Zenés színház

A kékszakállú herceg vára

2009.10.06. 12:49
Ajánlom
A rendező, Hartmut Schörghorfer gondolatai a darabról.

Két történetet mesélünk el. Mindkettő mélyen erotikus és rejtélyes. Mindkettő a változatlanról szól. A férfi és nő közötti változatlanságról. A megváltozhatatlanról. Két történetet mesélünk el. A két történet ugyanaz. Az ismétlés mégsem ismétlés, sokkal inkább játék. A hasonlóság és a különbözőség játéka.

Nem a férfi- és a női nézőpontot mutatjuk meg. A két történet nem működik egymás nélkül. A két történet végül egyetlen egészet alkot. A különbségek a két szereplő ellentmondásos lényéből fakadnak.

Judit és a Kékszakállú. Mindkettő maga az érzelmi kettősség. Ritkán vannak összhangban egymással. Szerelem és félelem, aktivitás és passzivitás váltakozása.

Érzelmi csomópontok sora. Változó perspektíva, változó remények, érzések, stratégiák. Zenei-dramaturgiai csomópontok, ahol a két verzió összeér, vagy éppen látványosan szétválik.

A végeredmény egy teljes kép. A kép teljessége. Egy teljes kép, mely magán viseli a boldogság nyomait.

Drámai és zenei értelemben a kiteljesedés folyamata elkezdődik, kibontakozik, majd véget ér. Ennyi az egész.

Egy mese sötét világa, melybe beszűrődik a fény.

Judit tudni, élni akar. Önként merül alá az egyre fokozódó borzalomba. Ezzel bizonyítja szerelmét. Judit a férfit akarja, mindenáron. Mindent elfogad - fegyvert, vért, kínzást.

A szerelem és a borzalom kettőssége.

Judit tudni akar. Mindent meg akar tudni a férfiról.

Bármilyen áldozatra képes.

Gyógyítani akar.

Fényt hozni.

Minden kapcsolatban csak hét ajtó van. Judit ezt pontosan tudja.

Az ötödik ajtónál Judit mindent megkap. Övé a Kékszakállú herceg egész birodalma. Judit nem tud ezzel mit kezdeni. Judit nem tud mit kezdeni a boldogsággal.

Judit kockáztat. Judit cselekszik. Vajon mit tettek a régi asszonyok?

Judit szerelme a társadalom megtagadása. Judit szerelme ajtó egy másik világba.

Judit áldozatot hoz. Judit jogot formál. Üzletet kínál - odaadást a tudásért cserébe.

Boldogság helyett bizonyosságot keres.

A Kékszakállú herceg nem köt üzletet. Teljes áldozatot követel. Végrehajtja az áldozatot.

A Kékszakállú herceg mint műgyűjtő. Asszonygyűjtő. A Kékszakállú herceg mint egy másik élet lehetősége. A Kékszakállú herceg birodalma egy másik dimenzió.

Mit keres Kékszakállú? Egy nőt, aki boldogságot hoz. Egy nőt, aki tiszteletben tartja a határokat. Egy nőt, aki elfogadja őt.

Kékszakállú hajlandó feláldozni a lelke egy darabját.

A maradékot megtartja magának. Mindenáron.

Kékszakállú szemében minden szerelem új. Minden szerelem más. Miért történik mégis minden mindig ugyanúgy? Minden mindig ugyanúgy történik?

Van-e Kékszakállúnak titka? Vagy csak a női kíváncsiság követeli meg a titkot? A titkok kútjának legmélyén végül csak nők rejlenek.

Az első ajtó a felismerés öröme.

A második a szerelem és a rettegés érzelmi összefonódása.

A harmadikon beáramlik a fényesség.

A negyedik mögött egyszerre tárul fel a szépség és a borzalom.

Az ötödik ajtó. Érzelmi törésvonal. Kékszakállú kinyílik, Judit ledermed.

Kékszakállú először tűnik boldognak. A viselkedése, a férfiassága Juditban csak távolságtartást szül. Végzetes tudáskényszert.

Judit a jelenvalóság könnyein át lassanként a múltba költözik.

A hatodik ajtónál Judit választásra kényszerül. A bizonyosság-e a legfontosabb? Akár szerelem nélkül is?

A hetedik ajtóval feltárul a múlt. A valóságos kapcsolat általánossá szürkül. Az élő Judit átlép a múlt birodalmába.

A három (vagy éppen négy) asszony. Övék most már minden. Minden.

Judit megkoronázása. Mit is jelent ez?

Kékszakállú már csak múlt időben beszél.

A megvalósulás a boldogság halála.

A tudás maga a boldogtalanság.

A Kékszakállú-történet valójában a szerelem története? Az egyetlen lehetséges szerelmi történet?

Jelen idejű boldogságtudat nem létezik.

Judit és Kékszakállú. Eljut-e egymáshoz a két ember? Létrejön-e a találkozás?

A folyamat, amit látunk, maga a boldogság. Ennyi a boldogságuk.

Egyszeri, egyedi a történet? Vagy az életben mindig ugyanez a történet tér vissza újra és újra?

Képek, melyek erősebbek a diskurzusnál. Allegóriák helyett szimbólumok.

Mint egy déjá vu. Félig álom, félig valóság.

Mint a tudatalatti. Mindent tud, mindent ért, de csak érzésekben, képekben képes megnyilvánulni.

(Marsalkó Eszter fordítása)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Mi az a tritónusz, és miért nevezték az ördög hangközének?

Schiff András egy interjúban nemrégen a tritónusz hangközével jellemezte Magyarországot. De vajon tudjuk, mi ez? És tényleg be volt tiltva a középkorban?
Klasszikus

A zene olyan, mint a pszichoanalízis

Fejérvári Zoltán november 20-án, illetve a rá következő két estén a Budapesti Fesztiválzenekarral lép pódiumra a Müpában. A külföldön is sikeres zongoraművész beszélgetésünkben elmondta, hogy miért jó egyedül zenélni, miért jó kamarázni, és mi köze mind ennek a pszichoterápiához.
Zenés színház

Először csendült fel az Egyesült Államokban a Bánk bán

Tizenötezer néző volt kíváncsi a magyar kultúrát népszerűsítő, vasárnap zárult kéthetes rendezvénysorozat előadásaira New Yorkban.
Klasszikus

Elkápráztatnak új Rameau-lemezükkel Vashegyi György együttesei

Vashegyi György együttesei, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar lemezre vették Rameau ma már ritkaságnak számító operáját, a Naïst, és a kritika elismerését is kivívták.
Klasszikus

Akit Kodály még személyesen instruált – Perényi Miklós

Azt vallja, egy zeneművet eljátszani csak a kezdet: elmélyedni, újrajátszani, folyton keresni, mint az aranyásó, ez a zenész feladata. Perényi Miklós Kult50-ben megjelent portréja.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház rossini

A pesarói hattyú

Százötven éve, 1868. november 13-án halt meg Gioachino Antonio Rossini, az olasz opera egyik legnépszerűbb mestere. Híres ínyenc is volt, nevét étel-kompozíciói is őrzik.
Zenés színház new york

Először csendült fel az Egyesült Államokban a Bánk bán

Tizenötezer néző volt kíváncsi a magyar kultúrát népszerűsítő, vasárnap zárult kéthetes rendezvénysorozat előadásaira New Yorkban.
Zenés színház hír

Rangos elismerést kapott Kero rendezése Szentpétervárott

Minden évben több mint kétszáz színház előadása verseng Szentpétervárott az Arany Szufita-díjért. Idén zenés kategóriában az év előadása lett a Kerényi Miklós Gábor által rendezett Monte Cristo grófja.
Zenés színház andrea bocelli

Andrea Bocelli a fiával énekel az új slágerlistás lemezén

Tíz év után először szerepel klasszikus zenei album az amerikai slágerlista élén, igaz, ez is crossover. Bocelli hamarosan Magyarországra jön, de a rajongói most nem is érte, hanem a fiáért vannak oda.
Zenés színház kult50

Aki operára cserélte a könnyűzenét: László Boldizsár

Számára a műfaji váltás szinte gombnyomásra történt, persze egyik területen sem spórolhatta meg a befektetett munkát. László Boldizsár Kult50-ben megjelent portréja.