Zenés színház

A képzelt beteg – Vajda János operájának ősbemutatójára készül az Opera

2020.10.26. 10:05
Ajánlom
Az előadás a CAFe Budapest részeként, de annak időtartamán kívül, október 30-án látható először az Eiffel Műhelyházban, Szabó Máté rendezésében.

A Mario és a varázsló (1988), a Leonce és Léna (1999) és a Karnyóné (2007) után A képzelt beteg, avagy őfelsége komédiása Vajda János (1949) Erkel- és Kossuth-díjas zeneszerző negyedik operája, amit az Opera mutat be.

VajdaJanosFotoThalerTamas-100731.jpg

Vajda János (Fotó/Forrás: Thaler Tamás / Wikipédia)

Vajda János korábbi elképzelése szerint Bulgakov Molière-ről szóló darabját zenésítette volna meg, végül azonban alkotótársaival, Várady Szabolcs szövegíróval és Mátrai Diána Eszter dramaturggal a két színdarab kombinációja mellett döntöttek. A zeneszerző így vall bemutatásra váró alkotásáról: „Ez az első operám, amely saját ötletet vett alapul. Az eredeti elképzelésem a Bulgakov-darab megkomponálása volt, amely Molière életéről szól, s amelynek a hátterében zajlik A képzelt beteg című darab. A helyzet nálam megfordult: előttünk zajlik a Molière-vígjáték; a francia szerző élete, küzdelmei a hatalommal a háttérben húzódnak meg. Hogy mi az oka e tükrözésnek?

Úgy éreztem, Molière művéhez találtam meg azt a zenei megfelelőt, melynek az egész operámon végig kell húzódnia.

A hangsúly tehát Molière komédiájára került, amit szinte teljes egészében megzenésített a komponista. Bulgakov művéből XIV. Lajos francia király és Molière párbeszédei kerültek az operalibrettóba, elő-, köz- és utójátékokként. A zeneszerző munkájához Ariane Mnouchkine francia rendező 1978-as Molière című filmje adott további ihletet.

A francia színműíró máig népszerű darabjában „a legértelmetlenebb szenvedélyt neveti ki, ami az emberek lelkében él: a halálfélelmet és a szánalmas hipochondriát” – fogalmaz Bulgakov. A régi történet aktualitását Vajda János szerint a Bulgakov-darabból beemelt elem, XIV. Lajos és Molière személyes kapcsolata adja. Az alkotóművész viszonya a hatalomhoz örök téma – és örök konfliktus is –, amely a komédia mellett sötétebb zenei árnyalatok megjelenítésére is lehetőséget teremt.

Legtöbb művéhez hasonlóan Vajda János most is az ezredforduló újtonális nyelvezetét, különféle poszt- és neostílusokat követ. Megjelenik ugyan egy „kvázi-barokk” stílusréteg is, de a burkolt idézetek sok esetben későbbi korokat idéznek.

Az Eiffel Műhelyház Bánffy Miklós termében bemutatkozó mű már-már kamaraopera. Mindössze nyolc szereplőt és viszonylag kicsi, szinte mozarti zenekart vonultat fel. Szabó Máté rendezése, Cseh Renátó díszletei, Füzér Anni jelmezei és Bodor Johanna koreográfiája igazi operai csemegét ígérnek.

Szabó Máté

Szabó Máté (Fotó/Forrás: Gálos Mihály Samu)

A mű címében is megjelenő kettős szerepet, vagyis Argant és Molière-t Hábetler András kelti életre, partnerei a színpadon Wiedemann Bernadett, Horti Lilla, Hanczár György, Bátori Éva, Rácz István és Biri Gergely lesznek. A Magyar Állami Operaház Zenekarát Kovács János vezényli.

A keretjátékban feltűnő XIV. Lajos prózai szerepét a rendező felkérésére a Magyar Állami Operaház főigazgatója alakítja - Ókovács Szilveszter hangbejátszásban lesz hallható.

Az ősbemutatót a tervek szerint 2020. október 24-én láthatta volna a közönség a CAFe Budapest keretében, ám a premiert végül október 30-án tartják az Eiffel Műhelyházban, majd ezt követően még további egy alkalommal, október 31-én szerepel az előadás az Opera idei évadának repertoárján.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

A színház volt az én igazi házasságom – Máthé Erzsi 95 éves

A születésnapját ünneplő Máthé Erzsi olykor úgy érzi, annyi figurát játszott már el élete során, hogy sokszor önmagát kell keresnie. Pedig mindegyik alakításában teljes lényével jelen volt. A színésznő néhány éve már a nyilvánosságtól visszavonultan él. Az alábbi interjút tizenöt éve, 2007-ben adta Canjavec Juditnak a Buda Lapjában, a másodközlés a szerző engedélyével történt.
Zenés színház

Kritikaszemle Kurtág György párizsi operabemutatójáról

A Scalában tartott ősbemutató után április 30-án a Párizsi Nemzeti Operában is színre került Kurtág György egyetlen operája, a Beckett nyomán írt A játszma vége. A kritikák remekműként írták le az alkotást.
Tánc

Egyed Bea és Bozsányi Liliána győzelmével ért véget a X. Nemzetközi Monotánc Fesztivál

A különleges hangulatú és látványvilágú előadás mellett a nemzetközi táncszakma képviselői is tiszteletüket tették a Bethlen Téri Színházban.
Klasszikus

Második díjat nyert a Chaos Quartet Bordeaux-ban

A korábban Budapesten is díjazott vonósnégyesnek a Bordeaux-i Nemzetközi Vonósnégyesverseny zsűrije második helyezést, valamint egy különdíjat ítélt meg.
Vizuál

Goya, Tiepolo, Canaletto – Újra láthatóak a Régi Képtár kincsei

Megújult terekben, újrarendezve nyílt meg a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának új állandó kiállítási egysége. Immár hat évszázad európai művészeti irányzatairól és a legfontosabb alkotóiról kaphatunk átfogó képet, a korai gótikától egészen a klasszicizmus korának művészetéig.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Bretz Gábor kapta a Székely Mihály-emlékplakettet

Az Operaház egykori legendás énekesének emlékére létrehozott díjat egy arra érdemes énekesnek adják át, művészi és emberi magatartásának elismerésére. Idén a világszerte ismert basszbaritonra esett a választás.
Zenés színház interjú

„Az igazi nőnek mindig titka van” – interjú Fischl Mónikával

Fischl Mónika az operettirodalom csaknem minden jelentős primadonnaszerepét eljátszotta már, az évad végéhez közeledve pedig többek között a Csárdáskirálynőben és a Marica grófnőben lesz látható a Budapesti Operettszínházban. A színésznővel a nemrég átvett Liszt Ferenc-díjáról, tanításról, az operett és musical kapcsolatáról, valamint az előadások egyedi rendezői koncepciójáról beszélgettünk.
Zenés színház lapszemle

Kritikaszemle Kurtág György párizsi operabemutatójáról

A Scalában tartott ősbemutató után április 30-án a Párizsi Nemzeti Operában is színre került Kurtág György egyetlen operája, a Beckett nyomán írt A játszma vége. A kritikák remekműként írták le az alkotást.
Zenés színház kritika

Nyomokban Kovalikot tartalmaz – Széljegyzetek a Mefistofeléhez

Több mint tíz éve, 2010 őszén mutatta be a Magyar Állami Operaház Boito Mefistofele című operáját Kovalik Balázs rendezésében. A produkció a márciusi újranyitást követően, jelentősen megváltozott szereposztással újra műsorra került.
Zenés színház gyász

Elhunyt Teresa Berganza

A világhírű spanyol énekesnőt, számos mezzoszoprán szerep feledhetetlen alakítóját nyolcvankilenc éves korában érte a halál. A hírt a művész közösségi oldalán is közzétették.