Zenés színház

A kémia, ahogy mi szeretjük

2016.03.02. 13:01
Ajánlom
Óriási élményben volt részünk a Magyar Színházban a SUGAR – Van, aki forrón szereti című musical bemutatóján. Könnyű lenne pusztán a remek színészekre fogni a sikert, mikor mind a rendezői megoldások, mind az összes szereplő között működött a kémia. Mi pedig ezt nagyon élveztük.

A női ruhába bújt férfi tévedhetetlen poénforrás. Egy nőnek öltöztetett pasival – ha jó a színész – még 2016-ban, az egyre gendertudatosabbá váló értelmiségi miliőben is meg lehet nevettetni a közönséget. Persze még Madonna is megénekelte What It Feels Like for a Girl című slágerében annak a furcsaságát, hogy míg egy fiús lány vagány, addig férfinak lányosan öltözködni/viselkedni lealacsonyító és vicces, ergo a női lét és annak úgynevezett külsődleges princípiumai nevetséges dolgok. Persze most mellőzzük a mélyebb társadalomelméleti vonatkozásokat, hiszen Billy Wilder imádott klasszikusáról, minden idők egyik legjobb vígjátékáról van szó, amelyben Jack Lemmon, Marilyn Monroe és Tony Curtis parádézott együtt 1959-ben.

Csőre Gábor és Pavlevits Béla még férfiként

Csőre Gábor és Pavlevits Béla még férfiként (Fotó/Forrás: Puskel Zsolt)

Azt gondolnánk, hogy ezt a sztorit egyszerűen nem lehet elszúrni színpadon se: adva van két munkanélküli zenész, Joe és Jerry, akik tanúi lesznek egy, a chicagói maffia által elkövetett gyilkosságnak, ezért rögvest el kell hagyniuk a várost. Jobb híján csatlakoznak egy Miamiba tartó női zenekarhoz, természetesen nőnek öltözve. A zenekar bendzsósa a bájos és csacska Sugar Kane is (innen a darab címe is, bár a női hős neve Virágra magyarosodott).

Csőre Gábor és Pavlevits Béla nőként

Csőre Gábor és Pavlevits Béla nőként (Fotó/Forrás: Puskel Zsolt)

Egyikük el is csavarja a szőke bombázó fejét, míg másikukba egy öreg milliárdos bolondul bele a tengerparton, a szerepcserék és álruhák pedig rengeteg vicces szitut és félreértést eredményeznek, ahogy az egy jó vígjátékhoz illik. Minden adott, hogy jó legyen az előadás, az persze nem mindegy, hogy kik húzzák fel a parókát és a neccharisnyát, és nem esik-e darabjaira a cselekmény. A Magyar Színház szerencsére nem fogott mellé a castinggal: a Joe-t/Josephine-t játszó Csőre Gábor és a Jerryt/Daphnét alakító Pavlevits Béla minden mozdulatában és hanglejtésében profi és hiteles; energikusan és lendülettel hozzák előbb a nővé válás zavarodottságát, később pedig annak élvezetét is.

Csőre Gábor és Simon Boglárka

Csőre Gábor és Simon Boglárka (Fotó/Forrás: Zsigmond László)

Kettejük összehangolt, tudatosan felépített karakterén rengeteg minden múlik, de ne feledkezzünk meg Méhes László rendezőről se, aki nem hagyott egyetlen másodperc üresjáratot sem: az események hihetetlen tempóban és összeszedettséggel pörögnek. Sok-sok túlzás, például torzan hajlott hátú vén milliomosok és idétlenül szteppelő maffiózók veszik el az érdekházasságok és a gyilkosságok élét; Bienstock, a lányzenekar beszédhibás mindenese (Horváth Illés) pár pillanat erejéig Scatman Joe bőrébe bújva felgyorsítva hadarja a szobabeosztást, amire még a zenei aláfestés is rájátszik.

Pavlevits Béla és Gazdag Tibor

Pavlevits Béla és Gazdag Tibor (Fotó/Forrás: Puskel Zsolt)

Ugyanígy megidéződik a kanos londínerfiú esetében Honky Tonk Woman, a maffiózós jelenetben a Keresztapa, a vasútállomáson a MÁV 2016-os valósága is; de épp csak annyira, hogy ne legyen szájbarágós és erőltetett. Okos és mértéktartó hozzáállásra vall, hogy ezeket a plusz gegeket és az eredeti poénokat kicentizett dózisokban, kitűnő egyensúlyban adagolják, ahogy a prózai betétek és a fülbemászó dalok is kiegészítik egymást dramaturgiailag. Egy idő után eltekintünk attól is, hogy bár remekül énekel, a Virágot játszó Simon Boglárka  kissé idegesítő és magas fejhangon beszél; így viszont nemcsak külsejében idézi meg – egyébként kitűnően – a kicsit butuska Marilyn Monroe-féle ideált.

Simon Boglárka

Simon Boglárka (Fotó/Forrás: Zsigmond László)

Üdítő volt tehát látni, hogy a két budapesti zenés színház mellett más teátrum is megpróbál labdába rúgni, és igényes, szórakoztató musicallel rukkol elő - még akkor is, ha nem hoz forradalmi újítást vagy rendhagyó megvalósítást a műfajon belül. A választásban biztos közrejátszik, hogy az anyagi gondokkal küszködő Pesti Magyar Színház jó ideje keresi a helyét a fővárosi színházi világban: próbálkozott már a gyerekszínház-profillal, belefogott abba a példaértékű kezdeményezésbe is, hogy látás- és hallássérülteknek biztosított akadálymentesített előadásokat (a Van, aki forrón szereti is egy ilyen produkció egyébként). Novemberben A muzsika hangjával nyitott a zenés műfaj felé, és úgy tűnik, folytatja ezt a vonalat. A nézőtéren a székek mindenesetre kis híján szétfeslettek alattunk, úgyhogy érthető, miért is fontos a minél szélesebb közönség elérése, viszont SUGAR-t elnézve azt tudjuk mondani: abszolút megéri.

Csőre Gábor és Pavlevits Béla

Csőre Gábor és Pavlevits Béla (Fotó/Forrás: Puskel Zsolt)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Két hét múlva megnyílik Budapest legújabb magánszínháza, a Bástya Színház

Február 20-án megnyitja kapuit a Bástya Színház. A hetedik kerületi, az egykori Bástya mozi épületében működő, 90 férőhelyes stúdiószínház célja, hogy friss előadásokkal és különböző műfajokkal gazdagítsa Budapest kulturális kínálatát.
Vizuál

Magyar filmesek Orbán Viktornak: „A független film Magyarországon nem választás, hanem kényszerpálya”

„A független film nálunk fillérenként összegereblyézett, minimális költségvetésű vállalkozás, amit a hivatásszeretet és a filmcsinálás féktelen vágya hoz létre a rendező, a producer, a színészek és a stáb többnyire ingyenes munkájával, méltatlan feltételek között” – olvasható a nyílt levélben.
Zenés színház

Sümegi Eszter: „A felnőtt embernek is kell a mese”

Bár az olasz és német repertoár számtalan nagy szerepében hódította meg a közönség szívét, Sümegi Eszter pályája nemrég izgalmas fordulatot vett: Turandotként debütált a Magyar Állami Operaházban.
Vizuál

Ilyen nagy dolog a szabadság? – kritika A szent füge magjáról

Mohammad Raszulof új, Oscar-díjra jelölt filmje egy nehezen felejthető politikai dráma bűnről, szabadságról és arról, hogy aki hosszú időn keresztül a saját lelkiismerete ellen cselekszik, annak a jussa nem lehet más, mint az éjsötét őrület. A szent füge magja kritika.
Klasszikus

Cseh ínyencségeket tálal februári műsorán a Budapesti Fesztiválzenekar

Közép-Európa gazdag zenei öröksége áll a Budapesti Fesztiválzenekar közelgő hangversenyének középpontjában, amelynek február 15-én, 16-án és 17-én a Müpa ad otthont. Az esemény három kiemelkedő cseh zeneszerző műveit mutatja be.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

1100. előadásához érkezik A padlás a Vígszínházban vasárnap

Újabb színháztörténeti pillanathoz, az 1100. előadásához érkezik A padlás február 9-én a Vígszínházban. Minden idők legsikeresebb magyar zenés színpadi művét Marton László rendezésében mutatták be 1988. január 29-én. A premier hosszú vastapssal zárult, és azóta is folyamatosan telt házzal futnak az előadások.
Zenés színház interjú

Sümegi Eszter: „A felnőtt embernek is kell a mese”

Bár az olasz és német repertoár számtalan nagy szerepében hódította meg a közönség szívét, Sümegi Eszter pályája nemrég izgalmas fordulatot vett: Turandotként debütált a Magyar Állami Operaházban.
Zenés színház interjú

Megtalálni az emberit – három fiatal karmester a Magyar Állami Operaházban

Három olyan fiatal karmestert szólítunk meg, akikben egy dolog biztosan közös, az OPERA művészeti vezetése látja bennük a tehetséget, a lehetőséget, ezért kellően komoly feladatokat is rájuk bíz.
Zenés színház ajánló

Egy disztópikus Skóciába utazhatunk Verdi Macbethjének operaházi előadásán

A New York-i Metropolitan sztárja, George Gagnidze és Kálmándy Mihály címszereplésével, Boross Csilla és Rálik Szilvia női főszereplésével mutatja be Verdi Macbethjét február 22-én a Magyar Állami Operaház.
Zenés színház ajánló

Újra az Operaházban látható Anna Netrebko és Yusif Eyvazov

A Bohémélet, a Manon Lescaut, a Pillangókisasszony, a Tosca és a Turandot közkedvelt részletei is elhangoznak Anna Netrebko és Yusif Eyvazov áriaestjén március 23-án az Operaházban.