Zenés színház

A Mester és Margarita: opera, musical vagy rockopera?

2017.06.25. 13:42
Ajánlom
Tegnap este mutatták be a Bartók Plusz Operafesztiválon Gyöngyösi Levente A Mester és Margarita című rockos musicalszerű operáját, koncertszerű előadásban.

A zenés színház világában már sokan feldolgozták Bulgakov világhírű regényét. Intő példa azonban minden zeneszerzőnek, hogy végül nem kisebb személy, mint Andrew Lloyd Webber is lemondott arról: musicalt komponál A Mester és Margaritából. Valóban, a mű cselekménye túl szerteágazó, utalásrendszere túl összetett, hogy a szórakoztató zenés színház kereteit ne feszítse szét.

Gyöngyösi műve azonban jól válogatott a regény motívumaiból, a cselekményt hatásos egyszerűsítésekkel és húzásokkal tették színpadképessé – ez a szövegkönyvíró Várady Szabolcs, valamint a dramaturgi feladatokban közreműködő Bognár Róbert és Schlanger András érdeme.

Ajánlatos néhány szót szólnunk a kompozíció műfaji besorolásáról. A Mester és Margarita ugyanis kortárs operai igényességgel komponált és hangszerelt eklektikus opusz: 21. századi neobarokk, történeti jazz, sztálinista propagandazene, késő 20. századi musical, közhelyes közel-keleti dallamfoszlányok, valamint cirkuszi, utca- és varietézene kavarog egymás mellett. A hangszerelés is színes: harmonika, szaxofon, szintetizátor stb.

És betör a rock is. Pontosabban egy olyan zene, ahogy egy átlagos hallgató elképzeli ezt a stílust: stilizált történeti rock a hetvenes évekből. A színpad jobb sarkában ott ül egy rockbanda (két elektromos gitár, basszusgitár, szintetizátor, dobfelszerelés) és olykor – néha csak egy-két motívum erejéig, néha egész számokra – átveszik az irányítást.

A telihold bálján Woland rocksztárként mutatja meg sátáni valóját. Pilátus fejfájását és Jesua Ha-Nocri belépését is rock kíséri, a szerző nyilatkozatából tudjuk, hogy a Pilátus által képviselt hatalmat szerette volna így megjeleníteni.

A rockzenekar bevonásának gyümölcsöző következménye, hogy a hangosítás – a szólisták, a kórus és a szimfonikus zenekar hangosítása is – esztétikai tényezővé emelkedett (Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar, Nyíregyházi Cantemus Kórus, vezényelt: Hollerung Gábor). Az énekesek így játszhattak a természetesebb musicales megszólalás, valamint az operás hangképzés kettősségével, és ez a szövegérthetőségnek is jót tett.

A mű szcenírozás után kiált: látványos díszlettel, pénzesővel és üzletsorral a varietéjelenetben, pezsgő- és csokiszökőkúttal a bálban, tágas jeruzsálemi oszlopcsarnokkal – ahogy kell. Vennék a jegyet, mint a cukrot, én sem lennék kivétel.

A zárókórus azonban zavaróan didaktikus. Olyan érzésem volt, mintha egy vallásos beatoratórium fináléját hallgatnám. Aztán rettegtem, hogy a szövegkönyv Madách Tragédiá jából fog idézni ( „Szabadon bűn és erény közt / Választani, mily nagy eszme” ) – ahány posztmodern librettót írt Várady Szabolcs, nem lepődnék meg –, de ez csak futó balsejtelem volt. A szerzők teista értelmezésben tálalják a művet.

Délután családiasabb rendezvényekre látogattam . A Spanyolnátha művészeti folyóirat Légyott című rendezvényén a 95 szín-tézis – Bartók plusz Re: formációk című miniműsort hallgattam meg. Kortárs költőket kértek föl – Zsille Gábortól Turczi Istvánig –, hogy írjanak verseket a Kékszakállúnak címezve. Ezek közül olvasott fel néhányat két színész. A Színháztörténeti és Színészmúzeumban pedig egy revü tematikájú küldeményművészeti kiállítás, valamint Zsubori Ervin – infografika és képzőművészet határán egyensúlyozó – Hamlet-tárlatának megnyitóján vettem részt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.
Jazz/World

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.
Vizuál

Kiállítják Freud titkos gyűrűit

Az osztrák neurológus és pszichiáter a megajándékozotthoz kötődő mitológiai alakot vésetett az ékszerbe, amelyet csak a kiválasztottaknak ajándékozott.
Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház operett

Frankó Tünde: „Kedves pikantériát ad...”

Egy művésznek az a legfontosabb, hogy a törekvéseiben a színháza partner legyen - állítja Frankó Tünde. A Palotakoncertek fellépőit bemutató sorozatunkban a népszerű primadonna válaszolt kérdéseinkre.
Zenés színház interjú

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Zenés színház kritika

A mi Chicagónk

A Chicago a minőségi szórakoztatóipar egy legsikerültebb darabja. Nem azért persze, mert igen jól meg van csinálva. Inkább azért, mert jól ki van találva. Nemcsak a társadalmat leplezi le, de önmagát is. Alföldi Róbert rendezésében, a Kultúrbrigád és az Átrium előadásában pedig a mi, honi állapotainkat is.
Zenés színház interjú

„A Marica grófnőnek minden száma sláger”

A Fertő-tó partján, Mörbischben láthatja a közönség Kálmán Imre örökzöld alkotását, a Marica grófnőt, amely zeneileg és látványosságában is lenyűgözőnek ígérkezik. A produkcióról a Seefestspiele Mörbisch művészeti vezetőjét, Peter Edelmannt kérdeztük.
Zenés színház interjú

"Szeretni kell és pont" – A nő kétszer

Kálmán Imre Cirkuszhercegnőjének kétestés, margitszigeti bemutatójának primadonna szerepében július 20-án Dobó Enikő, 21-én pedig Eperjesi Erika látható majd. A két „Fedórát” szerepükről és az előadásról kérdeztük.