Zenés színház

A Magyar Nemzeti Balett Spanyolországban

2007.01.05. 00:00
Ajánlom
Négy alkalommal lép fel a Magyar Nemzeti Balett társulata a sevillai Teatro de la Maestranza színpadán január 7. és 15. között, ahol Seregi László Rómeó és Júlia című táncművét mutatják be. A jeles eseményről tegnap tartottak sajtótájékoztatót az Operaház Tanácstermében.

Keveházi Gábor balettigazgató kiemelte, hogy ezeket a fellépéseket igen fontosnak tartja és nagyon büszke rá, hogy egy olyan országban léphet fel a társulat, ahol komoly táncélet zajlik. "A darab garancia a sikerre" – mondta, hiszen az 1985-ben megalkotott táncmű muzikalitásának, karakterábrázolásának, drámaiságának és teatralitásának köszönhető, hogy ez az egyik legsikeresebb Seregi-darab, a Magyar Nemzeti Balett repertoárjának ékessége, amelyet a társulat büszkén mutat be a spanyol közönségnek.

Komor Gabriella, a turné főszervezője hozzátette, hogy nem véletlenül ezt a produkciót választotta a spanyol producer: beleszeretett a darabba. Olyannyira megtetszett neki az előadás, hogy bár a Rómeó és Júliában fellépő 116 fő utaztatása, szállásköltsége, honoráriuma jelentős összegeket emészt fel, mégis vállalja ezt a terhet.

A január 12-én és 14-én Rómeót alakító Bajári Levente már hat éve táncolja ezt a szerepet, és ezzel gyerekkori álma vált valóra. A premiert Popova Aleszjával táncolta, de ezeken az előadásokon Anna Tsygankova lesz a partnere. A Júliát alakító ifjú hölgy most először bújik e szerepbe. Mint mondta, szerelmes Prokofjev zenéjébe, és ezeket az érzelmeket próbálja a tánc nyelvére lefordítani. "Ebben a darabban nemcsak táncosnak, hanem színésznek is kell lenni" – mondta.

A próbákat Seregi László maga irányítja, akinek igen pontos elgondolásai vannak a figurákról, azok jelleméről. Bajári Levente szerint bár kemény munka folyik, nagy átéléssel, teljes intenzitással táncolják a próbák során is a szerepeket. A sajtóbeszélgetésen Seregi László, napjaink egyik legsikeresebb koreográfusa sajnos nem tudott részt venni, mert gyengélkedik. Anna Tsygankova szerint azért, mert amikor dolgozik, rengeteget ad magából: úgy táplálja a darabot, mint anya a gyermekét.

Seregi bevallottan Zeffirelli nagyszerű filmjének szerelmese, ő maga sem tagadja, hogy munkája során e film volt a Rómeó és Júlia balett egyik fő ihletője. Mint a róla szóló monográfiában vallja: "Valójában egyedül ezt a filmet tartottam a Shakespeare-tragédiával adekvát alkotásnak. El is határoztam: ha én egyszer a balettszínpadon nekifogok, márpedig nekifogok, akkor el fogom érni, és be fogom bizonyítani, hogy közelebb tudok jutni Shakespeare-hez, mint bárki más."

Közismert, hogy a nagyszerű dráma halhatatlan partitúrát ihletett. A koreográfus álma pedig szintén valóra vált. Egy olyan művet alkotott, amellyel méltóképpen tisztelgett mind Shakespeare, mind Prokofjev zsenialitása előtt, s közben megteremtette a magyar nemzeti balettirodalom egyik legcsodásabb gyöngyszemét.

Rómeó és Júlia (balett 3 felvonásban):
A koreográfiát készítette és rendezte: Seregi László
Zeneszerző: Szergej Prokofjev
Díszlettervező: Forray Gábor
Jelmeztervező: Vágó Nelly
Asszisztens és próbavezető balettmester: Kaszás Ildikó

Szereposztás: 2007. január 11., 13.
Júlia: Popova Aleszja (Kossuth-díjas, érdemes művész)
Rómeó: Ifj. Nagy Zoltán (Kossuth díjas, kiváló művész)
Capulet: Szakály György (Kossuth díjas, kiváló és érdemes művész)
Capuletné: Pondor Ildikó (Kossuth díjas, kiváló és érdemes művész)
Benvolio: Túri Sándor
Mercutio: Cserta József
Tybalt: Szakács Attila
Montague: Tóth Richárd
Bohóc: Szegő András
Dada: Fajth Blanka
Mab: Végh Krisztina
Lőrinc: Rotter Oszkár
Paris: Macher Szilárd
Herceg: Nagy Zoltán

Szereposztás: 2007. január 12., 14.
Julia: Anna Tsygankova
Benvolio: Csonka Roland
Romeo: Bajári Levente
Capulet: Sárközi Gyula
Mercutio: Cserta József
Capuletné: Kovács Eszter
Tybalt: Apáti Bence
Montague: Tóth Richárd
Bohóc: Kerényi Miklós Dávid
Dada: Janács Evelyn
Mab: Castillo Dolores (14-én: Keveházi Krisztina)
Lőrinc: Rotter Oszkár
Paris: Szigeti Gábor
Herceg: Nagy Zoltán

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Fenyő Iván: „Úgy éreztem, hogy megszűnt az összetartás”

Idén folytatódik a „legendás” Máté-Horvai osztály előadássorozata a Jurányi Házban, amely most Fenyő Iván életével foglalkozik. Őt kérdezte a Jurányi Latte a főiskolás emlékeiről, illetve arról, miért szállt ki az AlkalMáté Trupp-ból, és vajon játszik-e majd a róla szóló előadásban.
Zenés színház

Oszvald Marika: „Semmi ok az aggodalomra, jó idők járnak az operettre”

A Halhatatlanok Társulatának tagja, Kossuth- és Jászai-díjas, és cigánykerekeiről azok is ismerik, akik nem járnak operettbe. Oszvald Marika a budavári gálakoncertről, és arról is beszélt, hogy kell-e félteni az operett műfaját.
Klasszikus

Molnár Anna rangos kortárs zenei fesztiválon énekel Darmstadtban

A magyar énekesnő Eötvös Péter és Balogh Máté műveit adja elő az Internationale Freienkurse für Neue Musik fesztiválon.
Plusz

A balatonfüredi Anna-bál mítosza és a valóság

Szombaton 193. alkalommal rendezik meg a balatonfüredi Anna-bált, aminek névadó kisasszonyát lehet, hogy nem is Annának hívták.
Színház

Lázár Katinak ítélték a színikritikusok az idei életműdíjat

A Színházi Kritikusok Céhe nyolcadik alkalommal ismer el életműdíjjal a színházművészet bármely területén kiemelkedőt alkotó, 65 év feletti művészt.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Fischl Mónika: „Vidám, színes kavalkád, sok humorral fűszerezve”

„A hazai operettjátszás koronázatlan királynője” – így mutatja be a Kult50 című kiadvány Fischl Mónikát – az emlékezetes Szilviát, Marica grófnőt, Glavári Hannát. Igazi primadonna alkat: hűvös, elérhetetlen és gyönyörűen énekel – a Palotakoncerteken is.
Zenés színház interjú

Csuha Lajos: „Még meg tudok mozdulni a színpadon”

Szíve a rockhoz, a musicalhez húzza, de magát és a közönséget is meg fogja lepni Csuha Lajos a Budavári Palotakoncereken augusztus elején. Rövid interjúnkban az előkészületekről kérdeztük, de az is kiderült, milyen új feladatok találták meg az Operettszínház záruló évadában a hetvenéves művészt.
Zenés színház interjú

Oszvald Marika: „Semmi ok az aggodalomra, jó idők járnak az operettre”

A Halhatatlanok Társulatának tagja, Kossuth- és Jászai-díjas, és cigánykerekeiről azok is ismerik, akik nem járnak operettbe. Oszvald Marika a budavári gálakoncertről, és arról is beszélt, hogy kell-e félteni az operett műfaját.
Zenés színház interjú

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Zenés színház ajánló

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.