Zenés színház

À la française

2016.03.01. 12:18
Ajánlom
Második alkalommal rendez Régizene Fesztivált a Müpa. tavaly Mendelssohn és a régizene 19. századi újrafelfedezése állt a középpontban, idén a sokszínű francia barokk muzsika határozza meg az öt nap hangversenyeit, modern kori operabemutatóval, világhírű karmesterrel és zenekarral, jobbnál jobb szólistákkal.

Ha egy 18. századi francia zenekedvelő látná, hogy Mondonville nevéről a mai hallgató mit se tud, bizonyára kikerekedett szemmel csodálkozna.

„Comment? Vous ne connaissez pas Jean-Joseph Cassanéa de Mondonville?”

Pedig még az a Maurice Quentin de La Tour is megfestette, hóna alatt hegedűvel, jó kedélyű, csillogó szemű, ragyogó elméjű muzsikusnak láttatva őt, akinek Voltaire, Rousseau, XV. Lajos és a király szeretője, Madame de Pompadour is modellt ült.

Színkeverés

(Duetti d'amore – barokk áriaest: Baráth Emőke, Valer Barna-Sabadus, Il Pomo d'Oro – március 4., Fesztivál Színház)

Az est műsorának különlegessége, hogy nem Baráth Emőke, hanem a 2015 nyarán elhunyt, világhírű régizenei dirigens és kutató, Alan Curtis állította össze, kifejezetten a magyar szoprán részére. „Életem végéig hálás leszek Curtisnek, nemcsak ezért, hanem mert tulajdonképpen neki köszönhetem a karrieremet” – mondja Baráth Emőke, akinek repertoárját és érdeklődési körét a barokkon kívül számos más korszak is meghatározza. Mint fogalmaz, az élet hozta úgy, hogy a 17–18. század zenéje tölti ki idejének háromnegyedét. „Ha csak mozartot kellene egész életemben énekelni, már az boldoggá tenne, de hangszeres múltam révén sokat hallgatok zongorazenét, vonósnégyeseket, barokk lant- és hárfadarabokat, nagy kedvencem a reneszánsz vokális muzsika. Az operák közül különösen közel áll hozzám Bartók Kékszakállúja, stravinsky The Rake's Progress című műve, ha pedig könnyebb műfajokról van szó, szívesen hallgatom a Pat metheny Groupot, stinget, az acid jazzt és funkyt ötvöző Jamiroquait vagy Keith Jarrettet – hosszú a lista!” Baráth Emőkét a Pomo d'oro együttes kíséri, amely „mint általában az olasz együttesek, tele van energiával, lelkesedéssel, minden játékos fölényes technikai tudású, ráadásul mind kedves, pozitív kisugárzású, ez is nagyon fontos” – fogalmaz a magyar szoprán, aki az Aradon született, de Németországban felnőtt kontratenorral, Valer Barna-Sabadusszal is dolgozott már együtt, fantasztikus zenésznek tartja, gyönyörű hanggal. „Csodálatos, hogy soha semmit nem kell megbeszélnünk, a színpadon fél pillantásokból is megértjük egymást, még a levegőt is egyszerre vesszük, ritka az ilyen élmény.”

Éppen Pompadour asszony ajánlotta a zeneszerzőt a király figyelmébe, így lett a következő években magas tisztséget betöltő hegedűs, majd a Concert Spirituel hangversenyeinek irányítója, a királyi kápolnában pedig másod-, később első karnagy. Utóbbi minőségében nagyszabású motettákkal emelte a királyi istentiszteletek fényét.

„Első operája, az 1742-ben bemutatott Isbé, amelyet most alighanem modern kori premierként hallhatunk, megbukott ugyan, de ez valószínűleg zenepolitikaiokokból történt így, összes többi színpadi műve hatalmas sikert ért el” – mondja Vashegyi György, az operabemutató karmestere.

„Rendkívül jelentős szerzőről van szó, a 18. század legfontosabb francia komponistáinak egyikéről – folytatja a dirigens. – A francia forradalom előtti időszakból mintegy ötszáz(!) olyan koncertről tudunk, amelyeken az ő műveit szólaltatták meg. Van valami elementáris a zenéjében, ami ma is erősen hat a közönségre.

Különös sorsok

A 17–18. századi francia zene birodalmának ma már árnyékba vesző szegleteibe kalauzolja a hallgatót Pusker Júlia és a Budapesti Vonósok március 2-án, valamint két nappal később, szintén a Müpa Üvegtermében a Borsányi Márton, Czentnár Zsuzsa, Jánosházi Péter és Radics Kornél alkotta formáció. A zenekari műsorban egy különleges kapcsolatra derül fény: Gossec és kortársa, Haydn egy-egy szimfóniája hangzik el, utóbbitól A királynő, amely éppen a Párizsnak készült művek egyike. Az első részben a francia hegedűs iskola korszakos jelentőségű alakja, a – valószínűleg volt felesége által megrendelt – gyilkosság áldozataként elhunyt Jean-Marie Leclair egyik hegedűversenye is elhangzik a kiváló fiatal művész előadásában. A sokszínű, hat francia zeneszerző műveit felvonultató kamaraestet március 4-én egy szintén különös sorsú személyiség, Louis-Gabriel Guillemain egyik szonátája nyitja; ő alkoholistaként élte le életét, állítólag tizennégy késszúrással ölte meg magát. Az izgalmas műsorokat kínáló kamarakoncertek mellett március 3-án a Kalló Zsolt vezette Capella Savaria együttes adja elő Bach Brandenburgi versenyeit – ez abból a szempontból érdekes, hogy a sorozat nagyjából abban a korszakban keletkezett, amikor a két másik hangversenyen elhangzó művek is, valamint címét és ajánlását is franciául fogalmazta meg a zeneszerző.

Ezt megtapasztalhattuk négy nagy motettájának novemberi előadásakor, ezeket a remekműveket lemezre is vettük az Orfeo Zenekarral és a Purcell Kórussal, a kiadvány 2016 tavaszán jelenik meg. Mondonville operája felfoghatatlanul értékes repertoár része, a 17–18. századi francia zenei termésről és az ezzel szorosan összefüggő korabeli zeneipar teljesítményéről csak a legnagyobb elismerés hangján szólhatunk. Több más, szintén felfedezésre váró francia barokk opera közül választottuk ki az Isbét, amely fantasztikus zene, ráadásul a partitúrája számos különlegességet kínál: az operatörténet alighanem első olyan alkotása, amely hegedűüveghangokat tartalmaz.”

A modern kori bemutató együttműködő partnere ugyanaz a versailles-i Barokk zenei Központ, amely a Fêtes de Polymnie (Polümnia ünnepei) című Rameau-opera Vashegyi-féle előadásában is aktív szerepet vállalt 2014-ben – a műből készült lemez 2015-ben elnyerte a Német Hanglemezkritikusok Díját, valamint a párizsi Opera magazin Opera Gyémántja Díját is.

F03A5F8F-F6C9-4431-974A-AC65998E55FF

F03A5F8F-F6C9-4431-974A-AC65998E55FF

Hanglemezen a Polümnia ünnepei

A Polümnia ünnepei modern kori bemutatójára 2014. április 6-án került sor a Művészetek Palotájában. Az előadás után hanglemez is készült Rameau művéből.

A Rameau halálának kétszázötvenedik évfordulójához kapcsolódott bemutató a Versailles-i Barokk Zenei Központtal együttműködésben valósult meg. A premier után nem sokkal felvétel is készült a francia szerző opera-balettjéből. A hanglemezről az elmúlt időszakban több nemzetközi sajtó is megemlékezett.

„A versailles-i központ olyan egyedül álló zenetudományi kutató- és produkciós műhely, amelynek a világon mindenkinél szélesebb és gazdagabb a rálátása a francia barokk, illetve a körülbelül 1789-ig terjedő francia repertoárra – mondja Vashegyi. – Művészeti igazgatója a kiváló francia zenetudós, Benoît Dratwicki úr, ő küldi el nekem már évek óta a szerinte legizgalmasabb, még újkori felfedezésre váró francia operák és egyházi művek kéziratait és korabeli forrásait. (A tervek szerint Benoît Dratwicki és Vashegyi György is előadást tart a Régizene Fesztiválon – a szerk.)

Rusztikus barokk

Sebestyén Márta a népzene és Andrejszki Judit a régizene emblematikus alakja. Izgalmas műsoruk a francia reneszánsz és barokk dallamaihoz talál párhuzamokat a magyar népzenei dallamkincsben. Március 6 -i koncertjüket világzenei felhangokkal színesíti Miquèu és Baltazar Montanaro, valamint számos kiváló magyar hangszeres művész. A különleges zenei világot képviselő és megteremtő két Montanaro – apa és fia – számára nem új a magyar együttműködés, dolgoztak már együtt Mártával a Téka Együttessel, a Vujicsics Együttessel és a Ghymessel is. „Gyönyörűen összesimul a népzene rusztikus volta, húsvér előadásmódja a reneszánsz nem kevésbé vérbő és örömteli dalaival” – fogalmaz Sebestyén Márta, aki fontosnak tartja, hogy a hallgató számára ne elvont zeneként jelenjenek meg e korszakok-stílusok művei, hanem egyértelmű legyen a népi kötődés. „Próbáljuk közel hozni a mai közönséghez, napjainkban is élvezhető formában, személyes kommentárokkal, közvetlen stílusban” – mondja a rendhagyó improvizációkat is ígérő műsorról és művekről a Kossuth-díjas énekes.

A barokk zenei központ világszínvonalú nemzetközi énekesgárdát kér fel produkcióinkra, a szólistákkal a budapesti próbaidőszak előtt Versailles-ban találkozom, és előkészítő próbákat tartok. Ezek rendkívül hasznosak, egyébként pedig abban az épületben zajlanak, ahol többek között Rameau is próbált az 1740-es évek elejétől kezdve, és amelynek udvarán 1789-ben kezdetét vette a forradalom. Egy-egy szakmai kérdésben közvetlenül tudunk konzultálni a téma legkiemelkedőbb szakértőivel, emellett Dratwicki úr hasznos tanácsaival segíti munkánkat, s végül zenei rendezője is a lemezfelvételeknek – nélküle ilyen rövid idő alatt aligha tudnánk ennyire hatékonyan dolgozni.”

Le Poeme Harmonique

Le Poeme Harmonique

A versailles-i Barokk zenei Központ tevékenyen részt vesz abban a vállalkozásban is, amelynek keretében 2009 óta világhírű előadó-együttesek szólaltatnak meg egyházi műveket a XIV. Lajos által építtetett királyi palota kápolnájában. Ebben a sorozatban adta elő a Vincent Dumestre vezette, világhírű le Poème Harmonique és a Capella Cracoviensis Kórus két, nagyjából azonos időben alkotó zeneszerző-óriás, Charpentier és Lully nagyszabású Te Deumát, amelyeket a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben is hallhatunk (a versailles-i előadásból nagy sikerű lemezfelvétel is készült). Lully Te Deuma is felhangzott annak az eseménysorozatnak a keretében, amikor megünnepelték XIV. Lajos felépülését majdnem végzetes aranyér-betegségéből. A hálaadó örömünnep a gyönyörűen feldíszített és kivilágított Feuillants-templomban kezdődött, 1687. január 8-án, ahol hatalmas tömeg gyűlt össze, hogy Lully mesterművét hallhassa több mint százötven hangszeres és énekes előadásában. (A nagy előadó-együttest irányító zeneszerző maga ütötte a taktust óriási botjával – ekkor sebezte meg vele a lábát, a seb elfertőződött, a zeneszerző két és fél hónappal később meghalt.)

Budapesti Vonósok

Budapesti Vonósok

A rendkívül izgalmas és sodró lendületű produkciókat kiállító dirigens, Vincent Dumestre a trombitáknál a modern fúvóka helyett a 18. századit választotta – vállalva a kockázatot, hogy nehezebben szólalnak meg a leírt hangok. A homogén hangzás érdekében tett így, hiszen a trombiták hangszíne ezáltal jobban hasonlít a hegedűkéhez. A karmester másik meghatározó koncepciója a tempót érinti: mindkét műben folyamatos, változatlan lendületű lüktetést biztosít a zenének, akárcsak Lully. Ennek létjogosultságát Charpentier kézirata is egyértelművé teszi – vallja –, hiszen a tételek attacca, szünet és átvezető részek nélkül következnek egymás után. ez nem azt jelenti, hogy azonos tempóban szólnak az egyes részek, a lüktetés más-más ritmusértékekre vonatkozik, ezáltal a produkció is egységesebb, világosabb keretet kap.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

„Mind elmegyünk” – végső búcsút vettek Eötvös Pétertől

Április 18-án délután kollégái, barátai, tisztelői körében emlékeztek meg a március 24-én elhunyt, Kossuth-nagydíjas zeneszerző-karmesterről. A BMC-ben tartott eseményen Káel Csaba, Perényi Miklós, Kovács Géza és Kurtág György mondott beszédet.
Vizuál

A hazai színjátszás kiválóságaival készül Herendi Gábor új filmje

A Kincsem és a Valami Amerika rendezőjének legújabb, Futni mentem című romantikus komédiája november 28-tól látható a mozikban. A közvetlen állami támogatás nélkül készülő produkciót rövid videóban jelentette be Udvaros Dorottya, Ember Márk és Lovas Rozi.
Vizuál

Megvannak az idei Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjasai

Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Klasszikus

Vezető karmesterként folytatja a munkát Vajda Gergely az Ensemble Ars Novával

A neves zeneszerző-karmester három éven át volt a francia kortárs zenei együttes rezidens művésze, ám a sikeres közös projekteknek köszönhetően a zenekar továbbra is együtt kíván dolgozni vele.
Zöldhullám

„Azért is meg akarom védeni őket, mert olyan kicsik” – gyermekek hangjai az arukária fa védelmében

A Kincseink, az araukáriák című kiállítás megnyitója április 22-én, hétfőn 17 órakor lesz a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Átriumában. A tárlat középpontjában az araukária fa és annak számos értéke áll.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Történelmi pszichothriller operai köntösben – közeleg a Borisz Godunov bemutatója

A Kossuth-díjas Bretz Gábor címszereplésével viszi színre április 27-én a Magyar Állami Operaház Muszorgszkij Borisz Godunov című alkotását, amely az 1869-es ősváltozatban először hangzik el Magyarországon.
Zenés színház interjú

A Föld forog tovább, és ezek a csodák újra és újra megtörténnek

Kocsis Dénes a Budapesti Operettszínház vezető művésze, a musicalirodalom legnagyobb szerepeit tudhatja maga mögött. Ezúttal Frank Wildhorn Carmenjében mutatkozik be április 19-én a Nagymező utcai teátrumban.
Zenés színház ajánló

Meseoperát mutatnak be a Vigadóban

Engelbert Humperdinck Jancsi és Juliska című darabját láthatja a közönség a Szent István Filharmonikusok Pastorale című ifjúsági sorozatában, április 20-án és 21-én.
Zenés színház interjú

„Az emberekben vagyok otthon” – interjú Nemes Tiborral

Nemes Tibor első premierjére készül a Budapesti Operettszínházban. A Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős zenés színész hallgatója José Riveraként mutatkozik be a Carmen című musicalben április 20-án.
Zenés színház ajánló

Gálaesttel támogatja az autistákat a Budapesti Operettszínház

Április 23-án Együtt az Autistákért címmel rendeznek jótékonysági estet, amelyen a legnépszerűbb operett-, illetve musicalrészleteket hallhatja a közönség az Operettszínház sztárjainak előadásában.