Zenés színház

A Mester és Margarita: opera, musical vagy rockopera?

2017.06.25. 13:42
Ajánlom
Tegnap este mutatták be a Bartók Plusz Operafesztiválon Gyöngyösi Levente A Mester és Margarita című rockos musicalszerű operáját, koncertszerű előadásban.

A zenés színház világában már sokan feldolgozták Bulgakov világhírű regényét. Intő példa azonban minden zeneszerzőnek, hogy végül nem kisebb személy, mint Andrew Lloyd Webber is lemondott arról: musicalt komponál A Mester és Margaritából. Valóban, a mű cselekménye túl szerteágazó, utalásrendszere túl összetett, hogy a szórakoztató zenés színház kereteit ne feszítse szét.

Gyöngyösi műve azonban jól válogatott a regény motívumaiból, a cselekményt hatásos egyszerűsítésekkel és húzásokkal tették színpadképessé – ez a szövegkönyvíró Várady Szabolcs, valamint a dramaturgi feladatokban közreműködő Bognár Róbert és Schlanger András érdeme.

Ajánlatos néhány szót szólnunk a kompozíció műfaji besorolásáról. A Mester és Margarita ugyanis kortárs operai igényességgel komponált és hangszerelt eklektikus opusz: 21. századi neobarokk, történeti jazz, sztálinista propagandazene, késő 20. századi musical, közhelyes közel-keleti dallamfoszlányok, valamint cirkuszi, utca- és varietézene kavarog egymás mellett. A hangszerelés is színes: harmonika, szaxofon, szintetizátor stb.

És betör a rock is. Pontosabban egy olyan zene, ahogy egy átlagos hallgató elképzeli ezt a stílust: stilizált történeti rock a hetvenes évekből. A színpad jobb sarkában ott ül egy rockbanda (két elektromos gitár, basszusgitár, szintetizátor, dobfelszerelés) és olykor – néha csak egy-két motívum erejéig, néha egész számokra – átveszik az irányítást.

A telihold bálján Woland rocksztárként mutatja meg sátáni valóját. Pilátus fejfájását és Jesua Ha-Nocri belépését is rock kíséri, a szerző nyilatkozatából tudjuk, hogy a Pilátus által képviselt hatalmat szerette volna így megjeleníteni.

A rockzenekar bevonásának gyümölcsöző következménye, hogy a hangosítás – a szólisták, a kórus és a szimfonikus zenekar hangosítása is – esztétikai tényezővé emelkedett (Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar, Nyíregyházi Cantemus Kórus, vezényelt: Hollerung Gábor). Az énekesek így játszhattak a természetesebb musicales megszólalás, valamint az operás hangképzés kettősségével, és ez a szövegérthetőségnek is jót tett.

A mű szcenírozás után kiált: látványos díszlettel, pénzesővel és üzletsorral a varietéjelenetben, pezsgő- és csokiszökőkúttal a bálban, tágas jeruzsálemi oszlopcsarnokkal – ahogy kell. Vennék a jegyet, mint a cukrot, én sem lennék kivétel.

A zárókórus azonban zavaróan didaktikus. Olyan érzésem volt, mintha egy vallásos beatoratórium fináléját hallgatnám. Aztán rettegtem, hogy a szövegkönyv Madách Tragédiá jából fog idézni ( „Szabadon bűn és erény közt / Választani, mily nagy eszme” ) – ahány posztmodern librettót írt Várady Szabolcs, nem lepődnék meg –, de ez csak futó balsejtelem volt. A szerzők teista értelmezésben tálalják a művet.

Délután családiasabb rendezvényekre látogattam . A Spanyolnátha művészeti folyóirat Légyott című rendezvényén a 95 szín-tézis – Bartók plusz Re: formációk című miniműsort hallgattam meg. Kortárs költőket kértek föl – Zsille Gábortól Turczi Istvánig –, hogy írjanak verseket a Kékszakállúnak címezve. Ezek közül olvasott fel néhányat két színész. A Színháztörténeti és Színészmúzeumban pedig egy revü tematikájú küldeményművészeti kiállítás, valamint Zsubori Ervin – infografika és képzőművészet határán egyensúlyozó – Hamlet-tárlatának megnyitóján vettem részt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Denis Villeneuve már a tökéletességet ostromolja – megnéztük a Dűne második részét

Az első fejezethez hasonlóan a Dűne: Második rész ugyancsak összművészeti remekmű lett, amelyben a szórakoztatás és a művészi koncepció varázslatos összhangba került. Denis Villeneue nagyeposza egy valódi audiovizuális orgia, amely minden alkotóelemében a tökéletességre törekszik.
Klasszikus

Kér egy csésze Bachot?

Az Anima Musicae Kamarazenekar rendhagyó Bach-estre hívja az érdeklődőket az Óbudai Társaskörbe március 21-én, a mester 339. születésnapja alkalmából.
Színház

Átadták a Kortárs Magyar Dráma-díjat: Pintér Béla és Horváth János Antal az idei kitüntetettek

A Radnóti Zsuzsa dramaturg alapította elismerést idén Pintér Béla érdemelte ki több évtizedes munkásságáért és színpadi szövegeiért. Különdíjat kapott Horváth János Antal, a Loupe Színházi Társulás alapítótagja.
Klasszikus

Tiszteletbeli lovagi címmel tüntették ki Vlagyimir Jurovszkij karmestert

A Bajor Állami Opera főzeneigazgatója és a Berlini Rádiózenekar művészeti vezetője tizenhárom évig vezette a Glyndebourne-i Operafesztivált, és tizenöt évig állt a Londoni Filharmonikus Zenekar élén.
Színház

Miért kell eljutni a tragédiáig? – Budaörsön rendezi meg a Hamletet Alföldi Róbert

Megtartották a h.ml.t. című előadás próbáját. Shakespeare drámáját április 20-án mutatják be a Budaörsi Latinovits Színházban, de a premiert még megelőzi egy nyílt próba márciusban, a Színházak Éjszakáján.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház kritika

Párkapcsolati dráma színes háttér előtt – A víg özvegy Zürichben

Az operettműfaj megújítójaként is emlegetett ausztrál rendező, Barrie Kosky ezúttal Lehár-műhöz nyúlt. Produkciójában ezúttal sem alkalmazott túl radikális eszközöket, már amennyiben nem tekintjük annak az emberi lélek mélységeit feltáró elemzést.
Zenés színház ajánló

A Manon Lescaut-t adja elő a Nemzeti Filharmonikusok a Müpában

Puccini operája hangzik el a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar következő koncertjén, a Manon Lescaut-t Vashegyi György vezényli és Káel Csaba rendezi.
Zenés színház hír

Miklósa Erika alapítványával együttműködve indít posztgraduális képzést a Pécsi Tudományegyetem

Együttműködési megállapodást kötött a Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekes által alapított KvintEsszencia Mesteriskola Alapítvány és a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara. Az együttműködés keretében posztgraduális képzést indít az egyetem.
Zenés színház ajánló

Világhírű rendező Don Giovanni-produkciója látható az Operaházban

Salzburg, Berlin, Amszterdam, Madrid és Párizs után Budapesten is bemutatkozik Claus Guth 2008-as világhírű Don Giovanni-rendezése. A címszerepet kettős szereposztásban Bretz Gábor és Szemerédy Károly alakítja.
Zenés színház hír

Komlósi Ildikó Bartók-mesterkurzust tart

Az énekesnő, aki maga is számtalanszor formálta meg Judit szerepét A kékszakállú herceg várában, február végén négy napon át dolgozik a kurzuson részt vevő fiatal művészekkel.