Zenés színház

A legendás tenor, aki nem tudott halkan énekelni

2015.07.27. 10:32
Ajánlom
Mario del Monaco, a múlt század egyik legnagyobb drámai tenorja úgy énekelt, mint egy oroszlán, de mondhattak akármit a kritikusok, a közönség imádta őt.

Firenzében jött a világra muzsikus családban: anyja, akit "első múzsájának" nevezett, énekesnő, apja zenekritikus, nagyapja templomi orgonista volt. A kis Mario hegedülni tanult, de hamarosan az éneklés szenvedélye ragadta el, és tizenhárom évesen már nyilvánosan lépett fel. Zenei tanulmányait a pesarói konzervatóriumban kezdte, majd egy énekverseny győzteseként ösztöndíjjal a római Operaház iskolájában folytatta. 1939-ben Pesaróban már színre lépett Mascagni Parasztbecsületében, de "igazi" bemutatkozása 1940 szilveszterén a milánói Puccini Színházban a Pillangókisasszony Pinkerton szerepe volt (akkoriban már a hadseregben szolgált, a jeles alkalomra eltávozást kapott zenekedvelő feletteseitől). 1941-ben feleségül vette korábbi osztálytársnőjét, Rina Filippini szopránt, két fiuk később operarendezőként, illetve zenei fesztiválok vezetőjeként szerzett hírnevet.

74dc6a7714529e8a268e96ab5eaa8946--monaco-mario-122848.jpg

A fiatal Mario del Monaco

Mario del Monaco 1943-ban lépett először a milánói Scala színpadára Puccini Bohéméletében, nem sokkal később Veronában, az Aida Radameseként ünnepelte a közönség. A második világháború után sorra kapta a felkéréseket, 1946-ban meghódította a londoni Covent Garden, 1951-ben a New York-i Metropolitan közönségét is. A legendás Met társulatának 1959-ig volt a tagja, és egymás után százszor énekelte Des Grieux lovagot a Manon Lescaut-ban. 1959-ben ő volt az első igazán neves külföldi énekes a moszkvai Nagyszínházban, ahol művésztársai vállukon vitték le a színpadról. Del Monaco az előadás után a be nem jutott rajongóknak öltözője ablakából rögtönzött a cappella koncertet olasz dalokból. Budapesten is többször vendégszerepelt az Operaházban, többek közt Otellóként, valamint Leoncavallo Bajazzók és Saint-Saëns Sámson és Delila című operájában lépett színpadra.

500full-mario-del-monaco-122847.jpg

Mario del Monaco

Repertoárján 36 opera szerepelt, elsősorban Bizet, Verdi és Puccini művei. A túlsúlyos tenorok között valóságos unikumnak számított a jóképű, karcsú, kiváló színpadi adottságokkal rendelkező hőstenor. (Szerepeit annyira átélte, hogy egyik partnernőjét a Carmen utolsó jelenetében olyan erővel lökte el, hogy annak majdnem eltört a karja.) Karizmatikus személyisége, erős és érces hangja magával ragadta a közönséget, bár több kritikus bírálta technikai hiányosságait, azzal vádolták, hogy csak "üvölteni" tud. Del Monaco elismerte, hogy pianót nem igazán tud énekelni, de azt állította: sajátos és igen bonyolult énektechnikával rendelkezik. Amikor ezt ecsetelni kezdte Magda Olivero szopránnak, az egy ideig hallgatta, majd a legenda szerint azt mondta:

Kedves Mario, ha én ezt kipróbálnám, azonnal abbahagynám az éneklést...

Legemlékezetesebb - számára is legkedvesebb - alakítása Verdi Otellójának címszerepe volt, több zenekritikus is a múlt század legjobb Otellójaként aposztrofálta. A velencei mór jelmezét először 1950-ben Buenos Airesben, utoljára 1972-ben Brüsszelben öltötte magára, a szerepet saját számítása szerint 427 (hivatalos források szerint "csak" 218) alkalommal énekelte - mindkét szám rekordot jelent. Pályafutása csúcsán, a múlt század derekán a legnagyobb szopránokkal (Maria Callas, Renata Tebaldi) énekelt együtt. 1975-ben régi álma valósult meg, amikor Stuttgartban németül énekelte Wagner A walkür című operájának Siegmund szerepét. Három évvel később a filmvásznon is feltűnt, a Dino Risi rendezte Első szerelem című filmdrámában Ornella Muti és Ugo Tognazzi partnere volt.

A színpadtól hatvanévesen, 1975-ben búcsúzott el, de lemezfelvételeket a későbbiekben is készített, emellett tanítással is foglalkozott, magyar tanítványa is volt. Élete végéig szívesen lépett fel templomokban, ahol orgonakísérettel énekelt vallásos tárgyú zeneműveket. Leghíresebb felvételein természetesen szerepel az Otello is, amelynek mindkét változatában Renata Tebaldi énekli Desdemonát.

A múlt század egyik legnagyobb drámai tenorja 1982. október 16-án halt meg a Velence melletti Mestrében, vesebetegségét követő szívroham következtében. Kívánságának megfelelően legkedvesebb szerepe, Otello jelmezében temették el. Nevével díjat, 2002-ben Pesaróban nemzetközi énekakadémiát alapítottak. Visszaemlékezései Életem és sikereim címmel jelentek meg.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Paul Gauguin- és Vasarely-kiállítást is láthat majd a közönség a Szépművészeti Múzeum 120. jubileumi évében

Erős francia hangsúly fogja jellemezni az alapításának idén 120. évfordulóját ünneplő Szépművészeti Múzeum jubileumi évét – derült ki Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója által tartott sajtóbeszélgetésen.
Vizuál

Testi és lelki kitárulkozás – az aktfotók történetét mutatja be a Mai Manó Ház új kiállítása

A kiállítás február 20-tól március 22-ig látható, és azt vizsgálja, miként vált a test a modern fotográfia egyik legizgalmasabb, egyszerre esztétikai és társadalmi kérdéseket felvető témájává a századelőn.
Színház

90 éves lenne Sztankay István – fia, Sztankay Ádám beszélt róla a Hír13-nak

Sztankay Ádám újságírót a Hír13 kereste meg, édesapja, Sztankay István Kossuth-díjas színművész ugyanis február 14-én lenne 90 éves. A Nemzet Színésze, a József Attila Színház örökös tagja, a XIII. kerület díszpolgára 1936. február 14-én született, és 2014. szeptember 12-én hunyt el.
Klasszikus

Minta és mérce – búcsú Somfai Lászlótól

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem részéről Dr. Péteri Lóránt muzikológus, a Zenetudományi Tanszék vezetője búcsúzott a közelmúltban kilencvenkét éves korában elhunyt zenetörténésztől.
Plusz

Közösségi napot és találkozót szerveznek Kálloy Molnár Péter emlékére

Az eseményen fellép többek között Rudolf Péter, Pokorny Lia, Szabó Győző, Kálid Artúr, Jávori Ferenc Fegya, Janza Kata, Földes László Hobo, Palya Bea és Hrutka Róbert is.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Több mint tízezer oldalnyi Erkel-forrás vált online hozzáférhetővé

Szakmai együttműködést jelentett be az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Állami Operaház, egyúttal bemutatták Erkel Ferenc István király című operájának több mint tízezer oldalnyi online publikációját, amely szabadon hozzáférhetővé vált.
Zenés színház hír

Vörös Szilvia és Pasztircsák Polina is szerepel a Scala Ringjében

A két énekesnő koncerten énekelt már Milánó világhírű operaházában, ám színpadi szerepben mindketten A nibelung gyűrűje tetralógiában láthatók először a Scalában.
Zenés színház magazin

A jövőt ki ismeri? – Erkel István királyát rögzíti az OPERA

Ünnepi nyitódarabnak szánták, ám a reméltnél jóval huzamosabb keletkezéstörténet és küzdelmesebb sors jutott osztályrészül Erkel Ferenc utolsó operájának, az István királynak, amellyel hamarosan felfedezésértékű találkozásunk lehet.
Zenés színház magazin

Főnix a hóesésben

Nomen est omen – tartja a régi mondás, amelyre keresve sem találhatunk jobb példát, mint Velence operaháza. A Teatro La Fenice színpadára, azaz a Főnix névre keresztelt, és szó szerint hamvaiból – nem is egyszer – újjáépült dalszínházba érkezik 2026 elején a Magyar Nemzeti Balett, hogy A diótörő című produkcióval kápráztassa el a kifinomult közönséget.
Zenés színház ajánló

Sztárvendégek érkeznek az operaházi Tosca-előadásokba

Először lép színpadra az Operaházban Ailyn Pérez, a New York-i Metropolitan csillaga, valamint Vladislav Sulimsky, a szentpétervári Mariinszkij Színház vezető énekese a Tosca 2026. február 7. és 24. között látható sorozatában.