Az oper premierjére a zeneszerző német rajongóinak köszönhetően kerül sor Havannában. Tökéletes előadásra nem számítanak, sokkal inkább egy olyanra, amely megfelel a kubai valóságnak. "Művészet a társadalom fókuszában" - ebben reménykednek a szervezők. A bemutató ötlete a Müncheni Richard Wagner Szövetség és a havannai Teatro Lírico közötti kapcsolatfelvétel után született meg - elevenítette fel Andreas Baesler rendező. A havannai Teatro Nacional de Cubában tartandó három előadás mindössze a csúcspontja egy projektnek, amelynek keretében egy helyi szervezetet is létrehoztak.

Andreas Baesler hónapokig készült a premierre. Az énekeseknek kívülről kell tudniuk a német szöveget. "Nehéz dolog lenne Wagnert énekelni egy másik nyelven" - mondta a Ruhr-vidékről származó szabadúszó rendező, aki ugyanakkor nagyon tehetségesnek nevezte a kubai művészeket. Megjegyezte, hogy a szocialista országban kiemelkedő művészeti képzés működik. Másfelől viszont a szervezéssel kapcsolatos félreértések, a tartósan rossz gazdasági helyzet sok mindent ellenőrizhetetlenné tett. Előfordult, hogy az énekesek nem jelentek meg a próbákon, a kellékek pedig eltűntek.

A körülmények így arra kényszerítették Baeslert, hogy csak a mű lényegi részével foglalkozzon, a sallangokkal ne. A darab "hangosnak és metszőnek" ígérkezik, vagyis olyan lesz, ahogyan a kubaiak közelítenek a művészethez - vélekedett a rendező. A kórust is kubaiak alkotják - hozzávetőleg negyvenen -, és csak a hollandi szerepére szerződtettek külföldit Andrej Maszlakov személyében.

Karl Russwurm, a Wagner-szövetség elnöke sem vár tökéletességet. Sokkal inkább egy olyan darabot akar látni, amely a napjaink Kubájában felmerülő kérdésekre reflektál. A haza motívuma például egész biztosan más kérdéseket vet fel Kubában, mivel sok a bolyongó, hazáját vesztett kubai - legyen szó akár a szigetországban élő, sokáig utazási tilalommal sújtott emberekről vagy a számtalan menekültről. A szervezők mindazonáltal nem politikai előadást állítanak a színpadra, hanem a közönség gondolkodását szeretnék inspirálni, a horizontjukat szélesíteni. "Elvégre ez volt Wagner víziója a művészekről és az ő társadalomban játszott szerepükről" - fogalmazott Russwurm, aki ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy a zeneszerző - legalábbis egy időben kétségtelenül - körözött forradalmár volt.