Zenés színház

A KULT50 bemutatja: Kolonits Klára

2017.11.04. 16:00
Ajánlom
Nem csupán a régen-most szembeállítás miatt kell őt újra és újra megnézni, hanem amiatt a kíváncsiság és elsöprő játékszenvedély miatt is, ami nála estéről estére tapasztalható. Kolonits Klára portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

A 2017 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré szó szerinti utánközlése:

Kolonits Klára

Kolonits Klára (Fotó/Forrás: Éder Vera)

A drámai koloratúrszopránt nem csupán vokális képességek, de kisugárzás, színpadi jelenlét és azonosulási képesség tekintetében is a legnagyobbak között kell emlegetnünk.

Ha valaki a női lélek sokféleségét akarja megismerni, nézze, hallgassa Kolonits Klárát.

Megannyi nemzetközi énekversenyen ért el kiváló eredményt az Operaház Liszt- és Artisjus-díjas kamaraénekesnője. Az elmúlt év elismerések tekintetében különlegesnek bizonyult számára. 2016-ban megkapta az Opera egyik fontos kitüntetését, a Székely Mihány-emlékplakettet – annak kiírása szerint – tehetsége, fejlődése, művészi teljesítménye, emberi magatartása és színházszeretete miatt, Debrecen városa Violetta-alakításáért nívódíjjal tüntette ki, míg a Katona József Színház Kamrájában játszott, az alapvetően prózai színházi művészeknek és férjének, Dinyés Dánielnek a közreműködésével készített egyedülálló operabeavató sorozatban alakított Fiordiligiért Vastaps-különdíjjal ismerte el a teátrum.

Liszt-dalokból és a bel canto szólóária-gyöngyszemeiből összeállított lemezei komoly szakmai visszhangot váltottak ki. Hangverseny-repertoárja a klasszikusoktól, Mozarttól, Händeltől, Verditől egészen a kortárs zenéig ível. Ha csak dalokat énekel – amelyek iránti érdeklődését még a zeneművészeti főiskoláról hozza magával –, azt is színházként éli meg, csak épp rendkívüli koncentrációt igénylő egyszemélyes fellépésként, díszlet- és jelmeztelenül, amikor a néhány perces műbe egy világot, egy teljes emberi sorsot kell belesűrítenie.

Kolonits Klára ebben az intim műfajban tökéletesen személyeset, lelkileg lemeztelenítőt tud nyújtani.
Kolonits Klára

Kolonits Klára (Fotó/Forrás: Emmer László)

Az operaszínpadokon ugyanez a hitelesség és megnyílás jellemzi: „Úgy érzem, hogy mára sok mindent meg tudok jeleníteni, mert olyan életem van és volt, hogy majd minden helyzetben van közlendőm.” (Opera-Világ, 2009) Az, ahogyan egy operaénekesnő a privát életében is érik, tapasztalatokkal gazdagodik, változik, jó esetben fellelhető abban is, ahogyan szerepei változnak, árnyalódnak. A művésznő pályáját mintegy másfél évtizede nyomon követő nézők számára evidencia ez a kijelentés, és jelenlegi repertoárjában leginkább Violettájának hangsúly-eltolódásaiban figyelhető meg, amihez az énekesnő az összhang érdekében keresi a vokális megjelenítés módjait is. Ám nem csupán a régen-most szembeállítás miatt kell őt újra és újra megnézni, hanem amiatt a kíváncsiság és elsöprő játékszenvedély miatt is, ami nála estéről estére tapasztalható. A különböző műfajok iránti nyitottságát és kísérletező kedvét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Gergye Krisztián zenés-táncos-bábos összművészeti alkotásában, a Lautrec táncolni fogban is lelkesedéssel vett részt.

Hogyan is lehetne közös nevezőre hozni a repertoárján szereplő nőalakokat? A lélek lírai rezdüléseit tökéletesen tolmácsoló, nemesen drámai hősnő? Sorsát még bukásában is az adott határok között minden esetben kezébe vevő, tragédiájában, halálában szabadságát őrző, erős asszony? Szerepköre a szinte mindent éneklő útkeresés során módosult. „Ez az egész útkeresés arról szól mind a mai napig, hogy

a bennem lévő adottságokat kiműveljem a legjobb tudásom szerint, a határaimat mindig kijjebb és kijjebb toljam

– nyilatkozta a Café Momusnak, amihez a bel canto megtalálásának kapcsán hozzátette: „Ez a repertoár számomra olyan, mint egy tökéletesen szabott ruha, a legelőnyösebben tudok benne megjelenni. Ezek a szerepek a lírai, drámai és koloratúr kihívásokat egyfajta egyensúlyban tartalmazzák.” Mindezek értek egybe a Lammermoori Lucia címszerepében, abban az alakításban, amely a Tiszatáj kritikája szerint „beiratkozott a magyar operatörténet kitörölhetetlen alakításai közé”.

Az énekesnő a jövő évadban tovább bővíti repertoárját Valois Margittal, Boleyn Annával, láthatja a budapesti közönség Luciaként, Fiordiligi és Az Éj királynője szerepében, de énekel A vámpír koncertszerű előadásában is. Sokakkal együtt várjuk, hogy egyszer Normaként vagy Leonoraként is kiteljesedjen.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron megjelent a hazai médiapiac hiánypótló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunk bemutatja az összes beválogatott alkotót, valamint felvezet egy különleges kampányt, amelyről december elején rántjuk le a leplet.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, látogasson el valamely Libri könyvesboltba vagy rendelje meg online, ide kattintva!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Mahler műve csendül fel az OMIKE következő koncertjén a Rumbach zsinagógában

Fischer Iván vezényli Gustav Mahler Dal a Földről című művét az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) március 5-i estjén, neves szólisták közreműködésével.
Vizuál

A kozmikus leheletet jeleníti meg a következő Velencei Biennálé magyar pavilonjának installációja

A hazai gyakorlatnak megfelelően a Velencei Biennále nemzeti biztosa, dr. Fabényi Julia idén is nyílt pályázat útján, szakmai zsűri döntése alapján választotta ki a következő Velencei Képzőművészeti Biennále Magyar Pavilonja kurátorát és kiállítását.
Színház

Bátyai Éva: „Megtanultam szeretni a nehézségeket”

Bátyai Éva pályája során számos zenés előadásban szerepelt, de thrillerben ez idáig még nem játszott. Az Újszínház színésznőjével új bemutatója, A hóhér kötele kapcsán a készülő krimi-musicalről, a leghálásabb közönségről, az összetartó társulat erejéről, valamint arról is beszélgettünk, mi mindenre tanítja őt a futás.
Klasszikus

Egy kézfogás múlt és jövő között

Snétberger Ferenc és Tehetség Programjának négy növendéke adott koncertet január 26-án a berlini Collegium Hungaricumban az auschwitzi haláltábor felszabadításának nyolcvanadik évfordulója alkalmából, a holokauszt szinti és roma áldozataira emlékezve.
Vizuál

Egy kutyát is perbe fognak a 15. Frankofón Filmnapokon

Február 27. és március 9. között rendezik meg a 15. Frankofón Filmnapokat Budapesten. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Francia Intézetben huszonhárom kortárs frankofón alkotást nézhet meg a közönség eredeti nyelven, magyar felirattal.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

1100. előadásához érkezik A padlás a Vígszínházban vasárnap

Újabb színháztörténeti pillanathoz, az 1100. előadásához érkezik A padlás február 9-én a Vígszínházban. Minden idők legsikeresebb magyar zenés színpadi művét Marton László rendezésében mutatták be 1988. január 29-én. A premier hosszú vastapssal zárult, és azóta is folyamatosan telt házzal futnak az előadások.
Zenés színház interjú

Sümegi Eszter: „A felnőtt embernek is kell a mese”

Bár az olasz és német repertoár számtalan nagy szerepében hódította meg a közönség szívét, Sümegi Eszter pályája nemrég izgalmas fordulatot vett: Turandotként debütált a Magyar Állami Operaházban.
Zenés színház interjú

Megtalálni az emberit – három fiatal karmester a Magyar Állami Operaházban

Három olyan fiatal karmestert szólítunk meg, akikben egy dolog biztosan közös, az OPERA művészeti vezetése látja bennük a tehetséget, a lehetőséget, ezért kellően komoly feladatokat is rájuk bíz.
Zenés színház ajánló

Egy disztópikus Skóciába utazhatunk Verdi Macbethjének operaházi előadásán

A New York-i Metropolitan sztárja, George Gagnidze és Kálmándy Mihály címszereplésével, Boross Csilla és Rálik Szilvia női főszereplésével mutatja be Verdi Macbethjét február 22-én a Magyar Állami Operaház.
Zenés színház ajánló

Újra az Operaházban látható Anna Netrebko és Yusif Eyvazov

A Bohémélet, a Manon Lescaut, a Pillangókisasszony, a Tosca és a Turandot közkedvelt részletei is elhangoznak Anna Netrebko és Yusif Eyvazov áriaestjén március 23-án az Operaházban.