Zenés színház

A hippi esete a plázacicával

2016.03.10. 08:48
Ajánlom
Az enyhe giccs határait alulról súroló Walkür vitán felül impozáns látvány M. Tóth Géza rendezésében, de a Ring-ciklus aktuális adaptációja túl sokat bíz erre a látványra.

A KEDD Kreatív Műhely felelős azért a látványért, mely A walkür összképét meghatározza. A színpadra ereszkedő, többszörös átlátszó függönyrétegre vetített videó egyszerűsége ellenére is olyan színpadképet teremt, amellyel a hagyományos díszlet alig veheti fel a versenyt. De ahogy a blockbusterek CGI-világa, ez is könnyen megunható, a harmadik felvonás projektált lángjait nézve pedig már csak az agy tudja, és nem a szív, hogy ennek bizonnyal szépnek kell lennie. (Látványterv: Zöldy Z Gergely)

Wagner: A walkür

Wagner: A walkür (Fotó/Forrás: Nagy Attila, Magyar Állami Operaház)

A rendezés viszont annyi felől igyekszik kapcsolni az ősi germán mítoszt a modern világhoz, hogy a parabolák felfejtése állandóan problémássá válik. Az első felvonásban egy raszta hippi köszönt be egy milliomos üzletember feleségéhez, a reklámszatyrokat cipelő, csini plázacicához, akiben van még a nonkomform, szabad lányból, erről a hippihez hasonló, raszta haja tanúskodik. Siegmund és Sieglinde kibontakozó szerelmének ellenpólusát a konzumerizmusta világban élő és abból profitáló Hundig képviseli, aki öltönyös, aktatáskás, és főként felszínesen kidolgozott alak. A következő felvonás isteni szintje – erre a háttérben keringő smartphone-ikonok, bináris számkódok és komputeres parancsszavak engednek következtetni – a virtuális valóságban játszódik: a két szint ellentéte azonban nem igazán jelenik meg az opera során, az isteni szint, főként Wotan pedig annyira elveszíti tekintélyét, hogy Hundig – ahelyett, hogy meghalna – egyszerűen vállat von és lesétál a színpadról a második felvonás végén.

Wagner: A walkür

Wagner: A walkür (Fotó/Forrás: Nagy Attila, Magyar Állami Operaház)

A walkürök is áldozatul estek a transzcendenst eltörlő rendezői koncepciónak, és ez korántsem hiba, sőt. Nem alaptalanul feltételezi a rendező, hogy a walkürök lovaglásának agyonjátszott rezeshangjai már csak ironikus kontextusban működnek. (Legutóbb Nemes Jeles Oscar-díját kísérte, kellemetlen helyzetet okozva.) A nemes célokért bátran küzdő amazonokból így csillámporos sci-fikből kilépő „powerpuff girls”-banda lesz, akiknek bőrszerelésbe öltözött fiatal fiúk jelentenek fétist (koreográfia: Venekei Marianna).

Talán nem ok nélkül érzem úgy, hogy az impozáns megjelenés és a modernizáló szcenírozás mellett elvesztek olyan motívumok az operából, melyek A walkürt tematikailag is Wagner legszebb operáinak egyikévé teszik. Ahogy Wotan istenségből gyenge idegzetű, esendő lénnyé válik, úgy devalválódik ezzel Brünhilde sorsa, a két ikertestvér vérfertőző szerelme a komformizmusból és materializmusból való szabadulást jelenti elsősorban, és nem közvetít olyan univerzális kérdéseket, melyek felérnének a wagneri muzsika pátoszához. (Jól illusztrálja felemás érzéseimet a Siegmundnál megjelenő gitár: a szimfonikus zenét a színpadon hanyag akkordpengetés szemlélteti, a szerelmi aktust pedig ez a gitár mint fallikus szimbólum.) A grandiózusság megvonása illeszkedik ugyanis a kortárs esztétikába, ám Wagner többet szegényedik általa, mint amennyit profitál.

Wagner: A walkür

Wagner: A walkür (Fotó/Forrás: Nagy Attila, Magyar Állami Operaház)

Az előadás már kielégítőbbnek bizonyult zenei téren. A zenekar az első felvonásban még feltűnően sokszor bakizott, később azonban a rézfúvós szekció néhány botlását leszámítva egyre szebben teljesített. A zárlatban a tűzisten érkezését illusztráló, vibráló E-dúr muzsikát különösen szép fénnyel szólaltatták meg. (Karmester: Halász Péter) Az énekesek is emelték az est színvonalát. Kovácsházi István Siegmund szerepében a lírai és a diadalmas hős jól csengő, kellemes elegye, még ha a felső regiszterben – illetve a heroikus megszólalást igénylő részeknél – gyakran zavaróan nazális a hangja.

tomaszajpg

tomaszajpg

A Magyar Állami Operaház márciusban 6-án mutatta be Wagner A walkür című háromfelvonásos zenedrámáját. A Budapesti Wagner Napokon is gyakori vendég lengyel basszbaritonnal, Tomasz Koniecznyvel beszélgettünk, aki Wotan szerepében lépett színpadra.
"Higgye el nekem, hogy minden előadás fináléjában, amikor Wotan búcsúját éneklem a fizikai és a lelki teljesítőképességem is a határokat feszegeti. A művészi könnyek ennek a varázslatos pillanatnak a végen szinte valódivá válnak, és ez az érzés még mélyebb, ha olyan partnerem van mint Linda Watson, akivel már többször játszottam együtt."

Sümegi Eszter szintén nem okoz csalódást mint Sieglinde, az első felvonás szerelmi jelenetében emlékezetes párost alkottak Kovácsházival, később pedig a szerep drámai árnyalatait domborította ki nagyszerűen az énekesnő. Wotan a színpadi megjelenésének hiányosságait átütő basszusával pótolja, megformálója Tomasz Konieczny. Linda Watson (Brünhilde) erős hangja és színpadi jelenléte folytán uralta a mezőnyt, de ez a dominancia némiképp meg is fosztotta a szerep finomabb árnyalataitól. Hundig szerepében Andreas Hörl megszenvedte a rendezői koncepciót, színpadi gesztusai egyszerű túlzásokká egyszerűsödtek, hangilag azonban nem érdektelen teljesítményt nyújtott. Németh Judit már sokszor bizonyította, hogy mellékszerepekben is kiemelkedőt tud nyújtani, ezúttal Fricka szerepében tette ezt. A walkürök életerővel és dinamizmussal álltak helyt az utolsó felvonásban.

Wagner: A walkür

Wagner: A walkür (Fotó/Forrás: Nagy Attila, Magyar Állami Operaház)

M. Tóth Géza Walkürjére érdemes rászánni azt az öt órát: pazar látványt, remek énekesi teljesítményeket ígér, és sohasem válik unalmassá. Egy dolgot azonban nélkülöz, ami nélkül egy modern rendezés nem válthatja fel a hagyományosat: azt a konzisztenciát, amely a wagneri zenedrámát kultikus erejű eszmei tényezővé emeli.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Meztelenre vetkőzni még az orvos előtt sem!

Láthatóvá válnak a cselédlányok, szegényebb sorból való asszonyok hétköznapjai, a kor egészségügyi, higiéniai, sőt erkölcsi viszonyai. Szécsi Noémi legutóbbi kötetében dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő rendelési naplói alapján enged bepillantást a 19. század végén és a 20. század elején élő nők életébe.
Fidelio Tours

Több mint félszáz program a Zempléni Fesztiválon

Komolyzenei és jazzkoncertek, színházi és irodalmi estek, kiállítások mellett családi és gasztronómiai kínálat várja az érdeklődőket augusztus 14. és 23. között.
Klasszikus

Különleges koncertpárral indítja új évadát a Zeneakadémia

A Zeneakadémia és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar közös hangversenyén a Kossuth-díjas Balázs János szólójával hallható Rahmanyinov összes zongoraversenye és a virtuóz Paganini-variációk augusztus 18-án és 19-én a Nagyteremben. A vendégkarmester a kanadai Charles Olivieri-Munroe lesz.
Jazz/World

A boglári közönséget táncoltatja meg pénteken a Budapest Bár

Azt már egyértelműen láthatjuk, hogy 2020 nem a nagykoncertek és a többezres fesztiválok éve, de a Budapest Bár legénysége ebben a nehéz helyzetben sem maradt tétlen. Az utóbbi hónapokban tökéletesítették friss lemezük dalait és előkészítettek egy koncertszínházi darabot, amit augusztusban és szeptemberben több ízben is meghallgathatunk. Legközelebb 7-én, pénteken lépnek fel Balatonbogláron, a Kultkikötő 15. születésnapján. A zenekar vezetőjével, Farkas Robival beszélgettünk.
Jazz/World

Tizenhét ember szíve egy akkordban - Beszélgetés Bacsó Kristóffal

Elvégezte a Liszt Ferenc Zeneakadémiát és a Berklee College of Music-ot, bizonyított a francia és az amerikai komolyzenei színtéren, londoni, barcelonai és pescarai jazz fesztiválokon nyűgözte le a szakmát, Orszáczky- és Artisjus-díjban részesült, és különböző formációival eddig négy saját lemezt jelentetett meg. Bacsó Kristóf szaxofonista és zeneszerző jelenleg a Modern Art Orchestra művésze – zenei pályafutásáról, a MAO-val közös munkájáról, jövőbeni terveiről beszélgettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„Újra élünk” – Budapesten a két olasz sztárénekes

A legnépszerűbb Rossini-opera, A sevillai borbély két este, augusztus 7-én és 9-én látható a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Figaro és Rosina szerepében Giorgio Caodurót és Annalisa Stroppát láthatja-hallhatja a magyar közönség. A két olasz művész a világ legnagyobb operaszínpadait külön-külön is meghódította, de közös történetük is van.
Zenés színház interjú

Fontos, hogy a magyar lelkünk is benne legyen ezekben az előadásokban

A Budavári Palotakoncert meghívott vendégeként augusztus 8-án két erdélyi művész, Hary Judit és Fülöp Márton is szívhez szóló, emlékezetes élményt nyújtó produkciókkal készül megajándékozni az Oroszlános Udvarba érkező közönséget. A Kolozsvári Magyar Opera művészeivel a közelgő gála kapcsán arról is beszélgettünk, hogy határon túli magyarokként miért kiemelkedő fontosságú számukra ez a találkozás és maga az operett műfaj.
Zenés színház interjú

„Ez az a szívdobbanás, ami bennünk is él”

Az idei gálán két testvér, két virtuóz zenész, a Jávorkai Brothers is lenyűgöző produkciókkal várja majd az Oroszlános Udvarba érkező közönséget. Jávorkai Sándor és Jávorkai Ádám - egy hegedűművész és egy gordonkaművész –-, akik számos más díj mellett 2009-ben Ausztriában az Év Művészei címet is elnyerték – a Budavári Palotakoncertek kapcsán az általuk megszólaltatott különleges hangszerek történetei mellett többek között az operettel kapcsolatos gondolataikat is megosztották velünk.
Zenés színház hír

Parkfoglaló gála Jonas Kaufmannal

Az Eiffel Műhelyház körüli hatalmas park ad otthont annak a nagyszabású gálaműsornak, amelyen az Opera művészei és napjaink legnépszerűbb tenorja, Jonas Kaufmann lépnek a közönség elé augusztus 19-én.
Zenés színház interjú

Az operett megoldást kínál és reményt ad az embereknek

A Budapesti Operettszínház művésze, Kalocsai Zsuzsa operettprimadonna is fellép az idei Budavári Palotakoncerteken. A Jászai Mari-díjas művésznővel nemcsak a műfajjal való első találkozást idéztük fel, de egyebek mellett arról is beszélgettünk, mi az a pótolhatatlan érték, amit manapság is nyújt számunkra.