Zenés színház

A Kalóz: Ki kéne adni

2013.04.28. 08:30
Ajánlom
A gályarab operája egy kalózról - a zeneszerzői kényszermunka éveit nyögő Verdi 1848-as művét, több mint másfél évszázad múltán, a bicentenárium hozta el első ízben Budapestre. Hála érte minden közreműködőnek! László Ferenc KRITIKÁja.

Nem vitás, izgalmas estéi vannak mostanság a fővárosi Verdi-rajongóknak: a Stiffelio első budapesti megszólaltatását követően, de még az Attila magyar-kínai koprodukciója előtt, csütörtök este a Byron elbeszélő költeménye által ihletett opera, A kalóz koncertszerű előadása gazdagította Verdi-ismeretünket és -élményünket. Merthogy azt alighanem még a leginkább avatott operafogyasztók és vájt fülű dalszínházi connaisseurök sem állíthatták eddig, hogy a trieszti ősbemutatón megbukott és Verdi által is elejtett opera közeli ismerősük lenne. (Még tán akkor se, ha egy 2004-es parmai előadás videofelvétele így-úgy beszerezhető is, s ha az internet is kínál néhány érdekességet, például a José Cura címszereplésével koncertpódiumra vitt barcelonai produkciót.) Ez a helyzet most megváltozott, s ha menthetetlenül közhelyes zsurnalizmusnak is hathat valóságos felfedezésről írni, recenzensi frappánsságok helyett néha muszáj őszinte banalitásokkal előállni: a Nemzeti Filharmonikusok koncertjeként meghirdetett este minden percében újabb és újabb rácsodálkoznivalót kínált a hallgató számára.

No, nem mintha Verdi elnyújtva megfogant operája csupa forradalmi újdonsággal lepte volna meg a közönséget, sőt: elsőre épp a mű librettójának és zenéjének - már-már tankönyvi illusztráció gyanánt is beillő - konvencionális jellege válhatott érzékletessé. A Byron poémáját szövegkönyvvé aszaló Francesco Maria Piave mintha eleve az ismerősség otthonos érzését célozta volna meg működésével, s a jelenetezés automatizmusai nagyban szolgálni is látszották e vélelmezett törekvését. Verdi füzérben sorjázó, s helyenként tagadhatatlanul formális cavatinái és cabalettái ugyancsak mintha G. B. Shaw műfajtörténeti sommáját kívánnák igazolni, miszerint a romantikus olasz opera „a személyes túláradások ragyogó parádéja". Csakhogy hamar felsejlik a hallgató számára A kalóz kísérleti, s méghozzá olykor egészen merészen kísérletező jellege, amely a harmadik felvonás főszereplői szólamanyagaiból csakúgy kitetszik, mint a zenekari kíséret experimentális pillanataiból (pl. a rabnőjére - amúgy okkal - gyanakvó Seid pasa áriájában felbukkanó féltékenység-hangaláfestés) vagy épp a börtönjelenetet indító vonóskari előjátékból.

A művészi ismeretterjesztés feladatát pazar csapatmunka valósította meg, amelynek kikezdhetetlenül biztos alapját az operamuzsikát ritkán, de mindig látható élvezettel játszó Nemzeti Filharmonikus Zenekar és az egészen nagyszerű, kirobbanó formát hallató Nemzeti Énekkar jelentette. Az irányító posztját betöltő Carlo Montanaro dicséretéül talán nem hat tiszteletlennek, ha „jó kis olasz karmester"-nek nevezzük: biztos stílusismeret, a tempóválasztásban az énekesek iránt előzékeny figyelem és a részletekben nem elvesző formálás jellemezte karmesteri működését.

A nemes lelkű, ám kalózéletre kényszerült romantikus hős, Corrado szólamát a címszerepet nemrég az ősbemutató városában, Triesztben is előadó Luciano Ganci szólaltatta meg: igen életerős, kissé tán nyers színű, de roppant hatásos és mindvégig biztos magasságú tenorhangot hallatva. A kalózok szigetén hátrahagyott, s a történet végén öngyilkossá lett kedvesének, Medorának a szólamát Fodor Beatrix rokonszenves érzékenységgel formálta meg, míg az opera legérdekesebb figuráját, a Corradóba szerelmes és emiatt még török gazdáját is ledöfő odaliszkot, Gulnarát Borsos Edith állította elénk: nem kikezdhetetlen technikával, de a koncertszerű körülmények közepette is drámai levegőjű alakot életre hívva, komoly vokális és színészi teherbírásról tanúbizonyságot téve. A Seid pasa szólamába beugró Marzio Giossi nem keltette tökéletes diszpozícióban lévő énekes benyomását, s különösen a harmadik felvonást indító, nagyigényű áriájában tűnt küzdelmesnek a jelenléte a pódiumon. A kis szerepek eléneklésére a Nemzeti Énekkar tagjai léptek elő, újfent ékesen bizonyítva a kórus jelentékenységét.

„Ma bősz csatánk van, holnap élvezünk" - lelkesednek vidor habú tengeren zajló, küzdelmes életükért Lord Byron szabad kalózai, míg A kalóz közönsége csata nélkül tölthette az április 25-i estét, s az élvezetet sem kellett másnapra halasztania.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Domingo fia írta a Virtuózok új évadának főcímzenéjét

A spanyol zeneszerző egy hollywoodi stílusú, erőteljes és nemes, klasszikus dallamot komponált a műsorhoz.
Klasszikus

„Rondo alla Mambo!” – Mi lett volna, ha Mozart Kubában születik?

A Mozart y Mambo című lemez egy berlini kürtművész és egy kubai ifjúsági zenekar szerelemprojektje, amelyben a zenélés öröme köt össze két világot.
Vizuál

Gyűjteményes kiállítás nyújt bepillantást a 20. századi magyar fotótörténetbe

A Mai Manó Ház július 14-től látogatható tárlata a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből öt kiemelkedő magyar fotográfus életművének egy-egy szeletét mutatja be öt eltérő kurátori koncepció alapján.
Klasszikus

Csáth és a 100 évvel ezelőtti Magyarország zenei világa - VIDEÓ

Egyszerre készült zeneszerzőnek, festőművésznek és orvosnak, az utókor mégis elsősorban íróként tartja számon Csáth Gézát. Most egy félórás dokumentumfilm idézi meg alakját.
Klasszikus

Ismét lesz OrgonaPont koncertsorozat és Orgonák éjszakája

Augusztusban tizenkét városban rendezi meg a Filharmónia Magyarország az OrgonaPont koncertsorozatot, augusztus 8-án pedig második alkalommal tartják meg az Orgonák éjszakáját.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Koreai musicalt vetítenek a Benczúr kertben

A koreai irodalom egyik legnagyobb hatású költőjéről szóló musicalt mutat be a hazai közönségnek a Koreai Kulturális Központ július 20-án a terézvárosi Benczúr kertben.
Zenés színház magazin

Művészek a rajtvonalon - A Hungaroringen vették fel a magyar Himnuszt

Miklósa Erika, Rost Andrea, Molnár Levente és Ninh Duc Hoang Long operaénekeseket a Budafoki Dohnányi Zenekar kísérte.
Zenés színház hír

Gregor Józsefre emlékeznek Szegeden

Augusztus 8-án, a 2006-ban elhunyt operaénekes születésének 80. évfordulóján koszorúzással és egy gálakoncerttel emlékeznek Gregor Józsefre.
Zenés színház ajánló

Élő közvetítések sorozata New York-i Metropolitan Operából

Tizenkét élő közvetítésből álló sorozatot indít a New York-i Metropolitan Opera (MET) festői európai és amerikai helyszínekről olyan világsztárok szereplésével, mint Anna Netrebko, Diana Damrau vagy Jonas Kaufmann.
Zenés színház magazin

Schiller és Verdi tette halhatatlanná: 475 éve született Don Carlos

A 16. században élt spanyol infáns nevét Schiller drámája és az ennek nyomán született Verdi-opera tartotta fenn, de a történeti igazsághoz egyiknek sincs sok köze.