A „két Pellert” már eddig is sok közös emlék, színpadi tapasztalat és egy több évtizede tartó szoros barátság fűzte egymáshoz. Egyebek mellett a Csókos asszonyban és a Mágnás Miskában is felejthetetlen alakítást nyújtottak egymás oldalán. Most olyan előadásban brillírozhatnak együtt, amely egyszerre szórakoztató, elgondolkodtató és fájdalmasan őszinte.
Peller Károly szerint a darab alaphelyzete bár abszurd, mégis nagyon emberi. Két teljesen eltérő személyiség, két nagyon különböző világ, Félix és Doris próbál egymás felé közelíteni. Igyekeznek nyitni a másik irányába, ami számukra sokszor okoz nehéz, kínos pillanatokat, a közönség számára azonban szórakoztató. „A darab alapszituációja egy kicsit olyan, mint amikor valaki elesik. Neki fáj, de kívülről nézve sokszor vicces. Ebben az előadásban is sok ilyen szituáció elevenedik meg” – fogalmazott a Félix alakját életre keltő színész.
A történet középpontjában az ellentétek közötti feszültség áll. Doris – a „cicababa” – egy impulzív, szókimondó nő, míg Félix – a „bagoly” – egy zárkózott író, aki látszólag mindent az irányítása alatt tart. Valójában azonban saját frusztrációinak foglya.
A nézők a két karakter kapcsolatának fejlődését szemlélve önmagukhoz is közelebb kerülhetnek egy kicsit.
Peller Károly szerint az előadás egyik legfontosabb üzenete, hogy nem lenne szabad pusztán a külsejük alapján megítélünk az embereket. „Gyakran az első benyomásunkra hagyatkozva ítélkezünk anélkül, hogy hagynánk, hogy a másik megmutassa a valódi énjét, a belső tulajdonságait. Ilyenkor nagy hibát követünk el. Szánjunk időt a másik megismerésére!” – javasolta a művész.
Peller Anna és Peller Károly A bagoly és a cicababa című előadásban (Fotó/Forrás: Szkárossy Zsuzsa)
Peller Anna az általa alakított karakter, Doris kapcsán elárulta: leginkább azért szereti, mert lebontja a sztereotípiákat. „Egy nehéz sorsú, hiányos tanulmányokkal rendelkező lány jelenik meg a színpadon, aki a múltban áruba bocsátotta a testét, ugyanakkor mélyen vágyott egy jobb életre. Doris nagyon tiszta szívű, jó ember, aki emlékeztet arra, hogy nem tudhatjuk, hogy valakiből miért lesz az, ami” – fejtette ki a színésznő.
Hozzátette, hogy a visszajelzések szerint a közönség is épp ezt a kettősséget kedveli az előadásban: a nevetés mögött húzódó komolyságot, a humor és a fájdalom egyensúlyát.
Mintha egy érzelmi hullámvasúton utaznál.
Az egyik pillanatban jókat nevetsz, majd hirtelen összeszorul a torkod” – fogalmazott Peller Anna, aki egyetértett színpadi partnerével abban, hogy önmagunk felvállalása, a másik iránti nyitottság és az előítéletek legyőzése az előadás egyik legfontosabb üzenete.
„Miközben nevetünk a két figura ügyetlen, fájdalmas és sokszor abszurd közös pillanatain, ráismerhetünk saját bizonytalanságainkra, és talán közelebb kerülhetünk egy mélyebb, igazabb emberi megértéshez” – mondta, hozzáfűzve: a történet egyik legszebb pillanata az, amikor a két karakter végül leleplezi a hazugságokat és tiszta lappal mutatkozik be egymásnak.
A színésznő arra is kitért, hogy az őszinteség fontos szerepet játszik akkor is, amikor humorban gazdag jeleneteket játszanak a színpadon.
Peller Anna és Peller Károly A bagoly és a cicababa című előadásban (Fotó/Forrás: Szkárossy Zsuzsa)
„Azt hiszem, ennek az egésznek az a kulcsa, hogy mindent – a humort is – őszintén kell játszani. Én mindig erre törekszem, és igazából nem is tudnám másképp csinálni.
A humoros pillanatokban is teljesen benne kell lenni.
Tényleg bele kell adni a szívünket-lelkünket – másképp nem megy. Nem lehet kifelé játszani, nem lehet mesterkélt stílust ráhúzni egy-egy jelentre” – hangsúlyozta.
A karakterek fejlődéséről szólva Peller Károly úgy fogalmazott: mindkét szereplő enged a saját személyiségéből egy kicsit azért, hogy közelebb kerüljön a másikhoz. „Bár azt hiszem, ezen a téren Doris többet lép, ő többet nyit a férfi felé, míg Félixnek elsősorban saját magában kell rendet tenni. Ha egy férfi szerelmes lesz – pláne, ha olyan valakibe szeret bele, akibe nem szabadna – próbál ellenállni, igyekszik letagadni az érzéseit, mondván: ez nem is én vagyok, ez csak vágy. Félixnek be kell látnia, hogy mégis szerelemről van szó” – magyarázta a színész.
A művészek egyetértettek abban, hogy
a több évtizedes barátságuk ellenére a próbafolyamat során még mindig tudtak egymásnak meglepetést okozni.
Arról is lelkesen számoltak be, mennyire inspirálóan hatottak egymásra a színpadon. „Mindig tudtam, hogy a Karcsinak fantasztikus természete van, de amikor együtt próbálunk újra és újra rácsodálkozom, hogy mennyire türelmes, mennyire megbízható és jó partner. Tényleg szárnyalni tudunk együtt, és mindig hallgatunk a másikra” – mesélte lelkesen Peller Anna.
Hozzáfűzte: abban, hogy ez az alkotói harmónia kibontakozhasson fontos szerepet játszott a rendező, Lenchés Márton, aki „csodálatosan vezette őket az úton”, és a színészeket partnerként kezelve hagyta, hogy szabadon alkossanak.
Peller Károly azt is elárulta, hogy egy több mint tizenöt éves álma vált valóra az előadás megszületésével. Felidézte, hogy még a kétezres évek végén merült fel benne először a gondolat, hogy Annával közösen játszhatnának valamit. Ekkor jutott eszébe a The Owl and the Pussycat című film Barbra Streisand és George Segal szereplésével, amelyet tinédzserként újra és újra megnézett. A terv hosszú ideig nem valósult meg, az élet közbeszólt. „Nem bánom, mert szerintem most tartunk ott, hogy ezt igazán jól meg tudjuk csinálni” – mondta a színész.
Az előadás díszletét Peller Károly és Tuza Zoltán álmodták meg, a jelmezeket Böhm Katalin tervezte. A humorban gazdag magyar szöveg Zöldi Gergely fordítása.
Július 14-én a Benczúr Kertbe érkező közönség tehát egy igazán különleges előadás részese lehet. A két nagyszerű színész, akiket számos közös előadás emlékén túl régi és szoros barátság fűz egymáshoz egy olyan történetet mesél majd el, amely azon túl, hogy humorával jókedvre derít a szív húrjait is megpendíti.
Fejléckép: Peller Károly és Peller Anna A bagoly és a cicababa című előadás szerepeiben (fotó/forrás: Benczúr Rendezvényközpont)
hírlevél
