Zenés színház

A műfaj örök

Interjú Kolonits Klárával és Dinyés Dániellel
2019.06.27. 14:35
Ajánlom
Szentendrén operagálát ad a Co-Opera, az előadás előtt a Kolonits Klára–Dinyés Dániel házaspár beavatott abba, mire kell figyelnie egy énekesnek, és mire egy karmesternek. Arról is szó esett, mi változott a zenében Puccini óta.

Az opera műfaja száz-kétszáz évvel korábban a csúcspontján volt, Puccini vagy Verdi valósággal sztárnak számítottak, ahogy az énekesek is. Ma ez miért nem lehetséges? Hogyan kell közelíteni az operához a 21. században?

Kolonits Klára: Maga a műfaj örök. Lehet, hogy nincs már olyan hisztérikus közönsége a zeneszerzőknek, mint a 19. században, de azok, akik szerelmesei a műfajnak, éppolyan lelkülettel hallgatják. És az énekesek körülötti érzelmi felfordulás állandónak tűnik.

Dinyés Dániel: Nem lehet úgy tenni, mintha ugyanabban a korban élnénk, amikor Puccini és a többiek hatni tudtak. Minden korszakban megvan a leggyorsabb út a közönséghez, hogy miként lehet nagy hatást elérni. Volt egy hosszabb korszak, amikor ez az operát jelentette. De mára, a komolyzenei ága a zeneművészetnek, amit mi művelünk, sokkal inkább a háttérbe szorult a popzenével vagy a musicallel szemben. Ma a musical körüli hisztéria hasonlít a leginkább a valaha volt operai hisztériához. Örülök neki, hogy így van? Nem, de nem is ez számít, mert a tényeknél nincs helye az érzelmeknek.

Puccinit és Verdit sem kell keresnem a mai korban, mert ennek a mai kornak nem ők a megválaszolói, ez így fals kérdés.

A Hatszín Teátrumban ebben az évadban a Figaro házasságát szedték ízekre Operabeavató előadásokon. Milyen tapasztalatuk volt?

KK: Meglepett minket az a siker, ami az Operabeavatókat fogadta. Úgy tűnik kellett egy ilyen szabadabb szájú, magyarázó műsor.

DD: Egy évadon keresztül foglalkoztunk a Figaróval, és mégis úgy éreztem, hogy a végére sem értünk. Ez nem véletlen, ez az egyik legösszetettebb opera, akár zeneileg, akár társadalmi kérdéseiben, akár dramaturgiában, vagy a karakterek, kapcsolatok szintjén.

Vannak kedvenc operáik?

KK: Mint bel canto énekes, nekem természetesen a bel canto a szívemhez legközelebb álló irányzat. A zenetörténet egészen máshogy alakult volna, ha Donizetti tovább él. (Ötven évesen hunyt el, 1848-ban – a szerk.) Olyan magasságokba jutott el, amit Verdi nem tudott épp onnan folytatni. Azt itthon meg egyáltalán nem ismert, hogy Donizetti is harminc-negyven, egészen kiváló kortársával vetélkedett, akik közül próbált meg kitűnni. Egy korszak összegzője volt, nem magányos vándora.

DD: Én megrögzött Mozart-Haydn hívő vagyok gyerekkoromtól fogva. Persze operában Mozart viszi kettejük közt a prímet. Van egy történet is, hogy amikor Haydnt, már idősebb korában, megkérték, hogy írjon egy operát, egyszerűen annyit válaszolt: ha jó Haydn-operát akarnak hallani, akkor kérjék meg Mozartot.

Kolonits Klára

Kolonits Klára (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

Az opera fontos alkotóeleme, hogy alapvetően erősítés nélkül éneklik. Mennyire fizikai munka az éneklés?

KK: Nagyon is az! Az ember nap mint nap harcol a saját fizikumával, olyan ez, mint egy élsport. Sok embernek van szép énekhangja, de meg kell tanulni a saját testünket úgy használni, hogy erősítőként működjön. A hangot nem puszta erővel, hanem ún. projektálással kell megszólaltatni.

A legnagyobb hangok, amik megtöltenek egy operaházat, a „nagy” hangok, azok ún. projektált hangok, amikor az énekes maximálisan kihasználja a saját felhangjait és az arcüregének akusztikai rendszerét.

Számos esetben ezt megpróbálják megspórolni, és megelégszenek a natúr, szép vocéval, de a hangszálak károsodásával jár, ha azt erővel akarják hangosabbá tenni. Ha valaki erővel, nem technikával énekel, hamar feladja az izomzata.

Ezért hozta létre a facebookon is követhető Masterclasst?

KK: Egyrészt igen, másrészt azért, mert a magyar énekesi palettáról komplett hangfajok hiányoznak, és nem elégített ki az a választ, hogy bizonyos szerepekhez majd külföldieket hívunk. Rengeteg jó adottságú fiatal van, akik elmennek a prózai vagy a zenés színház más területei felé, esetleg anélkül, hogy tudnák, hangjuknak operai kvalitása is lehetne.

2016-concert-with-Daniel-Dinyes-photo-Kaya-Ariel-Woytynowska-112148.jpg

Dinyés Dániel és Kolonits Klára (Fotó/Forrás: Woytynowska Kaya Ariel)

Egy operaprodukció akár sok száz ember együttes munkájának gyümölcse, de az előadáson a karmester irányít. Mi a feladata egy operakarmesternek?

DD: Előadás közben? Minden. Volt előadás, amikor azt kellett lekísérnem, hogy egy díszlet aznap lassabban érkezett le. Ez alapvetően nem zenei kérdés, de a vége mégis egy ritenuto. Az énekesek aznapi egészségi állapota hasonlatos egy lottósorsoláshoz. Minden előadás előtt végigjárom az öltözőiket, beköszönök, és egy kézfogásból tudnom kell, hogy aznap este tudja tartani a C-t vagy nem, volt-e kedve bejönni, vagy gyorsan akar hazamenni, és a tempói is ezt a célt fogják szolgálni és a többi.

KK:

Van az a mondás, hogy egy énekes egy évben két napon van topformában, de akkor biztosan nincs előadása...

DD: A karmesternek rengeteg külső tényezőre kell figyelnie. Volt már, hogy a zenekari árokba pattanó labdát hárítottam, volt, amikor borospohár talpa kötött ki kis híján a zenész halántékán, volt hogy elment a komplett világítás, és olyan is, hogy egy néző mögöttem beénekelt előre mindent, mint egy poén gyilkos. Eddig csak holttesttel nem találkoztam az árokban, minden mással igen.  Az operaelőadáson a karmester irányít, de a feladatunk mégis az, hogy úgy szolgáljuk ki aznap az énekest, hogy – akár saját maga ellenére is – a lehető legjobb formáját hozzuk ki belőle. Ez elég komplex feladat.

Mit hallunk a szentendrei Operagálán?

DD: A Co-Opera örömünnepe lesz ez a gála: az elmúlt években ez a "társulat" létre hívta A sevillai borbélyt és a Figaro házasságát, és akik ezekben részt vettek, műsort adnak a szentendrei Fő téren. Ezzel együtt beharangozzák a Co-Opera következő, készülő előadását, ami a Szöktetés a szerájból lesz. A Co-Opera egészen különleges csapat, ugyanis senkinek nem adatik meg egy kőszínházban, ami ezeknek az énekeseknek, hogy egy évben 25-30-szor játszhatnak el egy szerepet. A gála különlegessége lesz, hogy senki nem énekel egyedül, egymásnak adják az énekesek a szólamokat, az áriából duett, tercett lesz. Egy felhőtlen, jókedvű operával eltöltött estének nézünk elébe.

KK: Én Constanza nagy C-dúr áriájával kezdem az estét, majd a Don Pasquale Norina áriáját Fischl Mónival és Keszei Borival adjuk elő hárman. A harmadik számom, Delibes Lakméjából a Virág duett lesz, szintén Fischl Mónival, amiben az alsó szólam vállaltam be, két okból: hogy végre duettezhessünk a Mónival (főiskolás korunk óta várunk erre) és hogy egy kicsit mezzo lehessek, ami mindig is az álmom volt, csak a biológia lottó mást dobott nekem...

Az Operagálát június 29-én hallhatják Szentendre Fő terén.

Váltsa meg jegyét itt az előadásra!

Fischl Mónika: „Ez az este örömzene lesz”

Kapcsolódó

Fischl Mónika: „Ez az este örömzene lesz”

Első szerepe operaszerep volt, ma az Operettszínház primadonnájaként ismerjük Fischl Mónikát, akit nyáron egy operagálán is hallhatunk Szentendrén. Interjúnkban felelevenítettük pályájának lényeges mozzanatait.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

A két macska az önreflexiót jelenti – Kepes András a Lírástudók vendége

A Két macska voltam berobbant a sikerlisták élére, így nem is volt kérdés, hogy Kepes Andrást is meghívjuk podcastunkba. A 75 éves tévés, újságíró most már szinte csak regényírással foglalkozik, és már a következő könyvét tervezi.
Vizuál

Csontváry ritkán látható, 1901-ben festett szicíliai tájképét is élőben csodálhatjuk a Virág Judit Galériában

A Holdtölte Taorminában című festmény felbukkanása azért számít művészeti szenzációnak, mert a magántulajdonban lévő festményt régóta nem láthatta a szélesebb közönség. „Kevés mű maradt fenn Csontváry után, magángyűjteményben pedig nagyjából húsz darab lehet. Ezek egyike a Holdtölte Taorminában” – mondta el Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze.
Plusz

„Jön a szép kikelet” – megjelent a márciusi Fidelio

Részletes programbontásokkal, hírekkel, ajánlókkal és interjúkkal megjelent a 2024. márciusi Fidelio. Az ingyenes magazin megtalálható országszerte, az ismert terjesztési pontokon, és az online verzió is elérhető!
Klasszikus

Kalló Zsolt lesz az Anima Musicae vendégkoncertmestere

Legutóbbi Nádor termi koncertjükön a zseniális Mendelssohn zenéiből válogattak, február 24-én pedig a szintén csodagyerekként emlegetett Mozart remekművei csendülnek fel az Anima Musicae Kamarazenekar és mostani vendégük, Kalló Zsolt koncertjén.
Színház

Találkozni önmagunkkal: ez is egyfajta megváltás – interjú Gáspár Ildikóval a Bűn és bűnhődésről

Március 8-án mutatják be a Bűn és bűnhődést az Örkény István Színházban. Az előadás rendezőjével Dosztojevszkij leghíresebb regénye mellett a női karakterekről, önként vállalt szenvedésről és a színházak társadalmi szerepéről is beszéltünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

A Manon Lescaut-t adja elő a Nemzeti Filharmonikusok a Müpában

Puccini operája hangzik el a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar következő koncertjén, a Manon Lescaut-t Vashegyi György vezényli és Káel Csaba rendezi.
Zenés színház hír

Miklósa Erika alapítványával együttműködve indít posztgraduális képzést a Pécsi Tudományegyetem

Együttműködési megállapodást kötött a Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekes által alapított KvintEsszencia Mesteriskola Alapítvány és a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara. Az együttműködés keretében posztgraduális képzést indít az egyetem.
Zenés színház ajánló

Világhírű rendező Don Giovanni-produkciója látható az Operaházban

Salzburg, Berlin, Amszterdam, Madrid és Párizs után Budapesten is bemutatkozik Claus Guth 2008-as világhírű Don Giovanni-rendezése. A címszerepet kettős szereposztásban Bretz Gábor és Szemerédy Károly alakítja.
Zenés színház hír

Komlósi Ildikó Bartók-mesterkurzust tart

Az énekesnő, aki maga is számtalanszor formálta meg Judit szerepét A kékszakállú herceg várában, február végén négy napon át dolgozik a kurzuson részt vevő fiatal művészekkel.
Zenés színház kritika

A női csábítás démoni ereje

Hiánypótló feladatot töltött be a Magyar Állami Operaház: bár Dvořák Ruszalkája a nemzetközi operaszínpadok kedvelt darabja, az intézmény saját produkcióban sosem játszotta még. A február 2-i előadáson jártunk.