Zenés színház

„A kultúra a lehető legerősebb üzenetfajta”

A III. Marton Éva Énekverseny kapcsán a megmérettetés tanácsadóját, Szabó Stein Imrét kérdeztük egy miniinterjúban arról, milyen változásokra számíthatunk 2018 szeptemberében.

- Az előző évek tapasztalatai alapján miben újul meg a Nemzetközi Marton Éva Énekverseny?

- Egy verseny létrehozásakor mindig a harmadik év a legkritikusabb. Az első a meglepetés erejével hat, ugyanakkor ez az a pont, amikor hatalmasat bukhat egy új nagy nemzetközi megmérettetés. A köztes helyzetben lévő második év után 2018-ban dől el, hogy sikerült-e nemzetközi hírnévre szert tennie a versenynek. Épp ezért sokkal markánsabb megjelenést kellett adnunk idén a III. Nemzetközi Marton Éva Énekversenynek.

Márciusig lehet jelentkezni a Marton Éva Nemzetközi Énekversenyre

Kapcsolódó

Márciusig lehet jelentkezni a Marton Éva Nemzetközi Énekversenyre

A Zeneakadémia harmadik alkalommal hirdette meg az énekversenyt, melyre legkésőbb 2018. március 14-ig jelentkezhetnek a megmérettetés honlapján a 18–32 éves hölgyek, illetve 18–35 éves urak.

Nagyobb bátorsággal mertük szóban és vizuálisan azt állítani, hogy valóban nemzetközi szinten is ott van a legjobb versenyek közt a helyünk.

- Hogyan kapott idén nagyobb nyilvánosságot a verseny?

- Idén is folytatjuk azt a „hagyományt”, hogy a külföldi nagy versenyek költségvetéséhez képest nevetséges összegből kell megoldanunk a nemzetközi kommunikációt. Ezt úgy valósítottuk meg, hogy sikerült a nagy médiumok vezetőit belelkesíteni – máskülönben nem tudnánk labdába rúgni még a kisebb operamagazinokban sem. Idén újdonság, hogy megjelent a Marton Éva Énekverseny sajtópalettáján néhány olyan közvéleményformáló erővel bíró médium, mint a Spiegel, a Euronews a maga tizenkétnyelvűségével, vagy a Le Mond, ami különösen szimpatizál a magyar zenével. Úgy gondolom, ha jelen tudunk lenni ilyen nagy sajtóorgánumokban, az jóval többet jelent, mint a potenciális indulók elérése, ami inkább a jó marketing kérdése.

A III. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny sajtótájékoztatója (balról: Szabó Stein Imre, Marton Éva, Vigh Andrea)

A III. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny sajtótájékoztatója (balról: Szabó Stein Imre, Marton Éva, Vigh Andrea) (Fotó/Forrás: Mudra László / Zeneakadémia)

A mi fő célunk, hogy tudassuk a világgal, létezik ez a verseny.

Hiszek benne, hogy a kultúra a lehető legerősebb üzenetfajta, ami akár a diplomácia nyelvére is visszafordítható később. És mivel kultúrában és a zenében kifejezetten jók vagyunk, hiba lenne ezt az üzenetet nem eljuttatni a világ többi pontjára.

- Változik valami a verseny felépítésében?

- A szervezésben egy markáns különbséget jelent, hogy az Operaház rekonstrukciója alatt folyik majd a verseny, ezért az a döntés született, hogy a gála – ami korábban az Operaházban volt – átkerül a Zeneakadémiára. Ennek az az előnye, hogy le tudjuk venni a döntő válláról a díjátadó terhét, amely így egy igazán grandiózus gála része lehet.

Az a célunk, hogy ne csak a legelszántabb operarajongók nézzék végig a versenyt, szeretnénk nyitni egy szélesebb közönség felé.

Ilyen módon elképzelhető, hogy a gálát fogjuk filmesíteni. Az említetteken kívül más nagy különbség nincs az eddigi évekhez képest, hiszen alapvetően jól működtek a versenynek azok a sajátosságai – például hogy eredeti nyelven végig kell énekelniük a versenyzőknek a műveket leintés nélkül – amelyekkel 2014-ben elindultunk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Drámai kontúrok, finom árnyalatok – Richard Strauss Elektrája a Bajor Állami Operában

A legendás német rendező, Herbert Wernicke 1997-ben bemutatott Elektra-produkciója az idei évadban is szerepelt a Bajor Állami Opera műsorán, a produkció parádés szereposztással és kimeríthetetlen művészi energiával került színre.
Jazz/World

Engedd, hogy a dolgok megtörténjenek veled! – születésnapi beszélgetés Horgas Eszterrel

„Úgy érzem, másképp fuvolázom. Mást gondolok minden egyes hangról, mint korábban” – vallotta meg interjúnkban Horgas Eszter, aki A nő arcai címmel ad koncertet – Koós Réka társaságában – augusztus 2-án, a Városmajori Szabadtéri Színpadon.
Könyv

Több mint tizenöt év kutatás és felkészülés előzte meg Grecsó Krisztián új regényét

Novemberben jelenik meg a József Attila-díjas író, költő legújabb, Apám üzent című család- és identitásregénye, amelyben a szerző a családi múlt felkutatására tesz kísérletet.
Jazz/World

„A zene lényege a töltekezés” – beszélgetés Weisz Gábor jazzszaxofonossal

A koronavírus idején asztalosnak állt, de az állandóan zsongó kereskedelmi rádió elkergette a műhelyből. Szerencsére Weisz Gábor ismét a szaxofonjával keresi a kenyerét. Számos formációban játszik, egyre sikeresebb, és már pontosan tudja, hogy a zene nem csak technikai tudásból áll.
Színház

Elhunyt Dobos Ildikó színművész

A Jászai Mari-díjas színművész hosszan tartó betegség után, 82 éves korában hunyt el. Drámai erejű alakításaira az eszköztelenség, a szereppel való teljes azonosulás volt jellemző.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Lehár Ferenc világhírű művei csendülnek fel a Komáromi Erődben

A Budapesti Operettszínház a legendás komáromi zeneszerző életművéből nyújt nagyívű válogatást július 27-én, a gálakoncertet Homonnay Zsolt rendezésében láthatja a közönség.
Zenés színház kritika

Drámai kontúrok, finom árnyalatok – Richard Strauss Elektrája a Bajor Állami Operában

A legendás német rendező, Herbert Wernicke 1997-ben bemutatott Elektra-produkciója az idei évadban is szerepelt a Bajor Állami Opera műsorán, a produkció parádés szereposztással és kimeríthetetlen művészi energiával került színre.
Zenés színház interjú

„Csak akkor lehet szabadon alkotni, ha nincsenek félelmeink” – beszélgetés Tassonyi Balázzsal

Tassonyi Balázs elképesztően erős évadot tudhat maga mögött. A Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves hallgatójaként 2024-ben debütált a Budapesti Operettszínház több előadásában is, és főszerepet kapott a Carmenben.
Zenés színház hír

Elfeledett ír operát mutat be Halász Péter Dublinban

Hatalmas sikert aratott 1860-ban a Lurline, az írek egyik legismertebb operaszerzőjének, William Vincent Wallace-nek műve. A méltatlanul elfeledett darab újrafelfedezése közel egy évszázadot váratott magára, most Halász Péter karmester mutatja be újra Dublinban.
Zenés színház ajánló

Élje át ön is élő időben a Bayreuth-i Ünnepi Játékok nyitóelőadását!

Wagner ritkán játszott operájának, a Trisztán és Izoldának élő közvetítése Bayreuth-ból Magyarországon először 2024-ben, kizárólag a budapesti Cinema MOM moziban lesz megtekinthető.