Zenés színház

A Mágnás Miska és a közönség

2012.08.12. 14:34
Ajánlom
A Szegedi Szabadtéri Játékokat záró előadás a Mágnás Miska. Az operett rendezője és fellépői a hagyományosan a REÖK-palotában találkoztak az érdeklődőkkel.

Abban minden résztvevő - Alföldi Róbert, Hirtling István, Molnár Piroska, Náray Erika, Rácz Rita, Radnay Csilla, Stohl András - megegyezett, hogy ebben az előadásban csakis hálás szerepek vannak. A nagymamát játszó Molnár Piroska úgy fogalmazott: a közönség természetesen a primadonnára, a bonvivánra, a szubrettre és a táncos komikusra figyel a legjobban, de vannak emlékezetes epizódfigurák is minden operettben. Hirtling István, aki harminc éve játszott először a Dóm téren egy Tragédia-előadásban, az általa játszott karakter kapcsán megjegyezte, hogy ezúttal a közönség megtanulhatja végre Korláth Gedeon gróf nevét.

Alföldi Róbert szerint nincsenek ebben a Mágnás Miskában töltelékszerepek, mert egyenrangúak és jók a színészek. A rendező a közönségtalálkozón is rámutatott arra, hogy a Mágnás Miska az operett és a zenés játék között áll: előbbihez képest több benne a próza, utóbbihoz képest viszont jóval nagyobb énekelnivaló elé állítja a szereplőket, akik közül kiemelte az operából érkező Rácz Ritát és Haja Zsoltot, és biztosította a nézőket arról, hogy ők sem csupán énekesként, hanem színészként vesznek részt az előadásban. Rácz Rita megerősítette, hogy valóban nem volt könnyű dolguk, mert a zenében minden magától értetődő, a próza pedig komoly feladat elé állította őket, és sokat dolgoztak azon, hogy hitelesen szólaljanak meg. A szegedi kötődésű énekes azt is elárulta, megszeppent, amikor megtudta, kikkel játszik együtt.

A Mágnás Miskát valószínűleg sokan a filmváltozat miatt ismerik, ezért a közönségtalálkozón kitértek arra is, mennyiben befolyásolta az alkotókat ez az előkép. Alföldi úgy fogalmazott, hogy nem a filmhez képest készül ez az előadás, hiszen a rendező fog egy alapanyagot, és azt megtölti érvényes gondolatokkal, de ahhoz hasonlítva egy kicsit sötétebb lesz az idei produkció. Molnár Piroska a film vágás és helyszínváltozás adta lehetőségeire hívta fel a figyelmet, és ő is azt emelte ki, hogy ma érvényes produkciót kell létrehozni. Náray Erika szerint nem baj, ha van egy ilyen viszonyítási alap, hiszen a néző ismeri a darabot, tudja, mire jön be. Hirtling István azt hangsúlyozta, hogy az előadásban több a zene, mint a filmben, és az, hogy 2012-ben is színre vihetik, azt bizonyítja, a darab kiállta az idő próbáját.

Az operett műfaja kapcsán Alföldi leszögezte: egy operettel is adhatunk látleletet saját korunkról, de a műfaj és a darab szabályait nem lehet felrúgni. Náray Erika és Hirtling István is szót ejtett az operettek zeneszerzőinek és hangszerelőinek magas fokú szaktudásáról - hiszen zsebre ment a dolog -, arról, hogy mennyire ismerték a színpad szabályait, és mennyire tudták, melyik szerepkör esetében milyen lagéba kell írni a dalokat.

Az alkotók Budapesten próbáltak a Nemzeti Színház Kaszás Attila-termében, Szegeden augusztus 6-tól dolgoznak. Az előadás alapjaiban készen érkezett, csak a helyi adottságokra kell adaptálni. "Normálisan és békében állunk" - fogalmazott Alföldi, és dicsérve a szegedi kórust nevetve hozzátette, hogy kicsit aggódik, mert semmi nem adott pánikra vagy összeomlásra okot.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.
Könyv

„Egy tájba lépek ki, ahová a másik nem követhet” – 100 éve született Mészöly Miklós

1921. január 19-én született a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású írója, Mészöly Miklós. Életműve gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, de több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet is fűződik a nevéhez.
Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Jazz/World

Két kvartettel áll színpadra az etno-jazz királya a Magyar Kultúra Napján

A Dresch-univerzum két meghatározó felállása hallható egy este a Fonó Online közvetítésében. Dresch Mihály a magyar jazz egyik legegyénibb zenei világát képviselő, meghatározó, irányadó szereplője. Ahogy Garbarek az észak-európai vagy Coltrane az afro zenei tradíciókat, úgy Dresch az erdélyi autentikus folk jellemző elemeit emelte be a jazzbe. Zenéje sodró, személyes és intim, erő és hit sugárzik belőle.
Könyv

Mészöly-centenáriummal indul a Várkert Irodalom sorozata

Streamelt esttel jelentkezik a Várkert Bazár január 21-én. A Mészöly Miklós személye köré szerveződő esten szóba kerülnek az író alkotásai, a rá ható és általa teremtett stílusirányzatok, valamint iskolák, de megelevenedik a Polcz Alaine-nel kötött házassága is, melynek 53 évét irodalmi művek és levelek őrzik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

„Mindannyian vágyunk erre az idilli szerelemre” – János vitéz az Operett Online-on

Kacsóh Pongrác gyönyörű daljátékával folytatódik a Budapesti Operettszínház közvetítés-sorozata január 22-én. A Petőfi Sándor elbeszéléséből írt János vitéz Bozsik Yvette rendezésében újfajta értelmezést kap, eggyé olvad benne a túlvilági és a földi lét.
Zenés színház hír

Cseh Tamásra emlékezik a Vígszínház a Magyar Kultúra Napján

Koncertszínházi előadással idézi meg Cseh Tamás alakját január 22-én a Vígszínház. A zeneszerző, énekes éppen a Magyar Kultúra Napján lenne 78 éves, a Kelet-nyugati pályaudvar című est két nagy sikerű lemezének – a Fontátvonulás és a Nyugati pályaudvar – dalait dolgozza fel.
Zenés színház hír

„Húsz évem már a múlt” – 20 éves a Rómeó és Júlia musical

2001. január 19-én mutatták be a párizsi Palais des Congrès-ben Gérard Presgurvic musicaljét, a Shakespeare drámája nyomán írt Rómeó és Júliát.
Zenés színház hír

A nyári szezonra készül a Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Idén a vártnál jóval korábban, már január 18-án kihirdette nyári előadásait a Margitszigeti Szabadtéri Színpad. A minden eddiginél gazdagabb műsorkínálatban az operák, musicalek, balett-, valamint táncelőadások mellett rendhagyó koncerteket is láthatnak az érdeklődők, ahol az ünnepelt popsztárokon túl a klasszikus zene mesterei is képviseltetik magukat.
Zenés színház koktélparti

„Nessun dorma” – Minek köszönheti rendkívüli népszerűségét Puccini operaáriája?

„Vincerò! Vincerò-ò-ò!!!” – És a fejünkben máris megszólal Pavarotti hangja, amint elnyújtva a magas H hangot, üdvrivalgásra készteti a stadionok közönségét. Kerülőúton vált Puccini áriája mindenki kedvencévé, és egy futball-világbajnoksággal indult az egész.