Zenés színház

A legolaszabb magyar tenor nem végezte el a Zeneakadémiát

2015.07.09. 06:52
Ajánlom
Hetvenöt éve, 1940. július 9-én született B. Nagy János Kossuth-díjas operaénekes, a "legolaszabb" magyar tenor, aki legemlékezetesebb alakításait Verdi és Puccini operáiban nyújtotta.

A Hajdú-Bihar megyei Pocsajon látta meg a napvilágot. Tanulmányait 1961 és 1965 között a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában végezte, mások mellett Kerényi Miklós György növendékeként. Énekesi pályafutását 1963-ban a Honvéd Művészegyüttes férfikarában kezdte, ahol hamar kitűnt "olaszos" hangjával. Egy külföldi meghívás miatt 1967-ben átszerződött az Állami Népi Együtteshez szólistának, majd néhány év elteltével próbaéneklésre jelentkezett a Magyar Állami Operaházba. A meghallgatás után szerződést ajánlottak neki, jóllehet nem végezte el a Zeneakadémiát. Az ország első dalszínházában Don José szerepében mutatkozott be Bizet Carmen című operájában, 1971-ben az Operaház magánénekese lett. Tehetségére külföldön is felfigyeltek, különösen az után, hogy sikerrel szerepelt a világhírű olasz énekes, Tito Gobbi firenzei nyári akadémiájának mesterkurzusán.

B. Nagy János három és fél évtized alatt szenvedélyes, mély érzelmeket kifejező operahősök hosszú sorát játszotta el a magyarországi és európai operaházakban. Magyarországon oroszlánrészt vállalt az Operaház eredeti nyelvű előadási hagyományának megteremtésében. Amikor az 1960-as években Budapesten dolgozott Giuseppe Patané és Lamberto Gardelli olasz karmester, számos Verdi- és Puccini-opera tenor főszerepét bízták rá. 1979-ben Genovában vendégszerepelt Beethoven egyetlen operája, a Fidelio ősváltozatának előadásán Florestan szerepében. A nyolcvanas években rendszeresen színpadra lépett németországi és svájci dalszínházakban, szerződtette a düsseldorfi Rajnai Német Opera, évekig dolgozott Bernben, énekelt a kölni, a bécsi, a hamburgi és a zürichi opera színpadán. Oratóriuménekesként is nemzetközi hírnévre tett szert. Több magyar zeneszerző darabjainak ősbemutatóján szerepelt, egyebek közt Szokolay Sándor Sámson című operájában Jeftét énekelte.

A kiváló énekes hangját számos hangfelvétel őrzi, a Hungaroton két teljes Verdi-operát - Simon Boccanegra, Attila - vett fel vele, s önálló árialemeze is megjelent. Legemlékezetesebb alakításait Verdi és Puccini operáiban nyújtotta, de sokan emlékeznek rá Giordano (André Chénier) és Bellini (Norma) operájából is. Főbb Verdi-szerepei között volt Oronte (A lombardok), Macduff (Macbeth), Ernani, Don Carlos. Az Aidában Hírnökként és Radamesként is fellépett, az Otellóban Cassiót és a címszerepet is énekelte, 1986-ban a Rigoletto televíziós változatában a mantuai herceget formálta meg. Első Puccini-főszerepét, Des Grieux-t a Manon Lescaut című operában 1975-ben énekelte, ezt a Tosca Cavaradossija és a Turandot Kalafja követette.

Gond nélkül tudta megszólaltatni a legnehezebb áriákat, de a könnyedebb műfajba is kirándult, szívesen énekelt operettet is. Kovács János karmester egyszer azt mondta róla: ő a tenor "Stradivarija", két hangszalagja hibátlanul működött. Művészete elismeréseként 1980-ban Liszt Ferenc-díjat, 1985-ben Székely Mihály-emlékplakettet, valamint érdemes művész címet kapott. 2002-ben az Operaház örökös tagja, 2007-ben mesterművésze lett. Nemcsak a közönségnek, hanem az Operaház társulatának is kedvence volt, a magánénekesek által alapított Optimus-díjat elsőként neki ítélték oda 2006-ban. 2007-ben az operairodalom tenor szerepeinek kiváló megformálásáért, művészi pályafutása elismeréseként Kossuth-díjjal tüntették ki.

B. Nagy János 2007. december 22-én hunyt el Budapesten hosszan tartó betegséget követően.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Ezek a hibák a bizalmat rombolják” – a Magyar Színházi Társaság válaszokat vár a Kolibri Színház ügyében

A szervezet nyílt levelet fogalmazott meg Hankó Balázs miniszter felé, írásukban egyebek közt arra kérik a tárcavezetőt, adjon választ arra, miért Zalán Jánost nevezte ki a Kolibri Színház élére, miközben a társulat túlnyomó többsége nem az ő pályázatát támogatta.
Vizuál

5+1 kiállítás, amit még láthatunk januárban

Gyűjtögető szerzők, kínai étkezéskultúra, pillanatképek a sarkvidékről – cikkünkben az e hónapban még megnézhető kiállításokból válogattunk. 5+1 utolsó esély januárra.
Színház

Üdvözli az igazgatói kinevezéseket, és töretlen alkotókedvet kíván a Magyar Teátrumi Társaság

A hazai előadóművészeti szféra legnagyobb szakmai-érdekképviseleti szervezete reagált a Magyar Színházi Társaság közleményére.
Színház

Mundruczó Kornél rendezése Németország legjobb előadásai között

A Proton Színház Parallax című előadása Németországban versenyben van a 2024-es év legjobb előadása címért. A produkcióra január 15-ig lehet szavazni.
Vizuál

Megérkezett Borbély Alexandra új filmjének előzetese

Az Európai Filmakadémia-díjat nyert Borbély Alexandra (Testről és lélekről) egy felemelő alkotás főszereplőjeként tér vissza a mozikba. Az Emma és a halálfejes lepke februártól lesz látható itthon.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház gyász

Elhunyt Otto Schenk rendező

A neves osztrák művészt, minden idők egyik legnépszerűbb operarendezőjét, számos legendás produkció alkotóját január 9-én, kilencvennégy éves korában érte a halál.
Zenés színház kritika

Egy különös éjszaka Kafka úr társaságában

Miközben visszatérő panasz, hogy a 20. századi zene nem elég közönségbarát, meglepő, hogy az operaházak alig játsszák Gottfried von Einem darabjait. Kafka nyomán alkotott, izgalmas operáját a bécsi MusikTheater an der Wien mutatta be decemberben.
Zenés színház hír

Búcsúzik az Erkeltől az Opera

Ugyan január 1-jétől nem a Magyar Állami Operaház üzemelteti a II. János Pál pápa téri teátrumot, márciusig még három saját produkciót láthat a közönség az egykori játszóhelyen. Lesz Traviata, János vitéz és Gurre-dalok.
Zenés színház gyász

Elhunyt Gyimesi Kálmán operaénekes

A Liszt Ferenc-díjas baritont, érdemes művészt, a Szegedi Nemzeti Színház Örökös Tagját január 2-án, életének kilencvenkettedik évében érte a halál.
Zenés színház ajánló

A Duda Éva Társulat és könnyűzenei sztárok adják elő a Hairt

A kultikus Hair című film zenéi, eredeti nyelven, soha nem látott, ütős feldolgozásban idézik meg a hippikorszak életérzését. A nagyszabású produkció 2025. április 17-én az MVM Dome színpadán látható.