Zenés színház

A KULT50 bemutatja: Kovács János

2017.11.05. 15:54
Ajánlom
A magyar operakultúra szilárd bástyája, akinek az elmúlt évtizedek hazai erőből megvalósított világszínvonalú előadásait köszönhetjük. Kovács János karmester portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

A 2017 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Kovács János

Kovács János (Fotó/Forrás: Horváth Marcell)

Kovács János mint a Magyar Állami Operaház Kossuth-díjas örökös tagja 2016 végén léphetett a dalszínház mesterművészeinek sorába. Bár a karmestert sosem érdekelték az efféle elismerések, díjátadók és ceremóniák, szinte ez volt az egyetlen olyan kitüntetés, amely hiányzott a képzeletbeli dicsőségfalról: érdemes művész, Liszt-díjas, Bartók–Pásztory- és Prima Primissima-díjas.

Kovács János józanul, saját lelkiismeretével elszámolva vonja le egy koncert mérlegét,

tisztán hallja az este minden apró részletét, erősségét, gyengeségét, nem keríti hatalmába a közönség semmilyen reakciója. „A német repertoárból az olasz repertoárba »átirányított« Kovács János kiváló munkát végzett, és szokásától eltérően kevesebb kompromisszumot tett az énekesek kíséretében, mint általában szokott. Talán mert úgy érezte, egyébként helyesen, hogy ha mindig csak arra figyel, hogy egy kisebb hangú énekes hallatsszon, és ne a partitúra parancsa érvényesüljön, a hatás esik áldozatul” – értékelte őt a Café Momuson egy vájt fülű néző.

Kóródi András tanítványaként minden képessége meglett volna, hogy beálljon a sorba, és elinduljon a nemzetközi színpad diadalútján. Nem tette. Itthon maradt, hogy hosszú évtizedeken keresztül minden este bemenjen az Operaházba, és a mindennapok megszokott szürkeségét ragyogó szivárvánnyá változtassa. A főigazgatók, zeneigazgatók, koncertmesterek egymásnak adták a kulcsot. Kovács János viszont maradt. Bár mára a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának állandó karmestereként is teljesít, még ma is biztos viszonyítási pont az operarajongó közönség számára.

Ő nem diktátor alkat, alázata nemcsak a zene és a zeneszerző felé egyértelmű, de a muzsikust is partnerként kezeli.

Több ezer előadást vezényelt már a zenekari árokból és a koncertszínpadról is, szinte egytől egyig megkérdőjelezhetetlen minőségben.

Kovács János

Kovács János

„Brahms Második szimfóniája már olyan egységes zenekart állított elénk, amely, hála Kovács János karmester irányításának, egy formaívbe tudta foglalni a darabot. Egy apró gikszer okozta seb is nyomban beheged, és a dinamikai túlzások sem számítanak igazán, amikor már létrejött a nagy össze­olvadás.” (Magyar Narancs, 2015) E kritikarészlet is mutatja, hogy számára az alázat az első.

Nemegyszer lett volna lehetősége vezető pozícióba kerülni. Vészesen kerüli az adminisztrációs feladatokat, a döntéshozatal nem az ő asztala. Hogy mit tesz ilyenkor? Zenél, méghozzá a legmagasabb szinten.

Tanul és tökéletesít, ha elengedi is a zenekart, ő bent marad a próbateremben.

Javít, kiegészít, formál, feljegyez és tanulmányoz. A tanulás folyamatát sosem hárítja át a zenekarra, felkészült, elképzeléseit határozottan tolmácsolja. A róla írt recenziók visszatérő fordulatai közt van a „biztos kézzel vezette a zenészeket”, az „ihletett vezénylés”, az egyes művek „hatásos és mélyreható kibontásának” dicsérete, az énekeseket segítő dirigálás.

Kovács János

Kovács János (Fotó/Forrás: Steiner Gábor)

1976 óta jár be az Operaházba, kezdetben korrepetitorként tette ezt, majd mint karmester, 1978-tól két évig volt a Bayreuthi Ünnepi Játékok zenei asszisztense, erényei folytán gyakori és szeretett vendége a Badisches Staatstheaternek, a pozsonyi Nemzeti Színháznak és a berlini Komische Opernek is. Több éven át volt a Szlovén Filharmonikus Zenekar és a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának első vendégkarmestere, de a Tokiói Filharmonikusok tiszteletbeli karmesteri címét is viseli. Munkássága felöleli a klasszikus és romantikus operarepertoárt, valamint a kortárs darabokat is.

Kovács János elfoglalt dirigens, aki a klasszikus és a 2.0 verziójú Bohéméletet, Bartók-operát és -baletteket, slágerdarabokat és ritkábban színpadra tűzött operákat, sőt kifejezetten családi közönségnek szóló Jancsi és Juliskát is hitellel vezényel.

Ő a magyar operakultúra szilárd bástyája,

akinek az elmúlt évtizedek hazai erőből megvalósított világszínvonalú előadásait köszönhetjük. Ha pedig igaz, hogy hetven év felett karmester a karmester, akkor még csak évek múlva kezdődik Kovács János igazi szárnyalása.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron megjelent a hazai médiapiac hiánypótló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunk bemutatja az összes beválogatott alkotót, valamint felvezet egy különleges kampányt, amelyről december elején rántjuk le a leplet.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, látogasson el valamely Libri könyvesboltba vagy rendelje meg online, ide kattintva!

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

„Akik pörgetik a kultúrát” – Itt a Kult50 idei névsora!

A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Ezúttal is tíz kategóriában választottuk ki az alkotókat és alkotócsoportokat védnökeink segítségével.
Könyv

„Az utolsó mondattal kezdd!” – Könyv jelent meg Kulka János édesapjáról

Azt mondják, a kés Paganinije volt. Mert bebizonyította, hogy gyógyítást is lehet művészi szinten űzni. Ő volt Kulka Frigyes mellkassebész, tüdőgyógyász professzor, aki a mai napig etalon az orvostársadalomban. A hétköznapi embernek inkább a Kulka név üti meg a fülét, ami nem véletlen: a legendás gyógyító Kossuth-díjas színművészünk, Kulka János édesapja volt.
Könyv

11 különleges könyv az Ünnepi Könyvhétről

Az idén nagyon hányatott sorsúra sikeredett könyvhetet végül részben online tartják meg, de ez nem jelenti azt, hogy a könyves újdonságokból ne lehetne csemegézni!
Klasszikus

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Fidelio Tours

Művészcsaládok évszázados búvóhelye – Partitúra az Áprily-völgyben

„Megérkezik a busz Visegrádra, néhány jellemző, az autóból is értelmezhető tájkép, plusz drónfelvétel, utána átérünk Tahiba, a Péreli-Tolcsvay művészpár házához…” – így kezdődik a Partitúra Visegrád-környéki kalandozásának forgatási terve. Most szombaton, szeptember 19-én pedig már láthatjuk is a Duna tévén – a szokásos időben, 14.30-kor –, hogyan vendégeskedett Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós műsorvezető páros először Péreli Zsuzsa textilművész és Tolcsvay László zeneszerző otthonában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Koronavírussal került kórházba Anna Nyetrebko

Az orosz szopránnak a koronavírussal összefüggő tüdőgyulladása van, ezért orvosi felügyeletre szorul.
Zenés színház hír

Október közepéig elmaradnak az Opera előadásai

A koronavírus járvány növekvő esetszámaira tekintettel a Magyar Állami Operaház vezetősége úgy döntött, felfüggeszti előadásainak próbáit, ennek eredményeképp pedig a meghirdetett előadások döntő többsége október 17-ig elmarad.
Zenés színház interjú

Létkérdés az opera – Interjú Almási-Tóth Andrással

A kortárs amerikai darab, Jake Heggie Ments meg, Uram! (Dead Man Walking) című alkotásának magyarországi bemutatójára szeptemberben kerül sor. A színpadra állítás koncepciójáról Almási-Tóth András rendezőt kérdeztük.
Zenés színház interjú

István király új arca – Interjú Szinetár Miklóssal

Operaváltozat születik az István, a királyból, a Szörényi–Bródy szerzőpáros nagy sikerű művéből. Bródy János szövege változatlan formában hangzik el, Szörényi Levente rockzenéjét operai verzióban hallhatjuk, Gyöngyösi Levente hangszerelésében. Az izgalmas, műfaji korlátokat átlépő vállalkozás hátteréről a legendás rockopera zeneszerzőjét, Szörényi Leventét és a készülő opera színpadi változatának rendezőjét, Szinetár Miklóst kérdeztük.
Zenés színház ajánló

Rock, lázadás, emlék a múltból - Ricse, Ricse, Beatrice!

A Ricse, Ricse, Beatrice című darab Nagy Feró szemszögéből mutatja be a zenekar történetét, természetesen élőben játszott Beatrice nótákkal és Feróval.