Zenés színház

„A humor a legszebb eszköz a sötétség ellen” – interjú Dénes Viktorral

2021.12.06. 11:30
Ajánlom
Számos operettben bizonyított már táncoskomikusként, ezúttal azonban Rozsda Lovag bőrébe bújik Dénes Viktor a Budapesti Operettszínház zenés mesejátékában, a Rozsda Lovag és Fránya Fridában. Az újrahasznosított főhősről, a környezettudatosságról és a commedia dell’arte darabbéli megjelenéséről beszélgettünk.

Eddig főként operettekben láthatott a közönség, most viszont egy mesemusical főszerepében mutatkozol be.

Nem ez az első alkalom, hogy megtalálnak a zenés mesedarabok, hiszen a pályám elején két ilyen előadásban is volt szerencsém részt venni. Az egyik a Katona József Színházban a Pinokkió volt, amiben Artemont játszottam, a másik pedig Miskolcon A négyszögletű kerek erdő, ahol Mikkamakkaként láthatott a közönség. Ilyenformán van már tapasztalatom abban, hogyan is kell gyerekdarabot játszani.

Máshogy kell felkészülni az ilyen típusú előadásokra?

Természetesen ugyanazzal a szakmai igényességgel kell nekifogni ezeknek a munkáknak is, de nyilvánvalóan maga az anyag másmilyen, mint a felnőtt darabok esetében. A súlypontok is máshol vannak, és mivel a Rozsda Lovagban például egy varázsvilágban létezünk, ha úgy vesszük, a hétköznapi, civil létünket kevésbé bántja, könnyedebben lehet vele dolgozni.

RozsdaLovagesFranyaFridasajtotajekoztatoArtLensPhotography2-111245.jpg

A Rozsda Lovag és Fránya Frida szereplőgárdája (Fotó/Forrás: Art&Lens Photography / Budapesti Operettszínház)

Pedig annak ellenére, hogy a Rozsda Lovag és Fránya Frida egy mese, olyan komoly dolgokkal is foglalkozik, mint például a környezetvédelem.

Valóban, de nem megy bele olyan mélyen a témába, hogy az rosszul érintse az embert, inkább csak fel szeretné hívni a figyelmet egy fontos jelenségre, ami körülöttünk zajlik, mindezt könnyedebb, játékosabb formában.

A mi dolgunk az, hogy ha a szülők és a gyerekek eljönnek megnézni az előadást, akkor az itt töltött idő tartalmas legyen számukra.

A gyerekek megértik ezeket a problémákat, vagy inkább a szülőknek üzen a darab?

Azt gondolom, hogy a gyerekek mindent felfognak, megjegyeznek, és megragadnak ezek a pillanatok az emlékezetükben, mint ahogyan a saját életünkben is tapasztaljuk, hogy vissza-visszanyúlunk egy-egy régi emlékhez. De az ilyen témájú előadások eszközként is szolgálhatnak a szülők számára, hiszen később, amikor a gyerekeiket tanítják, felhozhatják példaként – többek között a környezettudatosságra.

Ezzel a témával még nem sűrűn találkozni ennyire direkt módon a színpadon. Miért fontos, hogy erről a színház nyelvén is beszéljünk?

Igazán bátor vállalás a 21. században, hogy a jövő generációjának ilyenformán beszélünk a valódi értékekről, és ezek a problémák a maguk valóságában jelennek meg a színpadon.

Nagyon tetszik például az a gondolat, hogy amikor Koksz, a sárkány elveszik, a megmentésében egy Greenpeace-aktivista is segít, tehát a gyerekek már kicsi korukban találkoznak valamilyen formában ezzel a fantasztikus nemzetközi szervezettel. Ugyanis sajnos már most elkéstünk azzal, hogy cselekedjünk, ezért is különösen fontos, hogy a jövő nemzedéke számára már kisgyerekként alapvetés legyen, hogy figyel a környezetére. A mi generációnknak még meg kellett tanulnia, hogyan vigyázhat a Földre – például tudatosan kell ügyelnünk rá, hogy kevesebb műanyagot használjunk –, ha jól csináljuk, nekik ez már természetes lehet.

Mai problémákról beszélünk, miközben az eredeti mesét 1987-ben írta Jörg Hilbert és Felix Janosa. Mi adja az örökérvényűségét?

Szerintem egy történet attól válik örökérvényűvé, hogy nagyon könnyen tudunk hozzá kapcsolódni. A Rozsda Lovag is ilyen, népszerűségét a szerethető karakterek adják. Ezek a hősök bonyodalmakba, veszélybe kerülnek, néha elbuknak, de aztán megmenekülnek. Mi pedig nézőként tudunk velük azonosulni, miközben ezen keresztül olyan fontos dolgokról is beszélhetünk, mint újrahasznosítás, klímaváltozás és mindarról, ami a környezetünket jobbá teheti.

RozsdaLovagesFranyaFridasajtotajekoztatoArtLensPhotography3-111245.jpg

A Rozsda Lovag és Fránya Frida szereplőgárdája (Fotó/Forrás: Art&Lens Photography / Budapesti Operettszínház)

Rozsda Lovag maga is újrahasznosított figura, miközben egy commedia dell’arte típust testesít meg. Hogy jelenik meg az előadásban a commedia dell’arte mint játékstílus?

Leginkább a mozgás szintjén van jelen, ugyanis nagyon sok esetben felnagyított gesztusrendszerrel dolgozunk, túlzunk.

Ez a mesedarabok nagy részére igaz.

Igen, de nem mindegyikre.

Itt a felnagyítás inkább egy energikusabb színpadi létet jelent.

Valójában ahhoz, hogy a commedia dell’artéra konkrétan ráismerjen a néző, ismernie kell a játékstílust, tehát direkt módon nincs kimondva az előadásban. A legtöbb színháznéző leginkább a karaktertípusokat látja majd – Rozsda Lovag esetében egyfajta bohócot, de megjelenik az öreg ember vagy a hősszerelmes is.

A commedia dell’arte stílusjegyek a jelmezekben is visszaköszönnek?

A jelmezeknek elsősorban karakterleíró funkciójuk van, ennélfogva mindenképp megmutatkoznak majd rajtuk a figurákra jellemző vonások.

Említetted, hogy felnagyított gesztusrendszerrel dolgoztok. Bozsik Yvette rendezéseiben mindig nagy hangsúlyt kap a mozgás, a tánc. Ez más típusú próbaidőszakot eredményez, mint egy hagyományosabb zenés színházi előadás esetében?

Nem érzem másnak, de talán a téma okán, illetve mert egy mesevilágról van szó, van bennünk egyfajta könnyedség és felszabadultság. Ráadásul a műfaj miatt az előadásba több kreativitás, fordulat és humor fér, mint egy felnőtteknek szóló darabba.

RozsdaLovagesFranyaFridasajtotajekoztatoArtLensPhotography1-111245.jpg

A Rozsda Lovag és Fránya Frida szereplőgárdája (Fotó/Forrás: Art&Lens Photography / Budapesti Operettszínház)

Amikor legutóbb beszélgettünk, azt mondtad, hogy a humor, a tréfa nagyon fontos, és szükségünk van rá, hiszen kiveszőben van a mindennapjainkból. Lehet ez egyfajta eszköz arra, hogy tanítson?

A tréfa bármire jó, és mindent megváltoztathat, helyére billenthet, a rossz dolgokat jóra, és sajnos fordítva is. Mindemellett a humor a legszebb eszköz a sötétség ellen.

Az operettekben is rengeteg a humor, főként a táncoskomikusok oldaláról. Látsz párhuzamot a szereptípus és a „bohóc” Rozsda lovag karaktere között?

Az emberek szeretnek kategorizálni, tipizálni, beilleszteni a dolgokat egy rendszerbe. Ennek mentén Rozsda Lovagról is mondhatjuk, hogy párhuzamba állítható a táncoskomikusokkal, közben pedig mégsem, és én sem szeretek ilyen sémák mentén gondolkodni. Hiszen a szerepkörön belül is annyi különböző figura van: A mosoly országának táncoskomikusa például hagyományos értelemben véve nem is az, vagy legalábbis nagyon eltér például a Csárdáskirálynő Bónijától, mégis mindegyiket egy kategóriába soroljuk.

Rozsda Lovag egy magában álló figura, aki mintha maga sem tudná, hogy mi zajlik körülötte a világban.

A Rozsda Lovag és Fránya Frida történetét mennyire alakíthatják a gyerekek?

Sajnos ebben a játékban nincs erre lehetőség, ez egy előre megírt mese, és mi úgy játsszuk, ahogy a szerző megírta. Ez persze nem jelenti azt, hogy a gyerekek ne mondhatnák el a véleményüket arról, amit látnak, vagy ne figyelmeztethetnék a főhőst, hogy ott áll mögötte a boszorkány.

Rozsda Lovagot számos társa kíséri a kalandok során. Milyen a viszonya velük?

Rozsda Lovagnak nagyszerű barátai vannak: Szélvész várkisasszony a tökéletes nőt testesíti meg. Kölcsönös baráti szeretet van köztük, és mindig egymás mellett állnak. Szélvész Süvege is fontos a történet szempontjából, bár nem igazán beszél, ellenben ő a legakrobatikusabb szereplő a történetben. És persze ott van Koksz, a sárkány, aki az egész történet mozgatórugója. Tulajdonképpen úgy élnek ők a várban, mint egy nagy család.

A lovag tehát szorosan része a cselekménynek, sőt a többi szereplőhöz hasonlóan interakcióba is lép a közönséggel.

Talán Rozsda Lovagnak van a legkevesebb interakciója a gyerekekkel, de közben mégis az az érzése a nézőknek, hogy ő is aktívan bevonja őket a játékba.

Jó és hálás feladat belemenni ezekbe a szituációkba, hiszen a kicsik nagyon gyorsan belehelyezkednek a történetbe.

Aki került már valaha interakcióba a közönséggel gyerekelőadás közben, mindig vágyik a pillanatra, hogy ez újból megtörténjen.

A Rozsda Lovag és Fránya Frida december 10-től látható a Budapesti Operettszínházban. Jegyek az alábbi oldalon válthatók.

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Dénes Viktor a Rozsda Lovag és Fránya Frida olvasópróbáján (fotó: Art&Lens Photography / Budapesti Operettszínház)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Telex: Szexuális zaklatás ügyében folyik vizsgálat az SZFE-n

A lap értesülései szerint az egyetemen belső vizsgálat indult, mivel egy osztályvezető férfitanár meg nem engedhető kommentárokkal illette a diáklányok külsejét, alakját. Cikkünk frissült az SZFE reakciójával!
Klasszikus

Szimfonikus zsenik koncertje a BFZ-vel és a sztárkarmester Paavo Järvivel

Paavo Järvi édesapja elismert észt karmester volt, egykori szovjet nyaralójukban a kis Paavo időnként összefutott Sosztakoviccsal, Rosztropoviccsal, Arvo Pärttel, Hacsaturjánnal, vagy Emil Gilelsszel.
Színház

A vég kezdete? – vérbeli házastársi dráma debütál a Rózsavölgyi Szalonban

Új bemutatóval ünnepli alapításának tizenkettedik évfordulóját a Rózsavölgyi Szalon. Kovács Patrícia és Schmied Zoltán főszereplésével, Dicső Dániel rendezésében mutatják be David Eldridge Bármit mondhatsz című darabját április 11-én.
Jazz/World

Mit jelent európainak lenni? – interjú Oláh Krisztián zongoraművésszel, a Ludus Europae zeneszerzőjével

Az idei JazzFest Budapest egyik legizgalmasabb programja a Ludus Europae című, huszonhét szereplős darab, amelynek ősbemutatója április 30-án pontban éjfélkor lesz a budapesti Merlin Színházban.
Zenés színház

„A klasszikus zenében a sokoldalúság gyanakvást szül” – interjú José Curával

A karmesterként és zeneszerzőként is aktív művésszel a a VeszprémFestre tervezett, argentin dalokra és operaáriákra épülő koncertjének műsoráról, a zenei sokoldalúságról és a társadalmi felelősségvállalásról is beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Gálaesttel támogatja az autistákat a Budapesti Operettszínház

Április 23-án Együtt az Autistákért címmel rendeznek jótékonysági estet, amelyen a legnépszerűbb operett-, illetve musicalrészleteket hallhatja a közönség az Operettszínház sztárjainak előadásában. 
Zenés színház interjú

„A klasszikus zenében a sokoldalúság gyanakvást szül” – interjú José Curával

A karmesterként és zeneszerzőként is aktív művésszel a a VeszprémFestre tervezett, argentin dalokra és operaáriákra épülő koncertjének műsoráról, a zenei sokoldalúságról és a társadalmi felelősségvállalásról is beszélgettünk.
Zenés színház elhunyt

Elhunyt Michael Boder karmester

A nemzetközi hírű operadirigenst, aki idén húsvétkor a Magyar Állami Operaház Parsifal-produkcióját vezényelte, hatvanöt éves korában érte a halál – tette közzé az intézmény.
Zenés színház interjú

Nekünk találkozni kellett – interjú Nádasi Veronikával, a Carmen-musical címszereplőjével

Április 19-én, 20-án és 21-én először láthatja Magyarországon a közönség Frank Wildhorn Carmen című musicaljét a Budapesti Operettszínházban. Az első szereposztásban címszerepet alakító Nádasi Veronika számára méltó feladatot jelent ennek a minden porcikájában nagybetűs nőnek a megformálása.
Zenés színház hír

Kálmán Péter a következő évad Kamaraénekese az Operában

A népszerű basszbaritont húsvétvasárnap, a Parsifal-előadását követő tapsrend alatt érte a meglepetésszerű bejelentés, hogy a következő szezonban ő lesz a Magyar Állami Operaház legnagyobb elismerésének egyik kitüntetettje.