Abban minden résztvevő - Alföldi Róbert, Hirtling István, Molnár Piroska, Náray Erika, Rácz Rita, Radnay Csilla, Stohl András - megegyezett, hogy ebben az előadásban csakis hálás szerepek vannak. A nagymamát játszó Molnár Piroska úgy fogalmazott: a közönség természetesen a primadonnára, a bonvivánra, a szubrettre és a táncos komikusra figyel a legjobban, de vannak emlékezetes epizódfigurák is minden operettben. Hirtling István, aki harminc éve játszott először a Dóm téren egy Tragédia-előadásban, az általa játszott karakter kapcsán megjegyezte, hogy ezúttal a közönség megtanulhatja végre Korláth Gedeon gróf nevét.
Alföldi Róbert szerint nincsenek ebben a Mágnás Miskában töltelékszerepek, mert egyenrangúak és jók a színészek. A rendező a közönségtalálkozón is rámutatott arra, hogy a Mágnás Miska az operett és a zenés játék között áll: előbbihez képest több benne a próza, utóbbihoz képest viszont jóval nagyobb énekelnivaló elé állítja a szereplőket, akik közül kiemelte az operából érkező Rácz Ritát és Haja Zsoltot, és biztosította a nézőket arról, hogy ők sem csupán énekesként, hanem színészként vesznek részt az előadásban. Rácz Rita megerősítette, hogy valóban nem volt könnyű dolguk, mert a zenében minden magától értetődő, a próza pedig komoly feladat elé állította őket, és sokat dolgoztak azon, hogy hitelesen szólaljanak meg. A szegedi kötődésű énekes azt is elárulta, megszeppent, amikor megtudta, kikkel játszik együtt.
A Mágnás Miskát valószínűleg sokan a filmváltozat miatt ismerik, ezért a közönségtalálkozón kitértek arra is, mennyiben befolyásolta az alkotókat ez az előkép. Alföldi úgy fogalmazott, hogy nem a filmhez képest készül ez az előadás, hiszen a rendező fog egy alapanyagot, és azt megtölti érvényes gondolatokkal, de ahhoz hasonlítva egy kicsit sötétebb lesz az idei produkció. Molnár Piroska a film vágás és helyszínváltozás adta lehetőségeire hívta fel a figyelmet, és ő is azt emelte ki, hogy ma érvényes produkciót kell létrehozni. Náray Erika szerint nem baj, ha van egy ilyen viszonyítási alap, hiszen a néző ismeri a darabot, tudja, mire jön be. Hirtling István azt hangsúlyozta, hogy az előadásban több a zene, mint a filmben, és az, hogy 2012-ben is színre vihetik, azt bizonyítja, a darab kiállta az idő próbáját.
Az operett műfaja kapcsán Alföldi leszögezte: egy operettel is adhatunk látleletet saját korunkról, de a műfaj és a darab szabályait nem lehet felrúgni. Náray Erika és Hirtling István is szót ejtett az operettek zeneszerzőinek és hangszerelőinek magas fokú szaktudásáról - hiszen zsebre ment a dolog -, arról, hogy mennyire ismerték a színpad szabályait, és mennyire tudták, melyik szerepkör esetében milyen lagéba kell írni a dalokat.
Az alkotók Budapesten próbáltak a Nemzeti Színház Kaszás Attila-termében, Szegeden augusztus 6-tól dolgoznak. Az előadás alapjaiban készen érkezett, csak a helyi adottságokra kell adaptálni. "Normálisan és békében állunk" - fogalmazott Alföldi, és dicsérve a szegedi kórust nevetve hozzátette, hogy kicsit aggódik, mert semmi nem adott pánikra vagy összeomlásra okot.
hírlevél
