Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója beszédének kezdetén elmondta: „Idén már túl vagyunk egy nagy sikeren, a Csárdáskirálynő premierjén, a következő nagy ünnepünk pedig a János vitéz bemutatója lesz.” Kiemelte, ezúttal is rendkívül jó csapattal dolgozhatnak, majd részletesen bemutatta az előadás alkotógárdáját.
A János vitéz olvasópróbája (Fotó/Forrás: Németh Anna / Operettszínház)
Iluskát Bordás Barbara, Lévai Enikő és Kiss Diána alakítja, János vitéz bőrébe Dolhai Attila, György-Rózsa Sándor és Sándor Péter bújik. A Francia királykisasszony szerepében Fischl Mónikát, Lukács Anitát és Zábrádi Annamáriát láthatjuk, a Mostoha Oszvald Marika, Lehoczky Zsuzsa és Papadimitriu Athina, Bagó és a Strázsamester Langer Soma, Erdős Attila és Pete Ádám lesz. A francia király szerepében Földes Tamás és Jantyik Csaba mellett
a Nemzet Színésze, Bodrogi Gyula lép ismét vendégként
a Budapesti Operettszínház színpadára, Csőszként Faragó Andrást és Pálfalvy Attilát láthatjuk. Az előadás látványvilágáról Cziegler Balázs díszlettervező és Berzsenyi Krisztina jelmeztervező gondosodik.
Az előadás rendező-koreográfusa, Bozsik Yvette, akiről Kiss-B. Atilla elmesélte, hogy miután látta rendezésében az Éden földön című előadást a Nemzeti Színházban, egyből tudta, hogy őt szeretné felkérni a János vitézt színpadra állítására.
A János vitéz olvasópróbája. Bordás Barbara, Lévai Enikő és Kiss Diána (Fotó/Forrás: Németh Anna / Operettszínház)
A főigazgató beszélt a darab alaptörténetéről is. Kiemelte, Kukorica Jancsi nem egy egyszerű mesealak, hanem hús-vér hős volt. „Az igazi János vitéz Ráckevén született Horváth Nepomuki János néven. Már fiatalon huszárnak állt, tizenkét év szolgálatot vállalt. Helytállása kiemelkedő volt: harcolt Radetzky tábornagy ezredében, saját testével védve őt, sőt VII. Pius pápa életét is megmentette menekülése során.
János végül 41 évesen, 22 év szolgálat után szeretett volna nyugdíjba vonulni, de a császár hívására újabb 11 évre egyenruhát öltött. Valódi huszár volt!”
– hallhattuk az érdekes háttértörténetet Kiss-B. Atillától.
Hozzáfűzte, hősökre igenis szükség van, ezért meg kell emlékezni róluk. A mi hőseink ünneplendő hősök, és a mi felelősségünk, hogy emléket állítsunk nekik.
A János vitéz olvasópróbája (Fotó/Forrás: Németh Anna / Operettszínház)
Pfeiffer Gyula nemcsak vezényli majd az előadást, hanem annak zenei előkészületeit is ő irányítja. A Budapesti Operettszínház főzeneigazgatója arról mesélt, hogy műfaját tekintve is érdemes körbejárni a daljátékként aposztrolfált János vitézt:
„Az operett szó eredetileg olyan művet takar, melyben a zenés részeket próza töri meg, ennek a német verzióját Singspielnek nevezik, ez magyarul daljátékot jelent, vagyis a két megnevezés tulajdonképpen felcserélhető.
Elmondta, hogy a János vitéz 1904-es ősbemutatóján nem a szerző hangszerelésében hangzott el, hanem az akkori magyarnak vélt zenei motívumokkal.
„A magyar nóta és a népies műdal érdekes keveréke ez a mű, melyben megjelenik a kuplé, illetve a klasszikus francia és osztrák operettek zenei anyaga is. A János vitéz rögtön a bemutatója után óriási sikerre tett szert, még az Operaház is 17 évig játszotta” – említette Pfeiffer Gyula. Hozzátette, most a Budapesti Operettszínház zenekari méretére dolgozták át a mű hangszerelését.
Bozsik Yvette rendező-koreográfus az olvasópróbán elárulta, már 20 éve is volt szerencséje János vitézt rendezni a Katona József Színházban. „Minden darabom egy önvallomás, amihez az életből merítek, és mivel azóta sokat változtam, ezúttal teljesen más lesz a koncepció” – mesélte. Mivel az ő karrierje pont a Budapesti Operettszínházban indult táncosként, nagyon örül a lehetőségnek és izgatottan várja az új munkát. Azt gondolja, manapság a mozdulatművészet elhanyagolt fogalom, számára viszont nagyon fontos a zene, a mozgás és a mű gondolatisága.
Az előadásban közreműködik a Budapesti Operettszínház Zenekara, Énekkara és Balettkara, valamint a Bozsik Yvette Társulat táncosai. Karigazgató: Szabó Mónika. Vezényel: Pfeiffer Gyula és Hermann Szabolcs.
Egy legendás bemutatóról
A Petőfi Sándor elbeszélő költeménye alapján született daljáték 1904-es, Király Színházbeli ősbemutatóján a darab elsöprő sikere még az alkotókat is meglepte. A színpad hol felpezsdült, hol megnyugtató vidámságot árasztott, a közönség derült, nevetett, majd Bagó meghatóan szép dala alatt már a sírás kerülgette a nézőket. A dal befejeztével újrázást követeltek, de az ismétlés egy kicsit váratott magára, mert a Bagót alakító Papp Mihálynak is könnyek peregtek az arcán. Kukorica Jancsi és Iluska megindító szerelmi története, a csodás, magyar népmesei motívumokban bővelkedő daljáték, amely híven követi az eredeti művet – és amely több mint száz éve visszatérő sikerdarabja a hazai és határon túli színpadoknak –, negyven év után ismét látható lesz a Budapesti Operettszínházban.
Bemutató: november 22. Budapesti Operettszínház
hírlevél
