Zenés színház

A KULT50 bemutatja: Kovács János

2017.11.05. 15:54
Ajánlom
A magyar operakultúra szilárd bástyája, akinek az elmúlt évtizedek hazai erőből megvalósított világszínvonalú előadásait köszönhetjük. Kovács János karmester portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

A 2017 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Kovács János

Kovács János (Fotó/Forrás: Horváth Marcell)

Kovács János mint a Magyar Állami Operaház Kossuth-díjas örökös tagja 2016 végén léphetett a dalszínház mesterművészeinek sorába. Bár a karmestert sosem érdekelték az efféle elismerések, díjátadók és ceremóniák, szinte ez volt az egyetlen olyan kitüntetés, amely hiányzott a képzeletbeli dicsőségfalról: érdemes művész, Liszt-díjas, Bartók–Pásztory- és Prima Primissima-díjas.

Kovács János józanul, saját lelkiismeretével elszámolva vonja le egy koncert mérlegét,

tisztán hallja az este minden apró részletét, erősségét, gyengeségét, nem keríti hatalmába a közönség semmilyen reakciója. „A német repertoárból az olasz repertoárba »átirányított« Kovács János kiváló munkát végzett, és szokásától eltérően kevesebb kompromisszumot tett az énekesek kíséretében, mint általában szokott. Talán mert úgy érezte, egyébként helyesen, hogy ha mindig csak arra figyel, hogy egy kisebb hangú énekes hallatsszon, és ne a partitúra parancsa érvényesüljön, a hatás esik áldozatul” – értékelte őt a Café Momuson egy vájt fülű néző.

Kóródi András tanítványaként minden képessége meglett volna, hogy beálljon a sorba, és elinduljon a nemzetközi színpad diadalútján. Nem tette. Itthon maradt, hogy hosszú évtizedeken keresztül minden este bemenjen az Operaházba, és a mindennapok megszokott szürkeségét ragyogó szivárvánnyá változtassa. A főigazgatók, zeneigazgatók, koncertmesterek egymásnak adták a kulcsot. Kovács János viszont maradt. Bár mára a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának állandó karmestereként is teljesít, még ma is biztos viszonyítási pont az operarajongó közönség számára.

Ő nem diktátor alkat, alázata nemcsak a zene és a zeneszerző felé egyértelmű, de a muzsikust is partnerként kezeli.

Több ezer előadást vezényelt már a zenekari árokból és a koncertszínpadról is, szinte egytől egyig megkérdőjelezhetetlen minőségben.

Kovács János

Kovács János

„Brahms Második szimfóniája már olyan egységes zenekart állított elénk, amely, hála Kovács János karmester irányításának, egy formaívbe tudta foglalni a darabot. Egy apró gikszer okozta seb is nyomban beheged, és a dinamikai túlzások sem számítanak igazán, amikor már létrejött a nagy össze­olvadás.” (Magyar Narancs, 2015) E kritikarészlet is mutatja, hogy számára az alázat az első.

Nemegyszer lett volna lehetősége vezető pozícióba kerülni. Vészesen kerüli az adminisztrációs feladatokat, a döntéshozatal nem az ő asztala. Hogy mit tesz ilyenkor? Zenél, méghozzá a legmagasabb szinten.

Tanul és tökéletesít, ha elengedi is a zenekart, ő bent marad a próbateremben.

Javít, kiegészít, formál, feljegyez és tanulmányoz. A tanulás folyamatát sosem hárítja át a zenekarra, felkészült, elképzeléseit határozottan tolmácsolja. A róla írt recenziók visszatérő fordulatai közt van a „biztos kézzel vezette a zenészeket”, az „ihletett vezénylés”, az egyes művek „hatásos és mélyreható kibontásának” dicsérete, az énekeseket segítő dirigálás.

Kovács János

Kovács János (Fotó/Forrás: Steiner Gábor)

1976 óta jár be az Operaházba, kezdetben korrepetitorként tette ezt, majd mint karmester, 1978-tól két évig volt a Bayreuthi Ünnepi Játékok zenei asszisztense, erényei folytán gyakori és szeretett vendége a Badisches Staatstheaternek, a pozsonyi Nemzeti Színháznak és a berlini Komische Opernek is. Több éven át volt a Szlovén Filharmonikus Zenekar és a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának első vendégkarmestere, de a Tokiói Filharmonikusok tiszteletbeli karmesteri címét is viseli. Munkássága felöleli a klasszikus és romantikus operarepertoárt, valamint a kortárs darabokat is.

Kovács János elfoglalt dirigens, aki a klasszikus és a 2.0 verziójú Bohéméletet, Bartók-operát és -baletteket, slágerdarabokat és ritkábban színpadra tűzött operákat, sőt kifejezetten családi közönségnek szóló Jancsi és Juliskát is hitellel vezényel.

Ő a magyar operakultúra szilárd bástyája,

akinek az elmúlt évtizedek hazai erőből megvalósított világszínvonalú előadásait köszönhetjük. Ha pedig igaz, hogy hetven év felett karmester a karmester, akkor még csak évek múlva kezdődik Kovács János igazi szárnyalása.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron megjelent a hazai médiapiac hiánypótló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunk bemutatja az összes beválogatott alkotót, valamint felvezet egy különleges kampányt, amelyről december elején rántjuk le a leplet.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, látogasson el valamely Libri könyvesboltba vagy rendelje meg online, ide kattintva!

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elmezavara miatt nem ítélik el a zongoraművész volt feleségét, aki megölte két gyermeküket

 Egy texasi bíró hétfőn elmezavara miatt nem találta bűnösnek két kislányuk meggyilkolásában Vagyim Holodenko ukrán zongoraművész volt feleségét.
Vizuál

Így áll most a Liget-projekt – galéria

Töprengett mostanában azon, hogy haladhat a munka a Városligetben és a múzeumokban? Képek és átadási időpontok a cikkben.
Vizuál

Már biztos: mozifilm lesz a Downton Abbey-ből

Hosszú találgatás után most megerősítették, hogy filmváltozat készül az angol sorozatból. A hírek szerint az eredeti szereplőgárda tagjai is visszatérnek.
Zenés színház

Frankó Tünde: „Kedves pikantériát ad...”

Egy művésznek az a legfontosabb, hogy a törekvéseiben a színháza partner legyen - állítja Frankó Tünde. A Palotakoncertek fellépőit bemutató sorozatunkban a népszerű primadonna válaszolt kérdéseinkre.
Klasszikus

Piknik Beethovennel a kastélyparkban, a zene szárnyán Párizsba és Londonba

Július 21-én szombaton este és július 22-én vasárnap délelőtt újra piknikkoncertek a kismartoni Esterházy-kastély parkjában.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház palotakoncertek

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.
Zenés színház operett

Látványos show lesz a Cirkuszhercegnő a Margitszigeten

Az anekdota szerint egy rosszul elsült viccéből született Kálmán Imre nagyoperettje, a Cirkuszhercegnő, amelyet július 20-21-én játszanak a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.
Zenés színház interjú

Laki Péter: „Ez nem hagyományos gála”

A fiatal táncos komikus igazi showman, és karizmatikus színpadi jelenlétét a Budavári Palotakoncerteken is kamatoztatja: Kerényi Miklós Mátéval együtt látják el a házigazda feladatát.
Zenés színház operett

Frankó Tünde: „Kedves pikantériát ad...”

Egy művésznek az a legfontosabb, hogy a törekvéseiben a színháza partner legyen - állítja Frankó Tünde. A Palotakoncertek fellépőit bemutató sorozatunkban a népszerű primadonna válaszolt kérdéseinkre.
Zenés színház interjú

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.