Andris Nelsons, a Bostoni Szimfonikus Zenekar karmestere néhány napja kijelentette, hogy a klasszikus zenében nem jellemző a szexuális zaklatás, mert ez a művészet nemesebbé teszi az embereket. Nyilatkozatát dühös tweetek és felháborodás követte: „Most vagy buborékban élt eddig, vagy ködösít” – írta valaki. Egy másik zenész egy molesztálási ügy kapcsán írta, hogy lehetetlen, hogy megtörtént: „Hiszen Andris Nelsons megígérte, hogy ilyen nincsen!” – jegyzi meg metsző iróniával.

Képünk illusztráció

„Hivatásos operaénekes voltam harminchat éven át” – írta 2016 októberében Susanne Mentzer a HuffingtonPost blogján. – „El sem lehet mondani, hányszor közeledtek hozzám szexuálisan akaratom ellenére, és hányszor kellett figyelmen kívül hagynom mocskos célzásokat, miközben szexista megjegyzéseket tettek rám.” Mentzer elmeséli, hogy egy ízben egy karmester felkereste az öltözőjében egy előadás előtt, de mivel nem viszonozta a közeledését, soha többé nem akart együtt dolgozni vele. Egy másik esetben egy patrónus szerette volna randevúra hívni, és mivel az énekesnő vonakodott elfogadni a meghívást, az illető gondoskodott róla, hogy a nő kevesebb szerephez jusson. „Ez igen elszomorított, mivel engem a szakmaiság érdekelt, őt pedig a helyzet nyújtotta előnyök.” Egy harmadik alkalommal egy férfi kollégája egy bécsi vacsorán a nő ölét kezdte tapogatni, majd rámozdult a taxiban. Szerencsére egy szintén jelen lévő férfi énekes Mentzer segítségére volt. „Másnap el kellett mennem a próbára, mintha mi sem történt volna.

Senki nem akar olyannal dolgozni, aki nyavalyog. Végezned kell a munkád.

Habár a fenti esetek egyikében sem történt aktus, az ilyen esetek sokak szerint mégis problémás. „A művészetekben többnyire lehetetlen megállapítani, hogy szexuális zaklatás történt, hacsak nem történik erőszak. (...)

Néhány hatalommal rendelkező férfit nem lehet számon kérni.”

Andrew Riddles kanadai zenei újságíró szerint a klasszikus zenében, ahogy más művészeti ágakban is, a vezetői pozícióban férfiakat találunk, és ez a felépítés kedvez a szexuális ragadozóknak. Riddles szerint a szakma tele van az illendőség és az erkölcsösség határait átlépő karmesterekkel, patrónusokkal és menedzserekkel, akik tudják, hogy túl befolyásosak ahhoz, hogy ne nekik higgyenek. „Az énektanárok tapogatják a nők mellét, hogy megmutassák nekik a helyes légzési technikát.” A londoni Guildhall zenei szakiskola egyik tanárát kétrendbeli szexuális erőszak és számos molesztálás miatt ítélték 11 év börtönre. A tanár-diák viszonyban, főleg, ha művészetről van szó, sokszor nehezen választható el a természetes és a természetellenes közeledés. (Kerényi Miklós Gábor, az Operettszínház bukott rendezője is hasonlóval védekezett legutóbb.)

girl-1247459 960 720

2017. október 5-én megjelent egy cikk a New York Times ban, amelyben számos színésznő beszámolt arról, hogy áldozatai voltak Hollywood szexuális ragadozójának, Harvey Weinsteinnak. A botrány hamarosan botránysorozattá dagadt, újabb fejek hullottak, és Sárosdi Lilla Facebook-posztjával Magyarországra is begyűrűzött. Marton Lászlót elküldte a Vígszínház, Kerényi Miklós Gábort pedig az Operettszínház.

Az egész világon hasonló események zajlottak, a Facebookon a legtöbbet használt címkék közé került a #metoo, amellyel emberek jelezték, hogy voltak már szexuális zaklatás áldozatai. Szigorúbban ítélünk már arról, ami a "hetvenes-nyolcvanas években természetes volt". Az angol nyelvben a zaklatás (harassment) helyett előkerült a sexual misconduct kifejezés a kevésbé súlyos esetek megnevezésére, ami kb. annyit jelent: szexuálisan helytelen viselkedés.

Vannak-e mocskos titkai a klasszikus zenei szakmának?

A szexuális zaklatás nem Hollywood témája, hanem minden területen jelen van, mondják sokan, és igazuk van. Mégsem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy bizonyos intézményi keretek egyszerűen jobban kedveznek a szexuális visszaéléseknek.

Kapcsolódó

"A zeneszerző képeket küldött a nemi szervéről"

Dan Kempson Grammy-jelölt bariton szerint a világ operaházaiban ugyanúgy találunk vezető beosztású férfiakat, akik szexuálisan visszaélnek a hatalmukkal.

2015 januárjában a média megpendítette, hogy bejáratott, rendszerszerű szexuális zaklatás és kizsákmányolás zajlik Bolívia zenei sikerprogramjának, az El Sistema keretében. Az El Sistema a kontinensen a siker szinonimájává vált: a fiatalokat kiemelik szegény környezetükből, zenélni tanítják őket, és hamarosan Gustavo Dudamel irányításával muzsikálhatnak. És mindez csodálatos lenne, ha nem bűzlene valami a háttérben. Geoff Baker muzikológus korábban teljes tanulmányt szentelt a programban közreműködő tanárok visszaéléseinek. Az El Sistema alapítója, Jose Antonio Abreu egy politikai talpnyaló, aki brutális eszközöket alkalmaz a gyerekekkel szemben. Ráadásul a tanárok és a diákok kapcsolatát „titkok és szívességek láncolatai” határozzák meg, „akár egy rejtett társadalomban”. Bizonyos növendékeket például a

kifejezéssel illetnek, akik egyik napról a másikra vadonatúj, drága hangszerekkel jelennek meg a többiek között. Egy korábbi El Sistema-tanítvány csak ennyit fűzött hozzá: „Azt hiheti az ember, hogy itt többről van szó, mint puszta zenei tehetségről.” A venezuelai zenekari mozgalom átláthatóságáért petíció is indult, és olyan nevek is aláírták, mint Steven Isserlis, Andrei Gavrilov és Marc-André Hamelin.

Hans von Aachen: Lukrécia meggyalázása

Hasonló rendszer működik a manchesteri Chetham zenei iskolában, amely egyébként Nagy-Britannia legjobb zenészeit nevelte ki. Az iskola korábbi karnagyát hat év börtönre ítélték molesztálás miatt, a felesége, aki szintén részt vett a zaklatásokban, pedig a tárgyalások idején túladagolta magát. 2014 szeptemberében az intézmény egyik tanárát, Nicholas Smith karmestert szintén bebörtönözték egy tizenöt éves diák molesztálása miatt.

Az áldozatok számára óriási segítség lehet az internet nyilvánossága. Lauren Pierce fagottművész már kedvelt youtuber (YouTube-videós) volt, amikor ahelyett, hogy szokás szerint egy virtuóz átdolgozást vagy mesterkurzust töltött volna fel a csatornájára, beszámolt, milyen szexuális zaklatások érték zenekari munkája során. Egy ízben egy zenekari tag megsimogatta a fenekét próba után, és megjegyezte, hogy egész próba alatt élvezte a látványát. „Azt gondoljuk, hogy a szexuális zaklatás az, ha valaki a falhoz nyom, és erőszakos velünk, de általában nem így történik. A határvonalak sokkal homályosabbak, ahogy ezt az én esetem is mutatja” – mondta.

A közelmúltban Ramin Gray brit operarendező feje hullott, miután több színésznő is molesztálással vádolta őt. A Sydney-i Operaház egykori sztártenorját, David Lewist pedig gyerekek zaklatásával gyanúsítják. Lewis a kilencvenes években több tizenhat éven aluli lányhoz közelített, a vád szerint kettőt pedig meg is erőszakolt. Az ausztrál operaház rögtön kidobta az énekest, és közleményben határolódtak el tőle. Egy bennfentes szerint

Egy hónappal azután, hogy Svédországról megállapították, hogy itt valósul meg a legteljesebben a nemek közötti egyenlőség az európai országok közül, 653 operaénekesnő állt elő, hogy szóval vagy tettel zaklatták szexuálisan. Az áldozatok egyöntetűen állították, hogy

és a férfi énekesek, karmesterek, rendezők és igazgatók tetteire nem derül fény. A közösségi médiában közölt nyilatkozatot #visjungerut hashtaggel tették közzé (a lefordíthatatlan szókapcsolat nagyjából annyit tesz, hogy nem maradunk csendben, vagy akkor is éneklünk). A levelet olyan sztárok is aláírták, mint Anna Larsson, Erika Sunnegårdh, Miah Persson, Ida Falk Winland, Iréne Theorin and Lena Nordin, követelve, hogy az intézményi rendszerek ne biztosítsanak indirekt védelmet a zaklatóknak.

• "A tanárom egy ismert énekes, és az iskola igazgatójává is kinevezték. Együtt énekeltünk egy koncerten, aztán utána a szoknyámba nyúlt."
• Egy másik tanár üvöltözött a tanítványával, hogy ha már nem fekszik le vele, legalább ne legyen olyan átkozottul dögös.

szex

Miközben Hollywoodban karrierek mennek tönkre egy-egy szexuális botrányban, és a média közönsége proszcénium páholyból figyeli a nap mint nap felbukkanó újabb sztorikat, két vélemény ütközik egymással. Egyesek szerint ezek csupán apróságok, amelyeket egy kis ésszel ki lehet kerülni. A másik tábor úgy gondolja, a zaklatóknak semmi keresnivalójuk a művészetekben. De a szexuális visszaélések kezelésének nem kell, hogy központi eleme legyen a botrány és a nagy nevekkel való leszámolás. Inkább

a magasabb pozícióban lévők pedig nem tehetik szexuális ellenszolgáltatás feltételévé az előrejutást.

A szexuális zaklatás mindenhol jelen van, miért éppen a klasszikus zene mentesülne ez alól? – tette fel a kérdést Nelsons, miután sokan naivnak vagy szándékosan vaknak bélyegezték. „Habár tudom, hogy a zenében és a művészetekben való elmélyülés nem oldhat meg minden társadalmi problémát, hiszem, hogy az inspiráció, amellyel a zene szolgált, segít előhívni belőlünk a jobb énünket, az angyalt.”