Zenés színház

„A humor a legszebb eszköz a sötétség ellen” – interjú Dénes Viktorral

2021.12.06. 11:30
Ajánlom
Számos operettben bizonyított már táncoskomikusként, ezúttal azonban Rozsda Lovag bőrébe bújik Dénes Viktor a Budapesti Operettszínház zenés mesejátékában, a Rozsda Lovag és Fránya Fridában. Az újrahasznosított főhősről, a környezettudatosságról és a commedia dell’arte darabbéli megjelenéséről beszélgettünk.

Eddig főként operettekben láthatott a közönség, most viszont egy mesemusical főszerepében mutatkozol be.

Nem ez az első alkalom, hogy megtalálnak a zenés mesedarabok, hiszen a pályám elején két ilyen előadásban is volt szerencsém részt venni. Az egyik a Katona József Színházban a Pinokkió volt, amiben Artemont játszottam, a másik pedig Miskolcon A négyszögletű kerek erdő, ahol Mikkamakkaként láthatott a közönség. Ilyenformán van már tapasztalatom abban, hogyan is kell gyerekdarabot játszani.

Máshogy kell felkészülni az ilyen típusú előadásokra?

Természetesen ugyanazzal a szakmai igényességgel kell nekifogni ezeknek a munkáknak is, de nyilvánvalóan maga az anyag másmilyen, mint a felnőtt darabok esetében. A súlypontok is máshol vannak, és mivel a Rozsda Lovagban például egy varázsvilágban létezünk, ha úgy vesszük, a hétköznapi, civil létünket kevésbé bántja, könnyedebben lehet vele dolgozni.

RozsdaLovagesFranyaFridasajtotajekoztatoArtLensPhotography2-111245.jpg

A Rozsda Lovag és Fránya Frida szereplőgárdája (Fotó/Forrás: Art&Lens Photography / Budapesti Operettszínház)

Pedig annak ellenére, hogy a Rozsda Lovag és Fránya Frida egy mese, olyan komoly dolgokkal is foglalkozik, mint például a környezetvédelem.

Valóban, de nem megy bele olyan mélyen a témába, hogy az rosszul érintse az embert, inkább csak fel szeretné hívni a figyelmet egy fontos jelenségre, ami körülöttünk zajlik, mindezt könnyedebb, játékosabb formában.

A mi dolgunk az, hogy ha a szülők és a gyerekek eljönnek megnézni az előadást, akkor az itt töltött idő tartalmas legyen számukra.

A gyerekek megértik ezeket a problémákat, vagy inkább a szülőknek üzen a darab?

Azt gondolom, hogy a gyerekek mindent felfognak, megjegyeznek, és megragadnak ezek a pillanatok az emlékezetükben, mint ahogyan a saját életünkben is tapasztaljuk, hogy vissza-visszanyúlunk egy-egy régi emlékhez. De az ilyen témájú előadások eszközként is szolgálhatnak a szülők számára, hiszen később, amikor a gyerekeiket tanítják, felhozhatják példaként – többek között a környezettudatosságra.

Ezzel a témával még nem sűrűn találkozni ennyire direkt módon a színpadon. Miért fontos, hogy erről a színház nyelvén is beszéljünk?

Igazán bátor vállalás a 21. században, hogy a jövő generációjának ilyenformán beszélünk a valódi értékekről, és ezek a problémák a maguk valóságában jelennek meg a színpadon.

Nagyon tetszik például az a gondolat, hogy amikor Koksz, a sárkány elveszik, a megmentésében egy Greenpeace-aktivista is segít, tehát a gyerekek már kicsi korukban találkoznak valamilyen formában ezzel a fantasztikus nemzetközi szervezettel. Ugyanis sajnos már most elkéstünk azzal, hogy cselekedjünk, ezért is különösen fontos, hogy a jövő nemzedéke számára már kisgyerekként alapvetés legyen, hogy figyel a környezetére. A mi generációnknak még meg kellett tanulnia, hogyan vigyázhat a Földre – például tudatosan kell ügyelnünk rá, hogy kevesebb műanyagot használjunk –, ha jól csináljuk, nekik ez már természetes lehet.

Mai problémákról beszélünk, miközben az eredeti mesét 1987-ben írta Jörg Hilbert és Felix Janosa. Mi adja az örökérvényűségét?

Szerintem egy történet attól válik örökérvényűvé, hogy nagyon könnyen tudunk hozzá kapcsolódni. A Rozsda Lovag is ilyen, népszerűségét a szerethető karakterek adják. Ezek a hősök bonyodalmakba, veszélybe kerülnek, néha elbuknak, de aztán megmenekülnek. Mi pedig nézőként tudunk velük azonosulni, miközben ezen keresztül olyan fontos dolgokról is beszélhetünk, mint újrahasznosítás, klímaváltozás és mindarról, ami a környezetünket jobbá teheti.

RozsdaLovagesFranyaFridasajtotajekoztatoArtLensPhotography3-111245.jpg

A Rozsda Lovag és Fránya Frida szereplőgárdája (Fotó/Forrás: Art&Lens Photography / Budapesti Operettszínház)

Rozsda Lovag maga is újrahasznosított figura, miközben egy commedia dell’arte típust testesít meg. Hogy jelenik meg az előadásban a commedia dell’arte mint játékstílus?

Leginkább a mozgás szintjén van jelen, ugyanis nagyon sok esetben felnagyított gesztusrendszerrel dolgozunk, túlzunk.

Ez a mesedarabok nagy részére igaz.

Igen, de nem mindegyikre.

Itt a felnagyítás inkább egy energikusabb színpadi létet jelent.

Valójában ahhoz, hogy a commedia dell’artéra konkrétan ráismerjen a néző, ismernie kell a játékstílust, tehát direkt módon nincs kimondva az előadásban. A legtöbb színháznéző leginkább a karaktertípusokat látja majd – Rozsda Lovag esetében egyfajta bohócot, de megjelenik az öreg ember vagy a hősszerelmes is.

A commedia dell’arte stílusjegyek a jelmezekben is visszaköszönnek?

A jelmezeknek elsősorban karakterleíró funkciójuk van, ennélfogva mindenképp megmutatkoznak majd rajtuk a figurákra jellemző vonások.

Említetted, hogy felnagyított gesztusrendszerrel dolgoztok. Bozsik Yvette rendezéseiben mindig nagy hangsúlyt kap a mozgás, a tánc. Ez más típusú próbaidőszakot eredményez, mint egy hagyományosabb zenés színházi előadás esetében?

Nem érzem másnak, de talán a téma okán, illetve mert egy mesevilágról van szó, van bennünk egyfajta könnyedség és felszabadultság. Ráadásul a műfaj miatt az előadásba több kreativitás, fordulat és humor fér, mint egy felnőtteknek szóló darabba.

RozsdaLovagesFranyaFridasajtotajekoztatoArtLensPhotography1-111245.jpg

A Rozsda Lovag és Fránya Frida szereplőgárdája (Fotó/Forrás: Art&Lens Photography / Budapesti Operettszínház)

Amikor legutóbb beszélgettünk, azt mondtad, hogy a humor, a tréfa nagyon fontos, és szükségünk van rá, hiszen kiveszőben van a mindennapjainkból. Lehet ez egyfajta eszköz arra, hogy tanítson?

A tréfa bármire jó, és mindent megváltoztathat, helyére billenthet, a rossz dolgokat jóra, és sajnos fordítva is. Mindemellett a humor a legszebb eszköz a sötétség ellen.

Az operettekben is rengeteg a humor, főként a táncoskomikusok oldaláról. Látsz párhuzamot a szereptípus és a „bohóc” Rozsda lovag karaktere között?

Az emberek szeretnek kategorizálni, tipizálni, beilleszteni a dolgokat egy rendszerbe. Ennek mentén Rozsda Lovagról is mondhatjuk, hogy párhuzamba állítható a táncoskomikusokkal, közben pedig mégsem, és én sem szeretek ilyen sémák mentén gondolkodni. Hiszen a szerepkörön belül is annyi különböző figura van: A mosoly országának táncoskomikusa például hagyományos értelemben véve nem is az, vagy legalábbis nagyon eltér például a Csárdáskirálynő Bónijától, mégis mindegyiket egy kategóriába soroljuk.

Rozsda Lovag egy magában álló figura, aki mintha maga sem tudná, hogy mi zajlik körülötte a világban.

A Rozsda Lovag és Fránya Frida történetét mennyire alakíthatják a gyerekek?

Sajnos ebben a játékban nincs erre lehetőség, ez egy előre megírt mese, és mi úgy játsszuk, ahogy a szerző megírta. Ez persze nem jelenti azt, hogy a gyerekek ne mondhatnák el a véleményüket arról, amit látnak, vagy ne figyelmeztethetnék a főhőst, hogy ott áll mögötte a boszorkány.

Rozsda Lovagot számos társa kíséri a kalandok során. Milyen a viszonya velük?

Rozsda Lovagnak nagyszerű barátai vannak: Szélvész várkisasszony a tökéletes nőt testesíti meg. Kölcsönös baráti szeretet van köztük, és mindig egymás mellett állnak. Szélvész Süvege is fontos a történet szempontjából, bár nem igazán beszél, ellenben ő a legakrobatikusabb szereplő a történetben. És persze ott van Koksz, a sárkány, aki az egész történet mozgatórugója. Tulajdonképpen úgy élnek ők a várban, mint egy nagy család.

A lovag tehát szorosan része a cselekménynek, sőt a többi szereplőhöz hasonlóan interakcióba is lép a közönséggel.

Talán Rozsda Lovagnak van a legkevesebb interakciója a gyerekekkel, de közben mégis az az érzése a nézőknek, hogy ő is aktívan bevonja őket a játékba.

Jó és hálás feladat belemenni ezekbe a szituációkba, hiszen a kicsik nagyon gyorsan belehelyezkednek a történetbe.

Aki került már valaha interakcióba a közönséggel gyerekelőadás közben, mindig vágyik a pillanatra, hogy ez újból megtörténjen.

A Rozsda Lovag és Fránya Frida december 10-től látható a Budapesti Operettszínházban. Jegyek az alábbi oldalon válthatók.

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Dénes Viktor a Rozsda Lovag és Fránya Frida olvasópróbáján (fotó: Art&Lens Photography / Budapesti Operettszínház)

Budapesti Operettszínház

Legolvasottabb

Klasszikus

„Egy hallgató azt írta, ha nem lett volna a Notturno, végzett volna magával” – Interjú Némethy Attilával

Némethy Attila zongoraművésszel, a Zeneakadémia tanárával a Bartók Rádiónál vezetett műsorairól, a közönség érdeklődéséről és a hagyományok átadásáról beszélgettünk.
Vizuál

Túl a barátságon – kritika A sziget szellemeiről

Martin McDonagh új filmje a tisztességről szól. Arról, hogy bárhogy is viseljük a ránk mért sorsot, egymással szemben nem szabad kegyetlennek lennünk. A sziget szellemei joggal érdemelte ki a kilenc Oscar-jelölést.
Zenés színház

„Minden színésznő álma egy igazi nadrágszerep” – interjú Lévai Enikővel a Mária főhadnagy bemutatója kapcsán

Lévai Enikő századik születésnapját ünneplő színháza centenáriumi gálaestjén lép színpadra február közepén, egy hónappal később pedig a Mária főhadnagy címszerepében mutatkozik be.
Vizuál

Kern András előtt tiszteleg a FILMIO

A Nemzeti Filmintézet streaming platformján négy napig ingyenesen láthatunk három, Kern András főszereplésével készült magyar filmet.
Klasszikus

A 82 éves Kobajasi Kenicsiró vezényelte a Nemzeti Filharmonikusokat Japánban

Beethoven, Bruch, Dvořák és Csajkovszkij műveit adta elő a magyar együttes tizenkét napos turnéja során. A japán közönség szívélyesen fogadta a zenekart, valamennyi koncert teltház előtt zajlott.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„Minden színésznő álma egy igazi nadrágszerep” – interjú Lévai Enikővel a Mária főhadnagy bemutatója kapcsán

Lévai Enikő századik születésnapját ünneplő színháza centenáriumi gálaestjén lép színpadra február közepén, egy hónappal később pedig a Mária főhadnagy címszerepében mutatkozik be.
Zenés színház ajánló

Közeleg az Operaház Prokofjev-bemutatója, a Háború & béke

Január 28-án mutatja be a Magyar Állami Operaház Prokofjev monumentális operáját, a Háború & békét. A Genfi Nagyszínházzal koprodukcióban készült előadást a katalán rendező, Calixto Bieito állította színre.
Zenés színház magazin

Ahol a legnagyobbaknak is remegett a lába – Felfedezőúton a milánói Scalában

Új sorozatunkban a világ leghíresebb operaházaiba kalauzoljuk el olvasóinkat, megismerhetik a helyek történetét, építészeti sajátosságait, de azt is elmeséljük, nekünk milyen tapasztalataink voltak ott, és mire számítson, aki felkeresné az operajátszás ezen nevezetességeit.
Zenés színház interjú

Dinamikus, modern és mai – Beszélgetés Berzsenyi Krisztina jelmeztervezővel és Túri Erzsébet díszlettervezővel

Huszka Jenő Mária főhadnagy című operettje a 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt is tiszteleg. A Budapesti Operettszínház készülő előadásáról Berzsenyi Krisztina jelmeztervezővel és Túri Erzsébet díszlettervezővel beszélgettünk.
Zenés színház ajánló

Az Operettszínház eredeti verzióban mutatja be a Mária főhadnagyot

A férfiruhába bújt női forradalmár történetét a Magyar Operett Éve és az 1848-as események 175. évfordulója alkalmából állítják színpadra.