Zenés színház

A KULT50 bemutatja: Tompos Kátya

2017.11.25. 14:06
Ajánlom
Stílusérzékének köszönhetően hiteles a koncerttermekben, a színpadon és a filmvásznon is. Tompos Kátya portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

A 2017 júniusában megjelent  kiadványban szereplő portré szó szerinti utánközlése:

Tompos Kátya

Tompos Kátya (Fotó/Forrás: Rózsa Erika / Nemzeti Színház)

A Jászai Mari- és Junior Prima díjas színésznő operett–musical szakon végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Anyaszínháza, a budapesti Nemzeti Színház mellett jelenleg látható a Centrál Színházban és független produkcióban, rendszeresen találkozhat vele a kaposvári közönség, és készül Madách színházbeli bemutatkozására.

Pályájának érdekes kettősséget ad, hogy szerepeinek listáján jelentős számban vannak prózaiak, de a soknyelvű, popdaloktól az énekelt verseken át az autentikus folklórig terjedő zenei utazása, a Hrutka Róberttel készített, Keresztül Európán című lemeze óta nagy népszerűségnek és szakmai elismertségnek örvendő „saját jogú” énekesnő is, mi több, dalszövegeket ír. Stílusérzékének köszönhetően hiteles a koncerttermekben, a színpadon és a filmvásznon is.

Tompos Kátya szereti próbálgatni, feszegetni határait.

Jól ismeri a kortárs karaktereket, átéléssel viseli más korok jelmezeit, de az elrajzolt, abszurd, groteszk figurák bőrébe is könnyedén belebújik.

Ugyanúgy érti Alföldi Róbert, Bozsik Yvette és Vidnyánszky Attila rendezői színházát, otthonosan mozog alig százfős térben és az ország legnagyobb szabadtéri színpadain. Az összehasonlításokkal azonban nem tud mit kezdeni.

Hisz a sokféleségben, abban, hogy eltérő megközelítésekben vagy gondolkodásmódokban lehet találkozási pont.

„Kell egy kis bölcsesség és belátás, hogy meglásd, sok műfajt érdemes kipróbálni – ha abban találsz számodra értékes felfedeznivalókat –, és az alapjait ismerni, és hogy szinte mindenben lehet minőségit létrehozni. A zsigeri elutasítással emiatt nem tudok egyetérteni” – foglalta össze egyfajta ars poeticaként alkotói attitűdjét a 7óra7-nek. A politika továbbra sem érdekli, színészként függetlenítette és függetleníti magát a hatalmi csatározásoktól. Ahogy a Vasárnapi Híreknek elmondta:

Elsődleges dolgomnak azt tartom, hogy a színpadon nyilatkozzam meg szerepek formájában,

a többit a magam számára – nem szándékozva megsérteni senkit, aki önmagára nézvést máshogy gondolja – értelmetlennek tartom.”

Rada Bálint, Tompos Kátya - My fair lady

Rada Bálint, Tompos Kátya - My fair lady (Fotó/Forrás: Puskel Zsolt / port.hu)

Nem zárkózik be, tudatosan nyit újabb közösségek felé, kíváncsisága újabb feladatokba viszi bele, mert azt vallja, a színészet alapvetően erről, az önmagában való őszinte gyermeki játékosság megtalálásáról szól. Énekesnőként nincs szerep, a zenén kívül nincs más kapaszkodó. A színházban ezzel szemben még akkor is, ha lényétől távoli karaktert alakít,

magából indul ki, hogy élményeit, érzéseit, gondolatait egy színdarabon átszűrve, rendezői irányítással egyfajta maszkká gyúrja.
Tompos Kátya a Szerelmes Shakespeare-ben

Tompos Kátya a Szerelmes Shakespeare-ben (Fotó/Forrás: Madách Színház)

És Tompos Kátya ezeket a maszkokat bámulatosan könnyedén váltogatja, legyen szó szkeccsszerű jelenetekben felvillanó figurákról (Prostitúció), testetlen, szimbolikus értelemmel felruházott alakokról (Az Úr komédiásai) vagy pontosan előírt ívet bejáró szerepről (My Fair Lady). Nem a véletlen vagy az elfogultság íratja hát az olyan véleményt, mint amilyet Kovács Bálint kritikus fogalmazott meg az Indexen a Centrál színházi musical kapcsán: „Nemcsak énekhangjának tisztasága és sokszínűsége nyűgöz le sokadszor is, és nem is csak az olyan kézzelfogható dolgokat játssza el precízen és találóan, mint a naivan egyszerű, mégis a legmélyebb meggyőződésből kisarjadó felháborodás vagy az önérzet, amin ugyanakkor látszik, hogy olyan gyenge lábakon áll, hogy a legkisebb szél elfújná. De képes megmutatni a szavai mögött azt a kitéphetetlen fájdalmat is, amennyivel többet jelentenek neki Higgins lekicsinylő szavai egy egyszerű szerelmi csetepaténál: Tompos Kátya Elizája érzi azt a kibékíthetetlen, áthidalhatatlan ellentétet szegény és jómódú között, ami pedig az ő játékán kívül máshogyan nem jelenik meg az előadásban.”

Megadatott neki, hogy Helénát, Hermiát, Rosalindát és Cressidát is eljátssza, e tapasztalatait a hétszeres Oscar-díjas Szerelmes Shakespeare magyarországi bemutatójában hasznosíthatja majd, amelyben Violát alakítja. Azt az erős akaratú lányt, aki a kor előírásaival szemben színésznő szeretne lenni.

Tompos Kátya: „Az élet inspirál”

Kapcsolódó

Tompos Kátya: „Az élet inspirál”

Tompos Kátya tartalmas évadot zárhat maga mögött: számos sikeres darabban láthattuk a My fair Ladytől a Prostitúción keresztül a Szerelmes Shakespeare-ig, hamarosan megjelenik második lemeze és bekerült a Fidelio által kiadott Kult50 című kiadványba is.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron megjelent a hazai médiapiac hiánypótló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunk bemutatja az összes beválogatott alkotót, valamint felvezet egy különleges kampányt, amelyről december elején rántjuk le a leplet.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, látogasson el valamely Libri könyvesboltba vagy rendelje meg online, ide kattintva!

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Angyallal a vállán – Hajduk Károly a Kult50-ben

Hisz benne Hajduk Károly, hogy a színész, amikor valami igazán lényegit érez meg szerepében, akkortól az a nehezen megmagyarázható „valami” kisangyalként ül a vállán, és játéka minden egyes pillanatában a fülébe sugdos. Hajduk Károly alakítását látva, minden bizonnyal ezt a segítséget is megkapta, amikor az Akik maradtak című, számtalan rangos elismerést begyűjtő film főszerepét forgatta.
Klasszikus

Arany Oroszlánt nyert a Concerto Budapest koncertfilmje Velencében

Szabó Stein Imre koncertfilmjét díjazták a Velencei TV Fesztiválon, amely májusban debütált a Mezzo TV-n. A Concerto Budapest és Gidon Kremer közös hangversenyét örökítette meg a felvétel.
Vizuál

Átadták a legjobb magyar filmelőzetesnek járó díjakat

Az idei Arany Blende a zsűri szavazatai szerint A létezés eufóriája-trailerhez került, míg a közönségdíj az Apró mesék előzeteséé lett. Mutatjuk a nyertes videókat!
Vizuál

Akár telefonról is bejárhatóak a Nyitott Műhelyek az idei Budapest Design Weeken

Online cukorvirág-készítés, környezettudatos esőkabát előállítás, vicces kerámiák vagy kézműves cipők műhelytitkai. Az idei Design Hét félig a netre költözött, így a nyitott műhelyekbe akár otthonról is bepillanthatunk! Mutatjuk, hogyan!
Színház

Kiosztották a MOST FESZT díjait

A legjobb monodrámát, stúdiószínházi előadást és a legjobb alakítást ismerte el a zsűri, de a közönségzsűri is osztott ki díjat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház gyász

Elhunyt Christiane Eda-Pierre neves francia operaénekesnő

A karibi Martinique szigetén született nő egyike volt az első fekete operacsillagoknak Franciaországban.
Zenés színház hír

A New York-i Metropolitan Operaház lemondta az egész szezont

Közel 140 éves történelmében először lemondta egész szezonját a New York-i Metropolitan Operaház (Met), amely csak jövő szeptemberben nyitja meg ismét kapuit a közönség előtt.
Zenés színház interjú

„Káros az elitizmus” – interjú Philipp Györggyel

Philipp György a zenés színházi élet megkerülhetetlen kakukktojása. Formabontó és gondolatokat provokáló előadásaival a partvonalról céloz a dolgok közepébe. Karmester, énekes és rendező. Októberben az Artus társulattal készült Minden (is) című produkciójához zeneszerzőként járult hozzá.
Zenés színház interjú

„Szeretem az életem úgy, ahogy van”

Mozgalmasan kezdődik az évad Jónás Andrea számára. Próbál a Furcsa pár női változatásban és mindemellett önálló esttel készül. Október 3-án várja a közönséget Élek! címmel a Gaál Erzsébet Stúdióban.
Zenés színház hír

Tapssal tüntettek a nem biztonságos körülmények ellen a madridi operaházban

A Teatro Real közönsége úgy vélte, túl közel ültették őket egymáshoz, tapssal jelezték elégedetlenségüket. Addig-addig, hogy az előadást el sem lehetett kezdeni.