Zenés színház

A meghatározás ereje

2010.03.27. 00:48
Ajánlom
Amikor Bereczki Zoltán a zenéről vagy dallamívekről beszél, mondatait azonnal heves lalázásokkal illusztrálja. Minden gesztusából az érezhető, hogy rajong a Rebeccáért.

- Miről ismerszik meg egy Lévay-Kunze-musical?

- Egyértelműen beazonosítható a stílusáról. Azt gondolom, azért szeretjük mi, magyarok, mert Lévay minden témájában visszaköszönnek azok a harmóniák, amik a Kárpát-medencét jellemzik. Ettől, úgy érzem, megtaláljuk benne a gyökereinket. Ugyanakkor viszont Japánban és Svédországban is sikerrel játsszák a darabjaikat, jövőre pedig a Rebeccát bemutatják a Broadway-n, úgyhogy van bennük valami jóval egyetemesebb érték is. Talán az emberi lelket ismerik nagyon jól. Nekem az az emlékem minden eddigi Lévay-darabról, hogy nem volt elsőre fülbemászó. Nem első hallásra szereti meg az ember ezeket a musicaleket, mert bár mindig van egy dallam, egy sláger, ami miatt az ember azt érzi: igen, ezért érdemes zeneszerzőnek lenni, s a továbbiakban ez az élmény meghatározhatja a zenés színházhoz való viszonyt. Nekem általában második-harmadik hallgatáskor válik világossá a szándék, onnantól pedig nem enged el.

- Ha már szándékokat és első látást említesz: mit akar Maxim de Winter az Éntől, miért szeret bele?

- Az önazonossága vonzza. Max ismeri saját köreinek a sznobériát és kivagyiságát, a lány naiv és tiszta rácsodálkozás a világra a reveláció erejével hat a számára. Itt van valaki, aki nem akarja túlbonyolítani a dolgokat, nem udvariaskodik, de tudja az illemet, arra válaszol, amit kérdeznek, és praktikusan éli az életét. Úgy érzi, ő az, ez a végtelenül nyugodt természetű Én, aki mellett ismét talpra tud állni. Az események azonban úgy alakulnak, hogy a férfi belekerül egy olyan helyzetbe, amiből visszafelé már nem lehet lépni, mert az az önazonosság teljes feladását jelentené. És ilyenkor csak az életben maradási ösztön segíthet.

- Ez Max esetében milyen túlélési stratégiát jelent?

- Fokozatosan, szinte a tudat alatt próbál átadni információkat az Énnek, hogy nincs jól, hogy baj van, de az okokat nem mondhatja el. Az állandó segélykiáltások mellett azonban erős az önámítás is benne, és arról próbálja meggyőzni magát, hogy az elfojtás egyenlő a feloldozással. Amikor felismeri, hogy az Én lehet, akinek meggyónhat, belékapaszkodva tér vissza szörnyű bűnei helyszínére, oda, ahol az első feleségével, Rebeccával való viszonyában a fordulópontok voltak, ahol a tragikus vétséget elkövette. És az Én megérti, hogy nem hagyhatja ott ezt az összecsuklott embert, mert szereti. A szerelem, a szeretet, a házassági eskü pedig nem csak szavakban jelenti, hogy jóban-rosszban kitart mellette. Max életében a végzetnek ambivalens szerepe van, hiszen a sors által sodródnak egymás mellé az Énnel, de ez a sors görgetteti vele tovább az Énhez nem kapcsolódó, csak Rebeccához köthető tragikus eseményeket.

- De nemcsak róluk szól a történet, a szálakat mások is mozgatják.

- Mrs Danvers nem okozója Max szenvedéseinek, neki bőven elég a saját kínjait megélni. Fawell dramaturgiai ellenpontként működik, mert kell, hogy legyen egy bűnös, aki ténylegesen megbűnhődik, s így Max bűnössége más hangsúlyokat kap. Aki azonban mindenkivel bábként játszik, nem más, mint Rebecca, aki még halála után is képes beavatkozni mások életébe. Ebben a darabban egyetlen boldog pillanat van, de még ezt is beárnyékolja a múlt, így megjósolhatatlan, mi történik a továbbiakban. Dramaturgiailag ez, a kérdés végi hangsúly fennmaradása a thrillekre jellemző technika. Maxon és az Énen kívül mindenki más csak a krimiben vesz részt. Ha nincs a többi szereplő, nincs igazán cselekmény sem. Ők ugyanakkor nem tudnak belátni Max és az Én szerelmi kapcsolatába. Számomra ebben a paradoxonban rejlik a darabot működtető erő.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Szabó Magda személyes pillanatai

Szabó Magda minden művében az emberi lélek titkait kutatta állhatatosan. Most azonban az ő titkai tárulhatnak fel ebben a különleges fényképalbumban, amelynek lapjain az írónő egész élete megelevenedik. Galéria
Klasszikus

Hogyan érzi magát egy diák, ha elmegy a Zeneakadémiára?

Régi panasz, hogy a fiatalok nem járnak klasszikus zenei hangversenyre. A problémáról eddig mindenkit megkérdeztek már, csak épp a gyerekeket nem. Most ők mondják el, hogyan éltek meg egy koncertet.
Plusz

Alinda ezúttal Ónodi Esztert kérdezte

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Ónodi Eszterrel kitértek arra is, hogy a népszerű színésznő lehetett volna zenész is, sőt szóba került, milyen a “rocker”, az “ufó” és a”libapásztor” Eszter.
Zenés színház

Ingyenes szabadtéri előadással ünnepli fennállása 150. évfordulóját a Bécsi Operaház

Az előadások mellett szintén premierekkel és kiállításokkal várja az intézmény az operabarátokat május 25-én és 26-án.
Színház

„Nem kegyeket osztunk” – beszélgetés a POSZT-válogatásról

A Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat beszélgetéssorozatán a POSZT versenyprogramja volt a téma. A két válogatóval, Gulyás Gáborral és Zalán Tiborral, valamint Turbuly Lillával, a Színházi Kritikusok Céhének elnökével Veiszer Alinda beszéltetett.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház operett

Az Operett új vezetése bemutatta új évadát

A 2019/20-as évad legfontosabb bemutatója a Csárdáskirálynő lesz, de Mohács tragédiája is megjelenik egy új rockmusicalben.
Zenés színház pesti vigadó

Bejelentették Royal Opera House 2019/20-as előadásait

Az élő közvetítésekből vagy ismétlésekből álló mozis évad a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaratermében dobogtatja meg a nézők szívét.
Zenés színház hír

Gustavo Dudamel vezényel majd Spielberg West Side Story-filmjében

A Bernstein-musical újabb filmfeldolgozásáról egyre többet tudunk, de még várnunk kell 2020 karácsonyáig, hogy láthassuk.
Zenés színház opera

Ingyenes szabadtéri előadással ünnepli fennállása 150. évfordulóját a Bécsi Operaház

Az előadások mellett szintén premierekkel és kiállításokkal várja az intézmény az operabarátokat május 25-én és 26-án.
Zenés színház interjú

„A Csárdáskirálynő a Monarchia egyik utolsó sóhajtása”

Könnyű beleszeretni Kálmán Imre édes melódiáiba és ezekbe a furcsa figurákba – véli Vidnyánszky Attila rendező. A Nemzeti Színház vezérigazgatója korábban többször vitt színre operát, mégis a júliusi margitszigeti Csárdáskirálynő lesz az első operettrendezése.