Zenés színház

A János vitéz az Operettszínházban – negyven év után

2019.10.11. 09:15
Ajánlom
Kacsóh Pongrác daljátéka, a János vitéz novemberben tér vissza a Budapesti Operettszínház színpadára. Szeptember 30-án sajtónyilvános olvasópróbával vette kezdetét a munka, ahol számos érdekesség kiderült az előadásról és az alkotógárdáról.

Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója beszédének kezdetén elmondta: „Idén már túl vagyunk egy nagy sikeren, a Csárdáskirálynő premierjén, a következő nagy ünnepünk pedig a János vitéz bemutatója lesz.” Kiemelte, ezúttal is rendkívül jó csapattal dolgozhatnak, majd részletesen bemutatta az előadás alkotógárdáját.

janos_vitez_olvaso_09_30-13-113016.jpg

A János vitéz olvasópróbája (Fotó/Forrás: Németh Anna / Operettszínház)

Iluskát Bordás Barbara, Lévai Enikő és Kiss Diána alakítja, János vitéz bőrébe Dolhai Attila, György-Rózsa Sándor és Sándor Péter bújik. A Francia királykisasszony szerepében Fischl Mónikát, Lukács Anitát és Zábrádi Annamáriát láthatjuk, a Mostoha Oszvald Marika, Lehoczky Zsuzsa és Papadimitriu Athina, Bagó és a Strázsamester Langer Soma, Erdős Attila és Pete Ádám lesz. A francia király szerepében Földes Tamás és Jantyik Csaba mellett

a Nemzet Színésze, Bodrogi Gyula lép ismét vendégként

a Budapesti Operettszínház színpadára, Csőszként Faragó Andrást és Pálfalvy Attilát láthatjuk. Az előadás látványvilágáról Cziegler Balázs díszlettervező és Berzsenyi Krisztina jelmeztervező gondosodik.

Az előadás rendező-koreográfusa, Bozsik Yvette, akiről Kiss-B. Atilla elmesélte, hogy miután látta rendezésében az Éden földön című előadást a Nemzeti Színházban, egyből tudta, hogy őt szeretné felkérni a János vitézt színpadra állítására.

janos_vitez_olvaso_09_30-10-113016.jpg

A János vitéz olvasópróbája. Bordás Barbara, Lévai Enikő és Kiss Diána (Fotó/Forrás: Németh Anna / Operettszínház)

A főigazgató beszélt a darab alaptörténetéről is. Kiemelte, Kukorica Jancsi nem egy egyszerű mesealak, hanem hús-vér hős volt. „Az igazi János vitéz Ráckevén született Horváth Nepomuki János néven. Már fiatalon huszárnak állt, tizenkét év szolgálatot vállalt. Helytállása kiemelkedő volt: harcolt Radetzky tábornagy ezredében, saját testével védve őt, sőt VII. Pius pápa életét is megmentette menekülése során.

János végül 41 évesen, 22 év szolgálat után szeretett volna nyugdíjba vonulni, de a császár hívására újabb 11 évre egyenruhát öltött. Valódi huszár volt!”

– hallhattuk az érdekes háttértörténetet Kiss-B. Atillától.

Hozzáfűzte, hősökre igenis szükség van, ezért meg kell emlékezni róluk. A mi hőseink ünneplendő hősök, és a mi felelősségünk, hogy emléket állítsunk nekik.

janos_vitez_olvaso_09_30-113015.jpg

A János vitéz olvasópróbája (Fotó/Forrás: Németh Anna / Operettszínház)

Pfeiffer Gyula nemcsak vezényli majd az előadást, hanem annak zenei előkészületeit is ő irányítja. A Budapesti Operettszínház főzeneigazgatója arról mesélt, hogy műfaját tekintve is érdemes körbejárni a daljátékként aposztrolfált János vitézt:

„Az operett szó eredetileg olyan művet takar, melyben a zenés részeket próza töri meg, ennek a német verzióját Singspielnek nevezik, ez magyarul daljátékot jelent, vagyis a két megnevezés tulajdonképpen felcserélhető.

Elmondta, hogy a János vitéz 1904-es ősbemutatóján nem a szerző hangszerelésében hangzott el, hanem az akkori magyarnak vélt zenei motívumokkal.

„A magyar nóta és a népies műdal érdekes keveréke ez a mű, melyben megjelenik a kuplé, illetve a klasszikus francia és osztrák operettek zenei anyaga is. A János vitéz rögtön a bemutatója után óriási sikerre tett szert, még az Operaház is 17 évig játszotta” – említette Pfeiffer Gyula. Hozzátette, most a Budapesti Operettszínház zenekari méretére dolgozták át a mű hangszerelését.

Bozsik Yvette rendező-koreográfus az olvasópróbán elárulta, már 20 éve is volt szerencséje János vitézt rendezni a Katona József Színházban. „Minden darabom egy önvallomás, amihez az életből merítek, és mivel azóta sokat változtam, ezúttal teljesen más lesz a koncepció” – mesélte. Mivel az ő karrierje pont a Budapesti Operettszínházban indult táncosként, nagyon örül a lehetőségnek és izgatottan várja az új munkát. Azt gondolja, manapság a mozdulatművészet elhanyagolt fogalom, számára viszont nagyon fontos a zene, a mozgás és a mű gondolatisága.

Az előadásban közreműködik a Budapesti Operettszínház Zenekara, Énekkara és Balettkara, valamint a Bozsik Yvette Társulat táncosai. Karigazgató: Szabó Mónika. Vezényel: Pfeiffer Gyula és Hermann Szabolcs.

Egy legendás bemutatóról

A Petőfi Sándor elbeszélő költeménye alapján született daljáték 1904-es, Király Színházbeli ősbemutatóján a darab elsöprő sikere még az alkotókat is meglepte. A színpad hol felpezsdült, hol megnyugtató vidámságot árasztott, a közönség derült, nevetett, majd Bagó meghatóan szép dala alatt már a sírás kerülgette a nézőket. A dal befejeztével újrázást követeltek, de az ismétlés egy kicsit váratott magára, mert a Bagót alakító Papp Mihálynak is könnyek peregtek az arcán. Kukorica Jancsi és Iluska megindító szerelmi története, a csodás, magyar népmesei motívumokban bővelkedő daljáték, amely híven követi az eredeti művet – és amely több mint száz éve visszatérő sikerdarabja a hazai és határon túli színpadoknak –, negyven év után ismét látható lesz a Budapesti Operettszínházban.

Bemutató: november 22. Budapesti Operettszínház

Programkereső

Legnépszerűbb

Jazz/World

10 lemez Londonból, ami után mást fogsz gondolni a jazzről

Az Egyesült Királyságban reneszánszát éli a jazz. Ahogy az lenni szokott, a műfaj időről időre kidugja a fejét az ágyásból, felbukkan itt-ott, néhány éve pedig szárnyakat kapott az olyan könnyebb műfajoktól, mint a hiphop, a dub, a techno és a trance. Összeszedtem azokat az albumokat, amiket hallanod kell, ha London és a jazz új arcára vagy kíváncsi.
Színház

Lábnyomot kaptak a Halhatatlanok Társulatának új tagjai

Szombat délelőtt újabb lábnyomokkal gazdagodott a Pesti Broadway az Operettszínház előtt. Az 1996-ban alapított Halhatatlanok Társulata öt év kihagyás után választott új tagokat még májusban, most pedig ünnepélyes keretek között avatták fel a díj részeként fémbe öntött lábnyomokat.
Színház

Blokád alá került az SZFE Rákóczi úti épülete is

Miután Szarka Gábor pénteken előrehozott őszi szünetet rendelt el és hat órára ki akarta üríttetni a Vas és a Szentkirályi utcai épületet, a diákok sajtótájékoztatójával egy időben több hallgató átvonult az SZFE Rákóczi úti campusához, hogy ott védje a termeket.
Klasszikus

Márta emlékére játszik Kurtág György

Az új felvételen Mozart-mű hallható.
Színház

A Minisztérium továbbra sem reagál az SZFE-s hallgatók követeléseire

Hétfő reggelre megmozdulást szerveztek az SZFE-s hallgatók az Innovációs és Technológiai Minisztérium Szemere utcai épülete elé. A helyszínválasztás nem véletlen: ugyanis a Minisztérium közbeavatkozásával lehetne csak feloldani az egyetemi polgárság és a kuratórium között kialakult helyzetet. A tüntetésen a diákok mellett közel harminc ismert színházi és filmes alkotó kampányolt az autonóm felsőoktatás mellett.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház kult50

Játszótárs mindenek felett – Wunderlich József a Kult50-ben

Érzékeny színpadi jelenléte és nagyfokú technikai tudása révén mindössze néhány év alatt meghatározó tagjává vált Wunderlich József a Vígszínház társulatának, ahol a nagyoktól tanulhat, a korosztályába tartozókkal pedig kísérletezve dolgozhat együtt, ami örömmel tölti el.
Zenés színház magazin

50 éve csendült fel először a Getsemane a Broadwayn

Andrew Lloyd Webber kultikus rockoperája, a Jézus Krisztus Szupersztár 1970-ben indult el hódító útjára. A mű, melynek szövegét Tim Rice írta, először albumként jelent meg, majd egy évvel később debütált a Broadwayn. Érdekessége, hogy prózai dialógusok nélkül meséli el Jézus életének utolsó hetét, megmutatva többek között Mária Magdolna és Júdás szemszögét is.
Zenés színház ajánló

Rockoperából szimfonikus opera lett az István, a király

Gyöngyösi Levente szimfonikus hangszerelésében, operaénekesek előadásában mutatja be Szörényi Levente és Bródy János csaknem 40 éve töretlen népszerűségű rockoperáját a Magyar Állami Operaház.
Zenés színház magazin

420 éves az első fennmaradt opera, amit a saját korában ki nem állhattak

Jacopo Peri, a Medici hercegi udvar magas rangú tagja 1595-ben zenés művet, dramma per musicát írt Dafné címmel. A kotta ugyan mára elveszett, de új műfaj született: az opera.
Zenés színház kult50

Zenés party – Kovács Adrián a Kult50-ben

Párhuzamosan komponálta a Pendragon-legenda, a Micimackó és A nagy Gatsby zenéjét. Régóta vágyik egy olyan időszakra, amikor csak magának ír zenét. Ehhez azonban mindent, amit eddig komponált, rendbe kellene tennie, kottát gyártani és jó minőségű felvételeket készíteni. Nagyjából 8 évnyi lemaradásban van magával.