Zenés színház

A Mágnás Miska és a közönség

2012.08.12. 14:34
Ajánlom
A Szegedi Szabadtéri Játékokat záró előadás a Mágnás Miska. Az operett rendezője és fellépői a hagyományosan a REÖK-palotában találkoztak az érdeklődőkkel.

Abban minden résztvevő - Alföldi Róbert, Hirtling István, Molnár Piroska, Náray Erika, Rácz Rita, Radnay Csilla, Stohl András - megegyezett, hogy ebben az előadásban csakis hálás szerepek vannak. A nagymamát játszó Molnár Piroska úgy fogalmazott: a közönség természetesen a primadonnára, a bonvivánra, a szubrettre és a táncos komikusra figyel a legjobban, de vannak emlékezetes epizódfigurák is minden operettben. Hirtling István, aki harminc éve játszott először a Dóm téren egy Tragédia-előadásban, az általa játszott karakter kapcsán megjegyezte, hogy ezúttal a közönség megtanulhatja végre Korláth Gedeon gróf nevét.

Alföldi Róbert szerint nincsenek ebben a Mágnás Miskában töltelékszerepek, mert egyenrangúak és jók a színészek. A rendező a közönségtalálkozón is rámutatott arra, hogy a Mágnás Miska az operett és a zenés játék között áll: előbbihez képest több benne a próza, utóbbihoz képest viszont jóval nagyobb énekelnivaló elé állítja a szereplőket, akik közül kiemelte az operából érkező Rácz Ritát és Haja Zsoltot, és biztosította a nézőket arról, hogy ők sem csupán énekesként, hanem színészként vesznek részt az előadásban. Rácz Rita megerősítette, hogy valóban nem volt könnyű dolguk, mert a zenében minden magától értetődő, a próza pedig komoly feladat elé állította őket, és sokat dolgoztak azon, hogy hitelesen szólaljanak meg. A szegedi kötődésű énekes azt is elárulta, megszeppent, amikor megtudta, kikkel játszik együtt.

A Mágnás Miskát valószínűleg sokan a filmváltozat miatt ismerik, ezért a közönségtalálkozón kitértek arra is, mennyiben befolyásolta az alkotókat ez az előkép. Alföldi úgy fogalmazott, hogy nem a filmhez képest készül ez az előadás, hiszen a rendező fog egy alapanyagot, és azt megtölti érvényes gondolatokkal, de ahhoz hasonlítva egy kicsit sötétebb lesz az idei produkció. Molnár Piroska a film vágás és helyszínváltozás adta lehetőségeire hívta fel a figyelmet, és ő is azt emelte ki, hogy ma érvényes produkciót kell létrehozni. Náray Erika szerint nem baj, ha van egy ilyen viszonyítási alap, hiszen a néző ismeri a darabot, tudja, mire jön be. Hirtling István azt hangsúlyozta, hogy az előadásban több a zene, mint a filmben, és az, hogy 2012-ben is színre vihetik, azt bizonyítja, a darab kiállta az idő próbáját.

Az operett műfaja kapcsán Alföldi leszögezte: egy operettel is adhatunk látleletet saját korunkról, de a műfaj és a darab szabályait nem lehet felrúgni. Náray Erika és Hirtling István is szót ejtett az operettek zeneszerzőinek és hangszerelőinek magas fokú szaktudásáról - hiszen zsebre ment a dolog -, arról, hogy mennyire ismerték a színpad szabályait, és mennyire tudták, melyik szerepkör esetében milyen lagéba kell írni a dalokat.

Az alkotók Budapesten próbáltak a Nemzeti Színház Kaszás Attila-termében, Szegeden augusztus 6-tól dolgoznak. Az előadás alapjaiban készen érkezett, csak a helyi adottságokra kell adaptálni. "Normálisan és békében állunk" - fogalmazott Alföldi, és dicsérve a szegedi kórust nevetve hozzátette, hogy kicsit aggódik, mert semmi nem adott pánikra vagy összeomlásra okot.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Fischer Ádám is fellép a Royal Albert Hallban

A holdra szállás 50., Viktória királynő születésének 200., a Proms megalapítója, Henry Wood születésének 150. évfordulójára emlékezik a BBC Proms rendezvénysorozata, amelyen idén először környezetvédelemmel kapcsolatos zeneműveket is műsorra tűztek.
Klasszikus

Chaplin, az elfeledett zeneszerző zseni

Legtöbb filmjéhez maga komponált zenét, pedig nem tudott kottát olvasni. Egy időben sehova nem ment a hegedűje nélkül, és zeneszerzőként Oscar-díjat is nyert. Chaplin kevéssé ismert arca a muzsikusé.
Zenés színház

Liliom hazatalál

Április 26-án mutatja be a Budapesti Operettszínház a Molnár Ferenc színműből készült világhírű musicalt, a Carouselt. Béres Attila rendezővel a Liliom iránti rajongásáról és a készülő előadásról beszélgettünk.
Klasszikus

Ez a csellóirodalom egyik legszebb versenyműve

Dvořák egyik legszebb művével, a h-moll gordonkaversennyel búcsúzik a Müpa közönségétől a Pannon Filharmonikusok ebben az évadban.
Jazz/World

Női energiáktól pezseg a Jazztavasz

A május 3. és 5. között zajló Jazztavaszon idén három hölgy közvetíti a jazz iránti szenvedélyt – ezúttal basszusgitáron, szaxofonon, illetve énekhanggal.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Népdalt énekelve sétál át a macska a hivatalon

Halas Dóra és Nagy Fruzsina már a második közös előadásukat készítették el a Soharóza kórussal. Catwalk-koncertnek nevezik az általuk alkotott műfajt, amelyben elegyednek a kóruskoncert, a színház és a divatbemutató jellegzetességei. Az Ügyben népdalokat dolgoztak fel, bár mint mondták, Kodály és Bartók óta valami nagyon félrecsúszott a népzene társadalmi megítélésében.
Zenés színház interjú

Liliom hazatalál

Április 26-án mutatja be a Budapesti Operettszínház a Molnár Ferenc színműből készült világhírű musicalt, a Carouselt. Béres Attila rendezővel a Liliom iránti rajongásáról és a készülő előadásról beszélgettünk.
Zenés színház hír

Posztumusz Igaz Ember díjat kapott Kálmán Imre

A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapján a zeneszerző lánya, Kálmán Yvonne vette át a díjat az Operettszínházban.
Zenés színház opera

4 operaelőadás 26 órán belül? Kelemen Zoltánnak belefért

Három Bajazzókat és egy Bánk bán előadást vészelt át a szegedi Kelemen Zoltán operaénekes 26 órán belül. Nem is akárhogyan!
Zenés színház interjú

„Molnár Ferenc világraszóló zseni volt”

Április 26-án mutatja be az Operettszínház Béres Attila rendezésében a Liliomot. Az előadás két prózai szereplőjével, Nagy-Kálózy Eszterrel és Jordán Tamással arról is beszélgettünk, mi az a „molnárferenciség”, amihez a musicalben is ragaszkodni kell.