Zenés színház

A Mesterművész címet újra húszan birtokolják

2013.04.25. 13:15
Ajánlom
Az Operaház legrangosabb kitüntetését, a Magyar Állami Operaház Mesterművésze címet Seregi László halála óta tizenkilenc művész mondhatta magáénak Magyarországon: Békés András, Déry Gabriella, Dózsa Imre, Kalmár Magda, Kasza Katalin, Kelen Péter, Keveházi Gábor, Kincses Veronika, Komlóssy Erzsébet, Kováts Kolos, Kun Zsuzsa, Medveczky Ádám, Miller Lajos, Molnár András, Orosz Adél, Pártay Lilla, Pongor Ildikó, Sólyom-Nagy Sándor és Szinetár Miklós. A kiemelkedő névsorhoz most Tokody Ilona csatlakozik.

A Mesterművész cím ünnepélyes átadására pénteken, az Operaház Székely Bertalan termében, bensőséges keretek között kerül sor a Kossuth- és Liszt-díjas operaénekes családtagjainak, pályatársainak, barátainak, növendékeinek, valamint az Operaház vezetőségének részvételével. Magát az elismerést Ókovács Szilveszter főigazgató adja át a világhírű énekesnőnek.

Az eseményről - múló betegsége miatt - távol maradó Szinetár Miklós címzetes főigazgató, rendező levélben gratulált Tokody Ilonának, amelyben kiemelte: "a Mesterművész cím csak nevén nevezi a művésznő tulajdonságait, hiszen művész, akinek mondanivalója van, s aki olyan eszközt birtokol, amivel ezt a mondanivalót közvetíteni is képes a közönségnek, és mester, aki mindezt virtuóz módon valósítja meg". Az Operaház közleménye szerint Ókovács Szilveszter főigazgató laudációjában hasonlóképpen méltatta a művészt, hangsúlyozva, hogy "csak kevés lírai szoprán született akkora tehetséggel, szerzett oly nagy muzikalitást, és futott be olyan ragyogó karriert, mint az elmúlt század utolsó negyedében Tokody Ilona".

A szegedi születésű művész, aki épp a héten ünnepli hatvanadik születésnapját, a budapesti Zeneakadémián többek között Sipos Jenő, Pernye András, Újfalussy József, Kroó György és Mikó András növendéke volt. A Kodály-énekversenyt még hallgatóként nyerte meg 1972-ben, de első helyezést ért el az Erkel-énekversenyen és több nemzetközi megmérettetésen is.

Az Operaház 1976-ban szerződtette, egy évvel később Durkó Zsolt Mózes című művében debütált. Ezzel egy időben a bécsi Staatsoper állandó vendégművésze lett, az osztrák főváros közönsége húsz opera főszerepében ünnepelte. Itt ismerkedett meg José Carreras spanyol tenorral, akivel Jacques Halévy A zsidónő című operájában énekeltek először együtt. Ez a fellépés indította el külföldi operakarrierjét: színpadra lépett többek közt Londonban, Berlinben, Barcelonában, Rómában, Nápolyban és Stuttgartban is. A MET-ben, New York legendás operaházában 1988-ban mutatkozott be, de fellépett Dél-Amerikában és Japánban is, emellett pedig főszerepek egész sorát énekelte Budapesten. Különösen híressé váltak Liu- (Turandot), Erzsébet- (Don Carlos), Desdemona- (Otello) és Mimi-alakításai (Bohémélet), az utóbbiban a közönség José Carreras, Plácido Domingo és Luciano Pavarotti partnereként egyaránt hallhatta. Számos lemezfelvételt készített, amelyek közülük több világpremierként jelent meg (ilyenek Boito Nerone, Respighi A láng, Richard Strauss Guntram és Mascagni Iris című operáinak korongjai).

Ilona 1996-tól az Operaház örökös tagja. Munkássága elismeréseként 1980-ban megkapta a Liszt Ferenc-díjat, 1983-ban az érdemes művész, 1990-ben a kiváló művész címet, 1985-ben a Kossuth-díjat vehette át. 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, 1997-ben Melis György-, 2008-ban Székely Mihály-emlékplakettel, 2010-ben Bartók-Pásztory-díjjal tüntették ki, valamint Prima-díjas lett. 2012-ben Hazám-díjat kapott, ugyancsak tavaly a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagjai közé választották. Az elmúlt évben új szerepkörben is bemutatkozott - az Aranypálca Kálmán Imre Nemzetközi Operett-Musical Karmesterverseny egyik zsűritagja volt.

A Mesterművész címet 2003 óta adja át az Operaház operaénekeseinek, karmestereinek és balettművészeinek. A kitüntetés komoly rangot jelent, hiszen azon kevesek kapják, akik egy személyben birtokolják a Kossuth-díjat és a Magyar Állami Operaház örökös tagja címet. A díj a magyarországi elismerések között messze a legértékesebb, nem utolsó sorban azért, mert élethosszig tartó, indexált juttatást is jelent a Nemzet Színésze címmel párhuzamosan.

A cím pénteki átadása pontot tehet a konfliktusra, amely Ókovács Szilveszter és Tokody Ilona között alakult ki az Operaház tavalyi évadzáró társulati ülésén, ahol a művésznő szót emelt a magánénekesek közalkalmazotti státuszának megtartásáért. (Az Operaházban azóta nőtt a magyar énekesek létszáma, kitűzéseik száma és honoráriumuk szintje is.) Ókovács Szilveszter főigazgató már egy hónappal ezelőtt, az örökös tagok tiszteletére megrendezett eseményen is egyik híres szerepének fotográfiáját adta emlékül Tokody Ilonának, aki azt örömmel elfogadta.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A füttyművészet Paganinije: Hacki Tamás 75 éves 

Hacki Tamás füttyművész, a fütyülés Paganinijének is nevezett orvosprofesszor február 18-án lesz hetvenöt éves. 
Könyv

Könyvek selejtezése miatt támadják a rendrakási szakértőt

Marie Kondo itthon is ismert módszere „forradalmasította a rendrakást”, a könyvekkel kapcsolatos tanácsai miatt azonban világszerte felháborodtak a könyvmolyok. Valóban csak azok a könyvek kellenek, amelyek örömöt hoznak az életünkbe? Vagy az irodalom ennél összetettebben működik? Tekinthető a könyv pusztán tárgynak? Kell-e selejtezni a könyveket?
Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Színház

Mennyiért szülnél, anyuci? – új bemutató a FÉMben

Miklós Zsófiával és Kolnai Kovács Gergellyel a főszerepben mutatta be a FÉM Cziczó Attila Fém című abszurd drámáját: Miről álmodik a fiatal? Hírnévről, vagy családról?
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Zenés színház opera

Vízzel árasztják el a színpadot a Gioconda premierjén

Meg a többi előadáson is. Velence csatornái vizes valójukban elevenednek meg Almási-Tóth András rendezésében, amely Ponchielli legsikerültebb művét állítja színpadra 2019. február 22-én az Erkel Színházban.
Zenés színház kritika

„Mindig ott van a Callas, akinek meg kell felelnem”

Itthon is vetítik a Maria Callasról szóló dokumentumfilmet. Kiderül, hogy a díva közelebbről is díva, a végzetnél pedig nincs hatalmasabb.