Zenés színház

A humanista kihúzza magát

2011.08.27. 08:48
Ajánlom
Kritikusunk véleménye szerint lehet és kell dicsérni Béres Attila szegedi Valahol Európában rendezését.

Az utóbbi időben nem egy filmet ültettek át leleményes dramaturgok színpadra és látványosan elszaporodtak a filmekből készült musicalek is. Az első fecskék közt volt a Valahol Európában. Szelídnek ugyan nem mondható időket élünk, ám a harctéri opuszok a kilencvenes évek közepe óta elkerülték az alkotók figyelmét, a háború iszonyatát megjelenítő tragédiából azóta nem gyúrtak musicalt lelkes szerzők. Mintha azokat nehezebb lenne aktualizálni, nehezebben lehetne megtalálni az akkor és a ma közös üzenetét, nehezebben lehetne vele zöld ágra - hozza egy galamb a szájában - vergődni. Gyermek és háború kapcsolatát végignézhetetlenül irtóztató darabok vagy giccsbe hajlóak tárgyalták. Elem Klimov zsigeri, szívet kitépő Jöjj és lásd című filmjét, aki látta, nem feledi, legalábbis a sípját fújó kislányt biztosan nem. De még a másik nagy orosz Tarkovszkij is egy hasonló tárgyú remekkel nyitott, az Iván gyermekkorával.

Azon további filmeket, melyeket idecitálhatunk a francia vagy az olasz filmművészetből, már a kutya sem nézi, ahogy egyre kevesebben emlékeznek ma már a Márai-testvér, Radványi Géza jeles alkotására, a Valahol Európában-ra is. Ez a nagyszerű mű egyébként nem a szívbe metsző filmek közé tartozik, inkább sorolható a második kategóriába: a gyermekek szenvedése, sorsuk rosszra fordulása kiváltja együttérzésünket. Elvégre a legelemibb, hitet is romba dönteni tudó kérdés így hangzik: miért szenved a gyermek? Az eredeti változat, a film, keres és talál is erre választ (a felnőttek becstelensége és elaljasodása miatt, hisz a gyermek szenvedését Isten nem akarhatja). Az Emberiség (akkor még ez nagybetű), az emberiesség egyetlen menedékét is megnevezi: a humanizmus.

A legérdesebb az, hogy a Somlay Artúr megformálta figura, a vár zongoratanár ura - kinél a rablóbandává összeálló gyerekek menedéket találnak - nem a művészet megváltó erejét állítja szembe a háború szörnyűségeivel. Eszébe' sincs ilyesmi, az alkotók túl közel vannak még a háborúhoz, tudják, ez mekkora ordas hazugság lenne. A karmester letette már a pálcát. A háború megváltoztatta: ami megmaradt belőle az nem a tehetség, hanem a humanizmus, a szellem, amelynek ma már nyomát sem találjuk az interakcióinkat meghatározó viselkedési mintákban, az azóta - Auschwitz óta - született művekben. Ide lehetne citálni Rob Riement, és az új-humanizmus jeleseit, de kétségbeesett próbálkozásaik ezen eszmény revitalizálására sokkal inkább a kudarc beismerésének tűnnek, mint a humanista értékrend újabb megalapozásának.

Mindenesetre mindebből is következik, hogy Dés László (és alkotótársai: Nemes István, Böhm György, Korcsmáros György és Horváth Péter) félreértik vagy nem is értik a filmet: a Valahol Európában című musicalben a háborúval a zene áll szemben. A Zene az kell, énekli az elvetélt karmester, és a zene erejéről zeng igét. Lehet és kell dicsérni Béres Attila rendezését: lehet az ügyesen megszerkesztett tömegjelenetekért, a színészeket átmozgató a teljes nagy teret befogó mozgásokért (koreográfia: Tihanyi Ákos), a színészválasztásért, a színészvezetésért, főleg a gyerekek kiváló instruálásért, és kell, azért, hogy a film eredeti - tehát a musicalváltozattól eltérő - üzenetét közvetíti. Ebben az előadásban a humanizmus terjeszti ki oltalmazó szárnyát a gyerekek fölé. Hozzátehetjük, ez nem csupán a rendező érdeme, de a Somlay gesztusait eljátszó, a nagy alakítást olykor egyenesen parodizáló nagy színészé, Mácsai Pálé is. Együtt állítják vissza jogaiba a humanizmust ebben a műben.

Mácsai mintha nem is venné komolyan a Zene az kell áriettát, tudja, érti, érzi, hogy ebben a dalban nincs a háború ellen szegezhető erő. Mindebből következik, hogy míg Dés Lászlóék műve ügyes iparosmunka, sok áthallással, sok máshonnan ismerős dallammal, Béres Attila rendezés jóval több annál, és ezért vannak megindító, elragadó pillanatai ennek az előadásnak. Holott a dalok, a slágerek, olyanok, mintha más művek részleteiből lennének összefércelve: mutogathatjuk az Oliver! egyes részleteit, de a Jézus Krisztus szupersztárt is, ha igazolni akarjuk, nem teljesen eredeti a mű dalvilága; a Föld anya, Ég anya nem csak engem emlékeztethetett az utóbbi Hozsanna tételére, még a dalok magánhangzói is rájátszanak erre.

A darabnak - vagyis nem a filmnek - tulajdonképpen öt meghatározó szereplője van: a két fiatal, Hosszú és csatlakozó banda vezetője, Suhanc - akiről kiderül, hogy a koszos pufajka egy sérült lányt rejt -, a karmester, a nyilasnak látszó Vezér és az egyetlen igazán karakteres gyerek, Kuksi, kiknek halálát megkönnyezték annyian. Már megneveztetett az, aki kiemelkedett ebből az előadásból: a Somlayt, pardon, a Simon Pétert játszó színész: Mácsai Pál. Az aktuálpolitikai olvasatról Alföldi Róbert gondoskodik, ebben a duplafenekű, már-már Tom Stoppard húzásait idéző játékban. A Nemzetihez GPS-szel eltaláló ma szélsőjobboldalisok által támadott Alföldi árpádsávos lobogóval pattan fel a hadijármű platójára, hogy előadja sokféleképpen érthető beszédét arról, hogy rendet kell teremteni. Azt játssza, hogy szélsőjobbos, de beszéde mégis erős és őszintének hat. Ki kéri itt ki - nem csak magának - a rendet? Ha komolyabban belemegyünk, elveszünk az értelmezés útvesztőjében. Mindenestre ez az egyik legérdekesebb - és egyben épp a politikai okok miatt, legmaradandóbb - pillanata is az előadásnak. A két főhős - akiknek a dolga is nehezebb, hiszen szerepük nem olyan árnyalt, mint a nagyoknak íródott - kissé egysíkúbb, a Mácsai-Alföldi pároséval összevetve sekélyesebb, és kevesebb eszközzel dolgoznak. Nem érzik még úgy a teret - holott mindketten bejárhatták már más darabokban is -, a távolságokat, mint Alföldiék. Tompos Kátya énekhangjával nincs baj - a magas tartomány, úgy vélem, rajta számon nem kérhető -, játéka azonban olykor kifejezetten erőtlen. Szőcs Artur ügyesen mozog a színpadon, akár csak a Ficsúrként kiemelkedő alszereplő, Keresztes Tamás. Az igazi, kellemes meglepetés az üdítően őszintén játszó, szépen artikuláló Grünwald Dávid, akinek artikulációja miatt tanárait is dicséret illeti.

Horesnyi Balázs impozáns díszlete egy a Dóm elé omlott ál-Dómmal és háború verte városképpel indít. A szatócsbolt már kifosztva, Velich Rita stílushű ruháiban hontalonul kering mindenki. Az állványzattá alakuló, minden helyszínné kifogástalanul átlényegülő díszletben Gyöngyösi Tamás akciórendező figurái igen mozgalmasak, nem tűnt fel, ha egyes gyerekcsoportok elvesztették a fonalat, minden tömegjelenet gördülékenyen lement.

A darabot anyukámmal néztem meg: elmondtam neki, a trolira várva, a filmtörténész David Bordwell szerint a filmnek fabulája és szüzséje van, a szüzsét a fordulatok, a helyszínek hozzák létre, a fabulát a cselekmény és a stílus fordulatiból a néző alkotja meg. Ennek az előadásnak az az érdekessége, mondtam, hogy Désék musicalje más fabulához vezet, ám az előadás után alkotott fabula mégsem más, mint az, amit a néző a Radványi film után alkothatott. Anyukám csöndben hallgatta, fáradt volt. "Nem lehet, hogy egyszerűen csak tetszett neked" - kérdezte a Centrum áruház előtt -, "csak mintha nem mernéd beismerni magadnak sem?" Igaza volt. Nem mertem beismerni neki, hogy volt, hogy elszorult a torkom. Mert a magasztos eszmék, a tartás, az emberi értelem győzelmét látva még képes vagyok elérzékenyülni.

2011. augusztus 21. 21:00 - Dóm tér, Szeged

Valahol Európában - Szegedi Szabadtéri Játékok

Szerzők: Dés András, Nemes István, Böhm György, Korcsmáros György, Horváth Péter

Hosszú: Szőcs Artur 

Suhanc: Tompos Kátya 

Simon Péter: Mácsai Pál 

Ficsúr: Keresztes Tamás 

Szeplős: Ágoston Péter e.h.

Egyenruhás: Alföldi Róbert 

Tanító: Pindroch Csaba 

Sofőr: Kátai István 

Leventeoktató: Szarvas József 

Kuksi: Grünwald Dávid

Rendező: Béres Attila

Koreográfus: Tihanyi Ákos

Jelmez: Velich Rita

Díszlet: Horesnyi Balázs

Programkereső

Legolvasottabb

Könyv

„Ne hagyd a sorsod csillagokra” – 100 éve született Pilinszky János

November 27-én ünnepeljük a 20. századi magyar költészet egyik legtitokzatosabb alakja, Pilinszky János születésének 100. évfordulóját, akinek irodalmi hatása máig elevenen él. Szikár sorai számos művészt megérintettek és megihlettek, megemlékező cikkünkben olyan alkotók méltatják a költőt, akik saját munkásságukkal is szorosan kapcsolódnak Pilinszky János költészetéhez.
Vizuál

KÉP-regény: Lemmy, a whisky és én

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a metálzene iránti távoli rajongásáról, és a Motörhead zenekar akkor még élő legendás basszusgitárosáról, Lemmyről ír. 
Plusz

Így segít a Müpa a karácsonyi készülődésben

Újabb sztárfellépőket jelentett be a Müpa. Emir Kusturica & The No Smoking Orchestra, Charles Lloyd, Daniel és Michael Barenboim, a Clayton-Hamilton Jazz Orchestra, Lee Ritenour és Palya Bea is visszatér a koncertterembe. Az ünnepi időszakban ajándékutalvánnyal is kedveskedik a nézőknek.
Klasszikus

Klasszikus koncertek karácsonyra – a Zeneakadémia adventi ajánlata

Élményt ajándékozni mindig jó: remek ünnepi meglepetés a Zeneakadémia háromféle értékben megváltható ajándékkártyája, amely felhasználható például a világklasszis előadókat és különleges hangversenyeket kínáló 2022. tavaszi szezonra is.
Klasszikus

Ajándékozzon koncertélményt a Concerto Budapesttel!

A világ legkiválóbb szólistáival, izgalmas és felfedezésre váró remekművekkel várja a Keller András vezette zenekar a közönséget jövőre is. Válasszon a Concerto Budapest ünnepi kínálatából, vásároljon ajándékkártyát vagy koncertjegyet ajándékba!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„A Diótörő mérföldkő egy balerina életében” – interjú Rotter Biankával

Rotter Bianka életét végigkísérte a Diótörő: az Operaház színpadán a darab csaknem összes gyerekszerepét eltáncolta, a Budapesti Operettszínházban pedig most a női főszereplő, Klára bőrébe bújik. A táncművészetis évekről, Klára hercegnőről és a jövőbeli terveiről beszélgettünk vele.
Zenés színház hír

Tomboló sikert aratott Berlinben Eötvös Péter új operája

November 28-án este mutatta be a Berlini Állami Opera Eötvös Péter legújabb, Jon Fosse Trilógiája alapján készült operáját. A Sleepless Mundruczó Kornél rendezésében került színre.
Zenés színház gyász

Elhunyt a Broadway-legenda, Stephen Sondheim

Az Oscar-, Tony- és Pulitzer-díjas zeneszerző, dalszövegíró, az amerikai zenés színház egyik legismertebb alkotója 91 éves volt – tudatta az MTI.
Zenés színház ajánló

Ragyogjon az Operaház aranyfényeitől a karácsony!

A Magyar Állami Operaház megkezdte a 2022. január 1. és július 31. közötti előadások jegyeinek értékesítését, így az Erkel Színház és az Eiffel Műhelyház mellett, az Operaház épületébe is újra válthatnak jegyeket az opera és a balett szerelmesei.
Zenés színház ajánló

Jótékonysági gálaelőadás idős artistaművészek megsegítésére – A Fővárosi Nagycirkusz adventi ajánlata

A Fővárosi Nagycirkusz az Artistaművészek és Cirkuszi Dolgozók Szakszervezetével együttműködve Elkaplak! címmel jótékonysági gálaelőadást szervez az idős artistaművészek megsegítésére. A Csillagtánc című klasszikus cirkuszi előadás teljes bevételét az idős artistaművészeink támogatására fordítják.