Zenés színház

A kemény fából faragott leány

2010.06.21. 11:32
Ajánlom
Ne legyünk álszentek: a ritkaság önmagában nem érdem, igenis vannak méltán és méltatlanul elfeledett zeneművek is. Strauss Daphnéja viszont határozottan az utóbbiak közé tartozik.

Richard Strauss tizenharmadik operája emberemlékezet óta nem hangzott el Magyarországon. Valószínűleg az is beletelt némi kutakodásba, míg kiderült, hogy négy évvel az 1838-as, Karl Böhm vezényelte drezdai ősbemutató után Magyarországon is elhangzott a Daphne; ezután viszont a fává változott hősnő hosszú évtizedekre osztozott mitológiai kolleginája, Elektra sorsában: ez utóbbit az Operaház 2007-es bemutatója előtt csak 1941-ben játszották utoljára Magyarországon. Eleink mentségére azért tegyük hozzá, hogy Strauss - finoman szólva - nem tartozott a szocialista kultúrpolitika által piedesztálra állítani kívánt zeneszerzők közé. És persze nem kedvezett neki a korszellem sem, a beatkorszak lázadására lelkes, technokrata optimizmussal válaszolni kívánó 20. századi Zukunftsmusik élharcosai inkább csak megmosolyogták az idős Strauss romantikáját: wagneriánus zenét írni, amikor már túl vagyunk Stravinskyn, Schönbergen, Bartókon?

A  tetszetős párhuzamok ugyanakkor a történelemóránál véget is érnek. A Daphne zenéje csak távoli rokona a 20. század első évtizedében komponált, máig legtöbbet játszott Strauss-operáknak, a Saloménak, az Elektrának vagy A rózsalovagnak, azonban épp ezért izgalmas. Strauss ekkor már túl van a hetvenen, és mégsem bújik ki a bőréből, ugyanazzal a magával ragadó szenvedéllyel, egy megrögzött és vállaltan wagneriánus zeneszerző teljes zenekari eszköztárával komponál. (Persze a wagneriánus jelző durva leegyszerűsítés, mert van abban a partitúrában még nagyon sok minden, de arról majd írjon valaki, aki nemcsak hallotta, de olvasta is a partitúrát.) Ez a zene egyszerűen fiatal, ráadásul imponáló merészséggel és könnyedséggel az - Kocsisék produkciójának talán legnagyobb érdeme, hogy a lendületes, erőteljes előadással ezt még inkább aláhúzták. Ha zeneszerző lennék, így szeretnék megöregedni - és persze még egy bő évtized múltán a Metamorfózisokkal és a Négy utolsó énekkel. Újítson mindenáron az, akinek nincs elég invenciója - gondolhatta az idős mester, és maradt annál a kaptafánál, aminél korszerűbb és összetettebb zenekari hangzást máig sem találtak ki. Dafke.

Kocsis Zoltán a tavalyi Operafesztiválon már hozzányúlt egy muzsikust próbáló ritkasághoz. Akkor Schönberg Mózes és Áronjának két felvonása hangzott el. (Ha még emlékszünk, ez a produkció adta az ihletet ahhoz, hogy idén januárban immár saját harmadik felvonásával kiegészítve hallhassuk a mű ősbemutatóját a Müpában.) Ez a feladat sem tűnt kisebbnek. Az előadóknak - és ezalatt nemcsak a Nemzeti Filharmonikusokat, hanem a Nemzeti Énekkart és tizenegy énekes szólistát kell érteni! - csupán egy bő hetük volt próbálni, megoldani ennek a két órának és rengeteg hangjegynek a rejtélyeit. Ezt tudván az ember elsősorban a felfedezés élményére éhesen és nem a perfekció igényével foglal helyet - hogy azután nagyon kellemesen csalódjon.

A zenekar ugyanis csupán minimális számú megbicsaklással, ugyanakkor néhány kifejezetten szívet melengető szólistateljesítménnyel vette az akadályt. Gondolok itt elsősorban Koppándi Jenő koncertmesterre, aki minden alkalommal igazi szólistapartnere volt az énekes szólistáknak, és Szabó Anitára, aki a furulyával csábító Leukipposzt "szinkronizálta" fuvolán. A kórus is becsülettel helytállt, annak ellenére, hogy a Miskolci Nemzeti Színház ekkora apparátus számára már kifejezetten kicsi színpada elsősorban az ő helyzetüket nehezítette meg. A szólisták közül - akik csak a karmestert körbeülve fértek el a színpadon - leginkább az Apolló haragját átütő intenzitással tolmácsoló Janez Lotrič teljesítményét szeretném kiemelni, nem mintha a többiek közül bárkire különösebb panaszunk lehetett volna. És persze ott volt a címszerepben Rost Andrea, akit talán már annyira megszoktunk és megszerettünk Mozart-előadóként, hogy nem is hisszük el, képes két órán át ilyen intenzitással és átéléssel Strausst énekelni. Pedig képes volt, nagyon is, egészen az utolsó pillanatig, amikor Koppándi Jenő körülbelül hetvenharmadik fekvésben játszott madárcsicsergésének kíséretében végleg fává nem vált.

Remélem, nem utoljára.

2010. június 18. 18:00 - Miskolci Nemzeti Színház

Richard Strauss: Daphne - a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Miskolci Operafesztivál Nonprofit Kft. közös produkciója

Librettó: Joseph Gregor

Fordítás, magyar nyelvű felirat: Lengyel Jenő

Daphne: Rost Andrea

Apollo: Janez Lotrič

Gaia: Iulia Merca

Közreműködik a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar

Vezényel: Kocsis Zoltán

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Meztelenre vetkőzni még az orvos előtt sem!

Láthatóvá válnak a cselédlányok, szegényebb sorból való asszonyok hétköznapjai, a kor egészségügyi, higiéniai, sőt erkölcsi viszonyai. Szécsi Noémi legutóbbi kötetében dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő rendelési naplói alapján enged bepillantást a 19. század végén és a 20. század elején élő nők életébe.
Fidelio Tours

Több mint félszáz program a Zempléni Fesztiválon

Komolyzenei és jazzkoncertek, színházi és irodalmi estek, kiállítások mellett családi és gasztronómiai kínálat várja az érdeklődőket augusztus 14. és 23. között.
Klasszikus

Különleges koncertpárral indítja új évadát a Zeneakadémia

A Zeneakadémia és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar közös hangversenyén a Kossuth-díjas Balázs János szólójával hallható Rahmanyinov összes zongoraversenye és a virtuóz Paganini-variációk augusztus 18-án és 19-én a Nagyteremben. A vendégkarmester a kanadai Charles Olivieri-Munroe lesz.
Jazz/World

5,3 milliárd forint a zenészeknek, kluboknak, fesztiváloknak és technikusoknak

Kezdjünk barátkozni a raktárkoncert fogalmával! A kormány a rendezvényszervezők, a klubok és a technikai személyzet támogatását tervezi a most bejelentett csomaggal. Gulyás Gergely az SZFE-t érintő kérdésekre is válaszolt.
Jazz/World

A boglári közönséget táncoltatja meg pénteken a Budapest Bár

Azt már egyértelműen láthatjuk, hogy 2020 nem a nagykoncertek és a többezres fesztiválok éve, de a Budapest Bár legénysége ebben a nehéz helyzetben sem maradt tétlen. Az utóbbi hónapokban tökéletesítették friss lemezük dalait és előkészítettek egy koncertszínházi darabot, amit augusztusban és szeptemberben több ízben is meghallgathatunk. Legközelebb 7-én, pénteken lépnek fel Balatonbogláron, a Kultkikötő 15. születésnapján. A zenekar vezetőjével, Farkas Robival beszélgettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„Újra élünk” – Budapesten a két olasz sztárénekes

A legnépszerűbb Rossini-opera, A sevillai borbély két este, augusztus 7-én és 9-én látható a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Figaro és Rosina szerepében Giorgio Caodurót és Annalisa Stroppát láthatja-hallhatja a magyar közönség. A két olasz művész a világ legnagyobb operaszínpadait külön-külön is meghódította, de közös történetük is van.
Zenés színház interjú

Fontos, hogy a magyar lelkünk is benne legyen ezekben az előadásokban

A Budavári Palotakoncert meghívott vendégeként augusztus 8-án két erdélyi művész, Hary Judit és Fülöp Márton is szívhez szóló, emlékezetes élményt nyújtó produkciókkal készül megajándékozni az Oroszlános Udvarba érkező közönséget. A Kolozsvári Magyar Opera művészeivel a közelgő gála kapcsán arról is beszélgettünk, hogy határon túli magyarokként miért kiemelkedő fontosságú számukra ez a találkozás és maga az operett műfaj.
Zenés színház interjú

„Ez az a szívdobbanás, ami bennünk is él”

Az idei gálán két testvér, két virtuóz zenész, a Jávorkai Brothers is lenyűgöző produkciókkal várja majd az Oroszlános Udvarba érkező közönséget. Jávorkai Sándor és Jávorkai Ádám - egy hegedűművész és egy gordonkaművész –-, akik számos más díj mellett 2009-ben Ausztriában az Év Művészei címet is elnyerték – a Budavári Palotakoncertek kapcsán az általuk megszólaltatott különleges hangszerek történetei mellett többek között az operettel kapcsolatos gondolataikat is megosztották velünk.
Zenés színház hír

Parkfoglaló gála Jonas Kaufmannal

Az Eiffel Műhelyház körüli hatalmas park ad otthont annak a nagyszabású gálaműsornak, amelyen az Opera művészei és napjaink legnépszerűbb tenorja, Jonas Kaufmann lépnek a közönség elé augusztus 19-én.
Zenés színház interjú

Az operett megoldást kínál és reményt ad az embereknek

A Budapesti Operettszínház művésze, Kalocsai Zsuzsa operettprimadonna is fellép az idei Budavári Palotakoncerteken. A Jászai Mari-díjas művésznővel nemcsak a műfajjal való első találkozást idéztük fel, de egyebek mellett arról is beszélgettünk, mi az a pótolhatatlan érték, amit manapság is nyújt számunkra.