Zenés színház

A hippi esete a plázacicával

2016.03.10. 08:48
Ajánlom
Az enyhe giccs határait alulról súroló Walkür vitán felül impozáns látvány M. Tóth Géza rendezésében, de a Ring-ciklus aktuális adaptációja túl sokat bíz erre a látványra.

A KEDD Kreatív Műhely felelős azért a látványért, mely A walkür összképét meghatározza. A színpadra ereszkedő, többszörös átlátszó függönyrétegre vetített videó egyszerűsége ellenére is olyan színpadképet teremt, amellyel a hagyományos díszlet alig veheti fel a versenyt. De ahogy a blockbusterek CGI-világa, ez is könnyen megunható, a harmadik felvonás projektált lángjait nézve pedig már csak az agy tudja, és nem a szív, hogy ennek bizonnyal szépnek kell lennie. (Látványterv: Zöldy Z Gergely)

Wagner: A walkür

Wagner: A walkür (Fotó/Forrás: Nagy Attila, Magyar Állami Operaház)

A rendezés viszont annyi felől igyekszik kapcsolni az ősi germán mítoszt a modern világhoz, hogy a parabolák felfejtése állandóan problémássá válik. Az első felvonásban egy raszta hippi köszönt be egy milliomos üzletember feleségéhez, a reklámszatyrokat cipelő, csini plázacicához, akiben van még a nonkomform, szabad lányból, erről a hippihez hasonló, raszta haja tanúskodik. Siegmund és Sieglinde kibontakozó szerelmének ellenpólusát a konzumerizmusta világban élő és abból profitáló Hundig képviseli, aki öltönyös, aktatáskás, és főként felszínesen kidolgozott alak. A következő felvonás isteni szintje – erre a háttérben keringő smartphone-ikonok, bináris számkódok és komputeres parancsszavak engednek következtetni – a virtuális valóságban játszódik: a két szint ellentéte azonban nem igazán jelenik meg az opera során, az isteni szint, főként Wotan pedig annyira elveszíti tekintélyét, hogy Hundig – ahelyett, hogy meghalna – egyszerűen vállat von és lesétál a színpadról a második felvonás végén.

Wagner: A walkür

Wagner: A walkür (Fotó/Forrás: Nagy Attila, Magyar Állami Operaház)

A walkürök is áldozatul estek a transzcendenst eltörlő rendezői koncepciónak, és ez korántsem hiba, sőt. Nem alaptalanul feltételezi a rendező, hogy a walkürök lovaglásának agyonjátszott rezeshangjai már csak ironikus kontextusban működnek. (Legutóbb Nemes Jeles Oscar-díját kísérte, kellemetlen helyzetet okozva.) A nemes célokért bátran küzdő amazonokból így csillámporos sci-fikből kilépő „powerpuff girls”-banda lesz, akiknek bőrszerelésbe öltözött fiatal fiúk jelentenek fétist (koreográfia: Venekei Marianna).

Talán nem ok nélkül érzem úgy, hogy az impozáns megjelenés és a modernizáló szcenírozás mellett elvesztek olyan motívumok az operából, melyek A walkürt tematikailag is Wagner legszebb operáinak egyikévé teszik. Ahogy Wotan istenségből gyenge idegzetű, esendő lénnyé válik, úgy devalválódik ezzel Brünhilde sorsa, a két ikertestvér vérfertőző szerelme a komformizmusból és materializmusból való szabadulást jelenti elsősorban, és nem közvetít olyan univerzális kérdéseket, melyek felérnének a wagneri muzsika pátoszához. (Jól illusztrálja felemás érzéseimet a Siegmundnál megjelenő gitár: a szimfonikus zenét a színpadon hanyag akkordpengetés szemlélteti, a szerelmi aktust pedig ez a gitár mint fallikus szimbólum.) A grandiózusság megvonása illeszkedik ugyanis a kortárs esztétikába, ám Wagner többet szegényedik általa, mint amennyit profitál.

Wagner: A walkür

Wagner: A walkür (Fotó/Forrás: Nagy Attila, Magyar Állami Operaház)

Az előadás már kielégítőbbnek bizonyult zenei téren. A zenekar az első felvonásban még feltűnően sokszor bakizott, később azonban a rézfúvós szekció néhány botlását leszámítva egyre szebben teljesített. A zárlatban a tűzisten érkezését illusztráló, vibráló E-dúr muzsikát különösen szép fénnyel szólaltatták meg. (Karmester: Halász Péter) Az énekesek is emelték az est színvonalát. Kovácsházi István Siegmund szerepében a lírai és a diadalmas hős jól csengő, kellemes elegye, még ha a felső regiszterben – illetve a heroikus megszólalást igénylő részeknél – gyakran zavaróan nazális a hangja.

tomaszajpg

tomaszajpg

A Magyar Állami Operaház márciusban 6-án mutatta be Wagner A walkür című háromfelvonásos zenedrámáját. A Budapesti Wagner Napokon is gyakori vendég lengyel basszbaritonnal, Tomasz Koniecznyvel beszélgettünk, aki Wotan szerepében lépett színpadra.
"Higgye el nekem, hogy minden előadás fináléjában, amikor Wotan búcsúját éneklem a fizikai és a lelki teljesítőképességem is a határokat feszegeti. A művészi könnyek ennek a varázslatos pillanatnak a végen szinte valódivá válnak, és ez az érzés még mélyebb, ha olyan partnerem van mint Linda Watson, akivel már többször játszottam együtt."

Sümegi Eszter szintén nem okoz csalódást mint Sieglinde, az első felvonás szerelmi jelenetében emlékezetes párost alkottak Kovácsházival, később pedig a szerep drámai árnyalatait domborította ki nagyszerűen az énekesnő. Wotan a színpadi megjelenésének hiányosságait átütő basszusával pótolja, megformálója Tomasz Konieczny. Linda Watson (Brünhilde) erős hangja és színpadi jelenléte folytán uralta a mezőnyt, de ez a dominancia némiképp meg is fosztotta a szerep finomabb árnyalataitól. Hundig szerepében Andreas Hörl megszenvedte a rendezői koncepciót, színpadi gesztusai egyszerű túlzásokká egyszerűsödtek, hangilag azonban nem érdektelen teljesítményt nyújtott. Németh Judit már sokszor bizonyította, hogy mellékszerepekben is kiemelkedőt tud nyújtani, ezúttal Fricka szerepében tette ezt. A walkürök életerővel és dinamizmussal álltak helyt az utolsó felvonásban.

Wagner: A walkür

Wagner: A walkür (Fotó/Forrás: Nagy Attila, Magyar Állami Operaház)

M. Tóth Géza Walkürjére érdemes rászánni azt az öt órát: pazar látványt, remek énekesi teljesítményeket ígér, és sohasem válik unalmassá. Egy dolgot azonban nélkülöz, ami nélkül egy modern rendezés nem válthatja fel a hagyományosat: azt a konzisztenciát, amely a wagneri zenedrámát kultikus erejű eszmei tényezővé emeli.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Nyitás a végtelenre – interjú Baráth Emőkével

Sűrű a világjáró Baráth Emőke nyárelője, ezúttal itthon. Májusban Mozart Idomeneo, Kréta királya című operájában formálja meg Iliát, június 3-án pedig Aranykor: Mítosz címmel ad nagyszabású koncertet.
Klasszikus

Tomboló siker fogadta a Fesztiválzenekart – Mahler-koncertjük visszahallgatható

Ötcsillagos kritikák zúdultak Fischer Iván karmesterre és a Budapesti Fesztiválzenekarra (BFZ) májusi európai turnéjuk után. Bécs, London, Brugge és Lipcse közönsége egytől egyig álló ovációval ünnepelte a magyar együttest.
Vizuál

Buda Flóra Anna: Van magyar pénz a filmben, csak sajnos ez nem a Filmintézet érdeme

Háromszor is visszautasították Buda Flóra Anna filmtervét, most mégis gratuláltak az Arany Pálmához. A rendező szerint sajnálatos, hogy az ügy eltereli a figyelmet arról, kik, mekkora energiát fektettek a filmbe.
Könyv

Négy nap a kortárs magyar irodalom bűvöletében – jön a 94. Ünnepi Könyvhét

Könyvbemutatók, dedikálások, beszélgetések, koncertek és egyéb programok várják a közönséget június 8. és 11. között a Vörösmarty téren és a Duna-korzón.
Klasszikus

Nemzetközi zenei díjat nyert az Országos Széchényi Könyvtár tanulmánykötete

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) által 2021 őszén kiadott „Eritis mihi testes”. Az 1938-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hangfelvételei című kétnyelvű tanulmánykötet rangos nemzetközi díjat nyert.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

A kőszínházi évad végével rögtön elstartol a Szegedi Szabadtéri Játékok, már épül a Dóm téri színpad

A Dóm tér nyári programja a Szegedi Szimfonikus Zenekar Ajándékkoncertje mellett zenei gálát és musicaleket, köztük egy ősbemutatót kínál az érdeklődőknek, az Újszegedi Szabadtéri Színpadon a koncerteké lesz a főszerep, de a színházszerető nézőknek is lesz miből válogatni. 
Zenés színház interjú

Nyitás a végtelenre – interjú Baráth Emőkével

Sűrű a világjáró Baráth Emőke nyárelője, ezúttal itthon. Májusban Mozart Idomeneo, Kréta királya című operájában formálja meg Iliát, június 3-án pedig Aranykor: Mítosz címmel ad nagyszabású koncertet.
Zenés színház hír

Ókovács Szilveszter marad a Magyar Állami Operaház főigazgatója

A Kulturális és Innovációs Minisztérium közzétette: Csák János miniszter ismét Ókovács Szilvesztert választotta, hogy a 2023–2028-as ciklusban betöltse a Magyar Állami Operaház főigazgatói tisztségét. FRISSÍTVE!
Zenés színház hír

Egy vadonatúj nagyoperettet és egy Carmen-musicalt mutat be a Budapesti Operettszínház

Somossy Károly cirkusz-, orfeum- és varietéigazgató életéről szóló nagyoperett: Az Orfeum mágusa, valamint Frank Wildhorn Carmen című musicalje is szerepel a Budapesti Operettszínház 2023-24-es évadában.
Zenés színház interjú

Az operarendező, aki a Carmenen és Queenen nőtt föl – interjú Harangi Máriával

Majdnem minden színpadi műfajban otthonosan mozog, rendezett már operettet, musicalt, prózai előadást, mese- és bábjátékot, a legnagyobb szerelem azonban az opera, amivel az utóbbi években játékmesterként is foglalkozik az Operaházban.