Zenés színház

A Kodály-év jegyében

2017.06.23. 14:57
Ajánlom
A Bartók Plusz Operafesztivál is kapcsolódik az idei Kodály-évhez: Miskolcon is több programmal adóznak a 135 éve született és 50 éve elhunyt zeneszerző életművének.

Nemhiába döntöttek úgy a szervezők, hogy idén Kodály Székely fonója kerüljön a szokásos Ezrek operája eseménysorozat középpontjába. A korábbi évek gyakorlatával szemben azonban idén – az ismeretterjesztő és kedvcsináló beavató előadások után – nem szabadtéri színpadon, hanem a Miskolci Nemzeti Színházban adták elő a teljes művet. Szintén újdonság, hogy most vendégelőadás érkezett: a budapesti Operaház 2016 őszén, a Magyar Évad egyik első eseményeként Michał Znaniecki rendezésében mutatta be a daljátékot, amelyet tegnap Miskolcra is elhoztak.

A Székely fonóról Csabai Máté írt bírálatot, így – a tegnapi naplóbejegyzéshez hasonlóan – csak néhány gondolatot fejtek ki bővebben.

Még mindig lebilincselő a Székely fonó

Kapcsolódó

Még mindig lebilincselő a Székely fonó

Majdnem opera a lengyel Michał Znaniecki rendezésében ez a daljáték: kiváló énekesek és elbűvölő látványvilág a Miskolci Nemzeti Színházban. A Bartók Pluszra látogatott az Operaház produkciója.

Budapesten nem láttam Michał Znaniecki rendezését, úgyhogy nagy érdeklődéssel foglaltam helyet: az előadás egy-két laposabb pillanattól eltekintve meggyőzött, a legjobb értelemben vett rendezői színházat láthattuk. A produkció – a zenét és néhány stilizált népviseleti elemet leszámítva – szétvetette a lokalitás és az etnicitás korlátait: a fonó a halál fele tartó emberi lét csarnokává tágult. A rendezői koncepció szerint a háziasszony az első képben elveszti férjét („Elmegyek, elmegyek...”), ezután két idősík uralja a színpadot: az óriási népdalfüzér a gyász perspektívájából idézi a szerelmespár történetét. Végül a női is meghal: az örömfinálé – amely a kodályi dramaturgia szerint a kérő szabadon bocsátását ünnepli – földi életen túli égi násszá lényegül át. Különösen a Görög Ilona-ballada színpadra állításában bizonyult hatásosnak a rendezői értelmezés. A női főszerepet alakító Gál Erika kimagasló színészi és vokális teljesítményt nyújtott, a rossz feleség balladáját („Jaj! Jöjjön haza, édesanyám!”) megrendítő erővel szólaltatta meg.

A Kodály-daljáték előtt a Szent István téri Előhangon vettem részt. Ugyan nem kísérte nagy érdeklődés a műsort, pedig elég jó szabadtéri koncertet hallottunk. Két kórus (karvezető: Gergely Péter Pál), valamint két népi együttes, a Gajdos és a Dobroda zenekar lépett föl – az utóbbiban a híres cimbalomművész, Balogh Kálmán is zenél. Ráadásul a hangosítás is kiegyenlített és arányos volt, ami pedig ritkán sikerül szabadtéri rendezvényeken. Kodály Mátrai képek című vegyeskari művét, valamint az összes fellépőt fölvonultató Kállai kettőst igényes, sokszínű előadásban hallhattuk. A megszokottól eltérően most nem szimfonikus zenekar, hanem magukat népzenészként meghatározó előadók játszották a hangszerkíséretet.

Végül két kisebb eseményt is megemlítenék. A Miskolci Balett táncosai minden nap játékos, pantomimszerű jeleneteket adnak elő a Nagyszínház előtt, a „klasszikus” repertoár slágerdarabjaira. Este pedig a Miskolci Egyetem végzős diákjainak fáklyás felvonulását láthattuk a belvárosban.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Wunderlich Józsefet két hétre felfüggesztette a Vígszínház

Ahogyan beszámoltunk róla, Wunderlich József a múlt héten többször is nyilvános Facebook-posztban kritizálta a Vígszínház vezetőségét, bírálta a Covid-ellenes intézkedéseket, illetve egy kolléganőjével szembeni bánásmódot. A színház belső vizsgálat lefolytatása mellett döntött.
Klasszikus

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Zenés színház

Különleges produkcióval álltak színpadra a Madách Színházban a Baltazár Színház művészei

Rendhagyó előadással tisztelgett a Madách Színház december 2-án a sérült emberek előtt a fogyatékossággal élő emberek világnapja alkalmából. A Szerencsejáték Zrt. „Tarts velünk egy akadálymentes jövőért!” kampányának részeként ugyanis a Mamma Mia! egyik betétdalát az előadás szereplői a Baltazár Színház színészeivel közösen adták elő.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„A humor a legszebb eszköz a sötétség ellen” – interjú Dénes Viktorral

Számos operettben bizonyított már táncoskomikusként, ezúttal azonban Rozsda Lovag bőrébe bújik Dénes Viktor a Budapesti Operettszínház zenés mesejátékában, a Rozsda Lovag és Fránya Fridában. Az újrahasznosított főhősről, a környezettudatosságról és a commedia dell’arte darabbéli megjelenéséről beszélgettünk.
Zenés színház hír

Különleges produkcióval álltak színpadra a Madách Színházban a Baltazár Színház művészei

Rendhagyó előadással tisztelgett a Madách Színház december 2-án a sérült emberek előtt a fogyatékossággal élő emberek világnapja alkalmából. A Szerencsejáték Zrt. „Tarts velünk egy akadálymentes jövőért!” kampányának részeként ugyanis a Mamma Mia! egyik betétdalát az előadás szereplői a Baltazár Színház színészeivel közösen adták elő.
Zenés színház kritika

A mitológiai szörnyek valósága

Eötvös Péter-ősbemutatót tartott a Berlini Állami Opera. A zeneszerző Sleepless című opera-balladája Jon Fosse Trilógiája alapján készült, Mundruczó Kornél állította színpadra.
Zenés színház hír

Polyák Lilla 20 év után távozik a Madách Színházból

A színésznő a hírt Facebook-oldalán jelentette be, köszönetet mondva a színház dolgozóinak az eddigi közös munkáért.
Zenés színház interjú

Régi-új mesék – Beszélgetés Székely Krisztával

A Hoffmann meséinek van terjedelmes mennyiségű hiteles kézirata, kritikai kiadása, de nincs definitív verziója. Fodor Géza „ismeretlen remekmű”-nek nevezte Offenbach befejezetlenül maradt operáját, amelyre – szintén Fodort idézve – önmagában nem, csak interpretációtörténetileg tekinthetünk. Ezt a történetet írja tovább az Opera előadása, amelyet Székely Kriszta rendez.