Zenés színház

A képzelt beteg – Vajda János operájának ősbemutatójára készül az Opera

2020.10.26. 10:05
Ajánlom
Az előadás a CAFe Budapest részeként, de annak időtartamán kívül, október 30-án látható először az Eiffel Műhelyházban, Szabó Máté rendezésében.

A Mario és a varázsló (1988), a Leonce és Léna (1999) és a Karnyóné (2007) után A képzelt beteg, avagy őfelsége komédiása Vajda János (1949) Erkel- és Kossuth-díjas zeneszerző negyedik operája, amit az Opera mutat be.

VajdaJanosFotoThalerTamas-100731.jpg

Vajda János (Fotó/Forrás: Thaler Tamás / Wikipédia)

Vajda János korábbi elképzelése szerint Bulgakov Molière-ről szóló darabját zenésítette volna meg, végül azonban alkotótársaival, Várady Szabolcs szövegíróval és Mátrai Diána Eszter dramaturggal a két színdarab kombinációja mellett döntöttek. A zeneszerző így vall bemutatásra váró alkotásáról: „Ez az első operám, amely saját ötletet vett alapul. Az eredeti elképzelésem a Bulgakov-darab megkomponálása volt, amely Molière életéről szól, s amelynek a hátterében zajlik A képzelt beteg című darab. A helyzet nálam megfordult: előttünk zajlik a Molière-vígjáték; a francia szerző élete, küzdelmei a hatalommal a háttérben húzódnak meg. Hogy mi az oka e tükrözésnek?

Úgy éreztem, Molière művéhez találtam meg azt a zenei megfelelőt, melynek az egész operámon végig kell húzódnia.

A hangsúly tehát Molière komédiájára került, amit szinte teljes egészében megzenésített a komponista. Bulgakov művéből XIV. Lajos francia király és Molière párbeszédei kerültek az operalibrettóba, elő-, köz- és utójátékokként. A zeneszerző munkájához Ariane Mnouchkine francia rendező 1978-as Molière című filmje adott további ihletet.

A francia színműíró máig népszerű darabjában „a legértelmetlenebb szenvedélyt neveti ki, ami az emberek lelkében él: a halálfélelmet és a szánalmas hipochondriát” – fogalmaz Bulgakov. A régi történet aktualitását Vajda János szerint a Bulgakov-darabból beemelt elem, XIV. Lajos és Molière személyes kapcsolata adja. Az alkotóművész viszonya a hatalomhoz örök téma – és örök konfliktus is –, amely a komédia mellett sötétebb zenei árnyalatok megjelenítésére is lehetőséget teremt.

Legtöbb művéhez hasonlóan Vajda János most is az ezredforduló újtonális nyelvezetét, különféle poszt- és neostílusokat követ. Megjelenik ugyan egy „kvázi-barokk” stílusréteg is, de a burkolt idézetek sok esetben későbbi korokat idéznek.

Az Eiffel Műhelyház Bánffy Miklós termében bemutatkozó mű már-már kamaraopera. Mindössze nyolc szereplőt és viszonylag kicsi, szinte mozarti zenekart vonultat fel. Szabó Máté rendezése, Cseh Renátó díszletei, Füzér Anni jelmezei és Bodor Johanna koreográfiája igazi operai csemegét ígérnek.

Szabó Máté

Szabó Máté (Fotó/Forrás: Gálos Mihály Samu)

A mű címében is megjelenő kettős szerepet, vagyis Argant és Molière-t Hábetler András kelti életre, partnerei a színpadon Wiedemann Bernadett, Horti Lilla, Hanczár György, Bátori Éva, Rácz István és Biri Gergely lesznek. A Magyar Állami Operaház Zenekarát Kovács János vezényli.

A keretjátékban feltűnő XIV. Lajos prózai szerepét a rendező felkérésére a Magyar Állami Operaház főigazgatója alakítja - Ókovács Szilveszter hangbejátszásban lesz hallható.

Az ősbemutatót a tervek szerint 2020. október 24-én láthatta volna a közönség a CAFe Budapest keretében, ám a premiert végül október 30-án tartják az Eiffel Műhelyházban, majd ezt követően még további egy alkalommal, október 31-én szerepel az előadás az Opera idei évadának repertoárján.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Klasszikus

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Klasszikus

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus

Valós időben, koncert közben is nézői kérdésekre válaszol Hámori Máté és az ÓDZ

No, persze biztosított a zavartalan zeneélvezet is. Az Óbudai Danubia Zenekar új sorozatában a kulisszák mögé vezet, hogy belülről nézzük meg, hogyan folyik egy zenekari próba, mit csinál egy karmester és hogyan születik meg a koncert.
Jazz/World

„Réteken és mezőkön improvizáltam hosszasan”

Nyolcadik szerzői lemezét készítette el Tóth Viktor, a hazai jazz-színtér különleges alakja. A szaxofonos, zeneszerző Have No Fear című albumát a Tóth Viktor Arura Trió rögzítette, az élő anyag ihletője a természet volt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

„Mindannyian vágyunk erre az idilli szerelemre” – János vitéz az Operett Online-on

Kacsóh Pongrác gyönyörű daljátékával folytatódik a Budapesti Operettszínház közvetítés-sorozata január 22-én. A Petőfi Sándor elbeszéléséből írt János vitéz Bozsik Yvette rendezésében újfajta értelmezést kap, eggyé olvad benne a túlvilági és a földi lét.
Zenés színház hír

Cseh Tamásra emlékezik a Vígszínház a Magyar Kultúra Napján

Koncertszínházi előadással idézi meg Cseh Tamás alakját január 22-én a Vígszínház. A zeneszerző, énekes éppen a Magyar Kultúra Napján lenne 78 éves, a Kelet-nyugati pályaudvar című est két nagy sikerű lemezének – a Fontátvonulás és a Nyugati pályaudvar – dalait dolgozza fel.
Zenés színház hír

„Húsz évem már a múlt” – 20 éves a Rómeó és Júlia musical

2001. január 19-én mutatták be a párizsi Palais des Congrès-ben Gérard Presgurvic musicaljét, a Shakespeare drámája nyomán írt Rómeó és Júliát.
Zenés színház hír

A nyári szezonra készül a Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Idén a vártnál jóval korábban, már január 18-án kihirdette nyári előadásait a Margitszigeti Szabadtéri Színpad. A minden eddiginél gazdagabb műsorkínálatban az operák, musicalek, balett-, valamint táncelőadások mellett rendhagyó koncerteket is láthatnak az érdeklődők, ahol az ünnepelt popsztárokon túl a klasszikus zene mesterei is képviseltetik magukat.
Zenés színház koktélparti

„Nessun dorma” – Minek köszönheti rendkívüli népszerűségét Puccini operaáriája?

„Vincerò! Vincerò-ò-ò!!!” – És a fejünkben máris megszólal Pavarotti hangja, amint elnyújtva a magas H hangot, üdvrivalgásra készteti a stadionok közönségét. Kerülőúton vált Puccini áriája mindenki kedvencévé, és egy futball-világbajnoksággal indult az egész.