Vizuál

A tavalyi év eseményei a világ legjobb képein

Nézd meg, mi történt a világban tavaly! Október 23-ig megtekinthető a tárlat a Magyar Nemzeti Múzeumban.
Színház

To be, or not to be - Benedict Cumberbatch Hamletként tér vissza az Urániába

Decemberben újra látható az Uránia történetének egyik legnépszerűbb színházi közvetítése, a londoni Barbican Színház Hamlet előadása, főszerepben Benedict Cumberbatch-al. 
Plusz

Őze Áron dadogással élő sorstársaival beszélget

A dadogás elfogadásának világnapján, október 22-én konferenciát szerveznek, amelyre a beszédhibában érintetteket és a témával foglalkozó pszichológusokat is várnak.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház videó

Gyerekek adják elő az István, a királyt

Elindult az „István, a király iskolába megy” program. A legendás rockopera emblematikus főszereplői – Varga Miklós, Vikidál Gyula, Feke Pál, Vadkerti Imre – kisfilmben biztatnak jelentkezésre.
Zenés színház interjú

A punktól az opera felé – Kérdések és válaszok az operajátszásról

Új sorozat indult az Opera Magazinban, amelyben a színházi szakma képviselői beszélnek arról, szerintük hogyan érdemes operát játszani, mitől jó egy előadás, valamint mivel lehet megszólítani a fiatalokat és megtartani az idősebbeket. Az első részben Kiss Eszter Veronika és Fáy Miklós kritikusokat kérdezték.
Zenés színház ajánló

A János vitéz az Operettszínházban – negyven év után

Kacsóh Pongrác daljátéka, a János vitéz novemberben tér vissza a Budapesti Operettszínház színpadára. Szeptember 30-án sajtónyilvános olvasópróbával vette kezdetét a munka, ahol számos érdekesség kiderült az előadásról és az alkotógárdáról.
Zenés színház hír

José Carreras lesz a miskolci operafesztivál díszvendége

José Carreras hangversenyével nyílik 2020-ban a 20. Bartók Plusz Operafesztivál Miskolcon, a rendhagyó koncert helyszíne a város jégcsarnoka lesz.
Zenés színház interjú

Egy pálya emlékezete – Ferruccio Furlanetto az Erkel Színházban

A világhírű basszus, Ferruccio Furlanetto tavasszal ünnepelte hetvenedik születésnapját. Szó sincs azonban lezárásról, helyette a jövőbe tekint, és eközben az Erkel Színházban felidézi pályája fő állomásait.