Zenés színház

A KULT50 bemutatja: Kolonits Klára

2017.11.04. 16:00
Ajánlom
Nem csupán a régen-most szembeállítás miatt kell őt újra és újra megnézni, hanem amiatt a kíváncsiság és elsöprő játékszenvedély miatt is, ami nála estéről estére tapasztalható. Kolonits Klára portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

A 2017 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré szó szerinti utánközlése:

Kolonits Klára

Kolonits Klára (Fotó/Forrás: Éder Vera)

A drámai koloratúrszopránt nem csupán vokális képességek, de kisugárzás, színpadi jelenlét és azonosulási képesség tekintetében is a legnagyobbak között kell emlegetnünk.

Ha valaki a női lélek sokféleségét akarja megismerni, nézze, hallgassa Kolonits Klárát.

Megannyi nemzetközi énekversenyen ért el kiváló eredményt az Operaház Liszt- és Artisjus-díjas kamaraénekesnője. Az elmúlt év elismerések tekintetében különlegesnek bizonyult számára. 2016-ban megkapta az Opera egyik fontos kitüntetését, a Székely Mihány-emlékplakettet – annak kiírása szerint – tehetsége, fejlődése, művészi teljesítménye, emberi magatartása és színházszeretete miatt, Debrecen városa Violetta-alakításáért nívódíjjal tüntette ki, míg a Katona József Színház Kamrájában játszott, az alapvetően prózai színházi művészeknek és férjének, Dinyés Dánielnek a közreműködésével készített egyedülálló operabeavató sorozatban alakított Fiordiligiért Vastaps-különdíjjal ismerte el a teátrum.

Liszt-dalokból és a bel canto szólóária-gyöngyszemeiből összeállított lemezei komoly szakmai visszhangot váltottak ki. Hangverseny-repertoárja a klasszikusoktól, Mozarttól, Händeltől, Verditől egészen a kortárs zenéig ível. Ha csak dalokat énekel – amelyek iránti érdeklődését még a zeneművészeti főiskoláról hozza magával –, azt is színházként éli meg, csak épp rendkívüli koncentrációt igénylő egyszemélyes fellépésként, díszlet- és jelmeztelenül, amikor a néhány perces műbe egy világot, egy teljes emberi sorsot kell belesűrítenie.

Kolonits Klára ebben az intim műfajban tökéletesen személyeset, lelkileg lemeztelenítőt tud nyújtani.
Kolonits Klára

Kolonits Klára (Fotó/Forrás: Emmer László)

Az operaszínpadokon ugyanez a hitelesség és megnyílás jellemzi: „Úgy érzem, hogy mára sok mindent meg tudok jeleníteni, mert olyan életem van és volt, hogy majd minden helyzetben van közlendőm.” (Opera-Világ, 2009) Az, ahogyan egy operaénekesnő a privát életében is érik, tapasztalatokkal gazdagodik, változik, jó esetben fellelhető abban is, ahogyan szerepei változnak, árnyalódnak. A művésznő pályáját mintegy másfél évtizede nyomon követő nézők számára evidencia ez a kijelentés, és jelenlegi repertoárjában leginkább Violettájának hangsúly-eltolódásaiban figyelhető meg, amihez az énekesnő az összhang érdekében keresi a vokális megjelenítés módjait is. Ám nem csupán a régen-most szembeállítás miatt kell őt újra és újra megnézni, hanem amiatt a kíváncsiság és elsöprő játékszenvedély miatt is, ami nála estéről estére tapasztalható. A különböző műfajok iránti nyitottságát és kísérletező kedvét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Gergye Krisztián zenés-táncos-bábos összművészeti alkotásában, a Lautrec táncolni fogban is lelkesedéssel vett részt.

Hogyan is lehetne közös nevezőre hozni a repertoárján szereplő nőalakokat? A lélek lírai rezdüléseit tökéletesen tolmácsoló, nemesen drámai hősnő? Sorsát még bukásában is az adott határok között minden esetben kezébe vevő, tragédiájában, halálában szabadságát őrző, erős asszony? Szerepköre a szinte mindent éneklő útkeresés során módosult. „Ez az egész útkeresés arról szól mind a mai napig, hogy

a bennem lévő adottságokat kiműveljem a legjobb tudásom szerint, a határaimat mindig kijjebb és kijjebb toljam

– nyilatkozta a Café Momusnak, amihez a bel canto megtalálásának kapcsán hozzátette: „Ez a repertoár számomra olyan, mint egy tökéletesen szabott ruha, a legelőnyösebben tudok benne megjelenni. Ezek a szerepek a lírai, drámai és koloratúr kihívásokat egyfajta egyensúlyban tartalmazzák.” Mindezek értek egybe a Lammermoori Lucia címszerepében, abban az alakításban, amely a Tiszatáj kritikája szerint „beiratkozott a magyar operatörténet kitörölhetetlen alakításai közé”.

Az énekesnő a jövő évadban tovább bővíti repertoárját Valois Margittal, Boleyn Annával, láthatja a budapesti közönség Luciaként, Fiordiligi és Az Éj királynője szerepében, de énekel A vámpír koncertszerű előadásában is. Sokakkal együtt várjuk, hogy egyszer Normaként vagy Leonoraként is kiteljesedjen.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron megjelent a hazai médiapiac hiánypótló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunk bemutatja az összes beválogatott alkotót, valamint felvezet egy különleges kampányt, amelyről december elején rántjuk le a leplet.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, látogasson el valamely Libri könyvesboltba vagy rendelje meg online, ide kattintva!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Huszadik alkalommal rendezik meg a Crescendo Nyári Akadémiát

Július 21-én kezdődik a 20. Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál, melyre rekordszámú hallgató jelentkezett, hogy a mesterkurzus és fellépéseik által fejlődhessenek, és közösen ünnepelhessék a jubileumi eseménysorozatot.
Zenés színház

Lehár Ferenc világhírű művei csendülnek fel a Komáromi Erődben

A Budapesti Operettszínház a legendás komáromi zeneszerző életművéből nyújt nagyívű válogatást július 27-én, a gálakoncertet Homonnay Zsolt rendezésében láthatja a közönség.
Vizuál

Pixelekbe zárt generáció

Jane Schoenbrun szemkápráztató vizualitással, egy egészen különleges, mégis átélhető allegórián keresztül képes beszélni az identitáskeresés és a média viszonyáról. I Saw the TV Glow kritika.
Színház

Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó a Centrál Színházban tér vissza a színpadra

A Nemzeti Színházban tavaly súlyos balesetet szenvedett színművészek apa-lánya párost alakítanak a Centrál Színház következő évadában. A Puskás Tamás rendezte előadás egy híres film adaptációja lesz. 
Klasszikus

Sörösüvegekből zenét csiholni – interjú Balogh Máté zeneszerzővel

A Renewable Music – V4 Composers for Sustainability elnevezésű projekt a fenntarthatóság témájában ösztönzi párbeszédre és cselekvésre a nemzetközi klasszikus zenei közösséget. A kezdeményezésben részt vevő egyik zeneszerzővel, Balogh Mátéval beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Lehár Ferenc világhírű művei csendülnek fel a Komáromi Erődben

A Budapesti Operettszínház a legendás komáromi zeneszerző életművéből nyújt nagyívű válogatást július 27-én, a gálakoncertet Homonnay Zsolt rendezésében láthatja a közönség.
Zenés színház kritika

Drámai kontúrok, finom árnyalatok – Richard Strauss Elektrája a Bajor Állami Operában

A legendás német rendező, Herbert Wernicke 1997-ben bemutatott Elektra-produkciója az idei évadban is szerepelt a Bajor Állami Opera műsorán, a produkció parádés szereposztással és kimeríthetetlen művészi energiával került színre.
Zenés színház interjú

„Csak akkor lehet szabadon alkotni, ha nincsenek félelmeink” – beszélgetés Tassonyi Balázzsal

Tassonyi Balázs elképesztően erős évadot tudhat maga mögött. A Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves hallgatójaként 2024-ben debütált a Budapesti Operettszínház több előadásában is, és főszerepet kapott a Carmenben.
Zenés színház hír

Elfeledett ír operát mutat be Halász Péter Dublinban

Hatalmas sikert aratott 1860-ban a Lurline, az írek egyik legismertebb operaszerzőjének, William Vincent Wallace-nek műve. A méltatlanul elfeledett darab újrafelfedezése közel egy évszázadot váratott magára, most Halász Péter karmester mutatja be újra Dublinban.
Zenés színház ajánló

Élje át ön is élő időben a Bayreuth-i Ünnepi Játékok nyitóelőadását!

Wagner ritkán játszott operájának, a Trisztán és Izoldának élő közvetítése Bayreuth-ból Magyarországon először 2024-ben, kizárólag a budapesti Cinema MOM moziban lesz megtekinthető.