Zenés színház

A műfaj örök

Interjú Kolonits Klárával és Dinyés Dániellel
2019.06.27. 14:35
Ajánlom
Szentendrén operagálát ad a Co-Opera, az előadás előtt a Kolonits Klára–Dinyés Dániel házaspár beavatott abba, mire kell figyelnie egy énekesnek, és mire egy karmesternek. Arról is szó esett, mi változott a zenében Puccini óta.

Az opera műfaja száz-kétszáz évvel korábban a csúcspontján volt, Puccini vagy Verdi valósággal sztárnak számítottak, ahogy az énekesek is. Ma ez miért nem lehetséges? Hogyan kell közelíteni az operához a 21. században?

Kolonits Klára: Maga a műfaj örök. Lehet, hogy nincs már olyan hisztérikus közönsége a zeneszerzőknek, mint a 19. században, de azok, akik szerelmesei a műfajnak, éppolyan lelkülettel hallgatják. És az énekesek körülötti érzelmi felfordulás állandónak tűnik.

Dinyés Dániel: Nem lehet úgy tenni, mintha ugyanabban a korban élnénk, amikor Puccini és a többiek hatni tudtak. Minden korszakban megvan a leggyorsabb út a közönséghez, hogy miként lehet nagy hatást elérni. Volt egy hosszabb korszak, amikor ez az operát jelentette. De mára, a komolyzenei ága a zeneművészetnek, amit mi művelünk, sokkal inkább a háttérbe szorult a popzenével vagy a musicallel szemben. Ma a musical körüli hisztéria hasonlít a leginkább a valaha volt operai hisztériához. Örülök neki, hogy így van? Nem, de nem is ez számít, mert a tényeknél nincs helye az érzelmeknek.

Puccinit és Verdit sem kell keresnem a mai korban, mert ennek a mai kornak nem ők a megválaszolói, ez így fals kérdés.

A Hatszín Teátrumban ebben az évadban a Figaro házasságát szedték ízekre Operabeavató előadásokon. Milyen tapasztalatuk volt?

KK: Meglepett minket az a siker, ami az Operabeavatókat fogadta. Úgy tűnik kellett egy ilyen szabadabb szájú, magyarázó műsor.

DD: Egy évadon keresztül foglalkoztunk a Figaróval, és mégis úgy éreztem, hogy a végére sem értünk. Ez nem véletlen, ez az egyik legösszetettebb opera, akár zeneileg, akár társadalmi kérdéseiben, akár dramaturgiában, vagy a karakterek, kapcsolatok szintjén.

Vannak kedvenc operáik?

KK: Mint bel canto énekes, nekem természetesen a bel canto a szívemhez legközelebb álló irányzat. A zenetörténet egészen máshogy alakult volna, ha Donizetti tovább él. (Ötven évesen hunyt el, 1848-ban – a szerk.) Olyan magasságokba jutott el, amit Verdi nem tudott épp onnan folytatni. Azt itthon meg egyáltalán nem ismert, hogy Donizetti is harminc-negyven, egészen kiváló kortársával vetélkedett, akik közül próbált meg kitűnni. Egy korszak összegzője volt, nem magányos vándora.

DD: Én megrögzött Mozart-Haydn hívő vagyok gyerekkoromtól fogva. Persze operában Mozart viszi kettejük közt a prímet. Van egy történet is, hogy amikor Haydnt, már idősebb korában, megkérték, hogy írjon egy operát, egyszerűen annyit válaszolt: ha jó Haydn-operát akarnak hallani, akkor kérjék meg Mozartot.

Kolonits Klára

Kolonits Klára (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

Az opera fontos alkotóeleme, hogy alapvetően erősítés nélkül éneklik. Mennyire fizikai munka az éneklés?

KK: Nagyon is az! Az ember nap mint nap harcol a saját fizikumával, olyan ez, mint egy élsport. Sok embernek van szép énekhangja, de meg kell tanulni a saját testünket úgy használni, hogy erősítőként működjön. A hangot nem puszta erővel, hanem ún. projektálással kell megszólaltatni.

A legnagyobb hangok, amik megtöltenek egy operaházat, a „nagy” hangok, azok ún. projektált hangok, amikor az énekes maximálisan kihasználja a saját felhangjait és az arcüregének akusztikai rendszerét.

Számos esetben ezt megpróbálják megspórolni, és megelégszenek a natúr, szép vocéval, de a hangszálak károsodásával jár, ha azt erővel akarják hangosabbá tenni. Ha valaki erővel, nem technikával énekel, hamar feladja az izomzata.

Ezért hozta létre a facebookon is követhető Masterclasst?

KK: Egyrészt igen, másrészt azért, mert a magyar énekesi palettáról komplett hangfajok hiányoznak, és nem elégített ki az a választ, hogy bizonyos szerepekhez majd külföldieket hívunk. Rengeteg jó adottságú fiatal van, akik elmennek a prózai vagy a zenés színház más területei felé, esetleg anélkül, hogy tudnák, hangjuknak operai kvalitása is lehetne.

2016-concert-with-Daniel-Dinyes-photo-Kaya-Ariel-Woytynowska-112148.jpg

Dinyés Dániel és Kolonits Klára (Fotó/Forrás: Woytynowska Kaya Ariel)

Egy operaprodukció akár sok száz ember együttes munkájának gyümölcse, de az előadáson a karmester irányít. Mi a feladata egy operakarmesternek?

DD: Előadás közben? Minden. Volt előadás, amikor azt kellett lekísérnem, hogy egy díszlet aznap lassabban érkezett le. Ez alapvetően nem zenei kérdés, de a vége mégis egy ritenuto. Az énekesek aznapi egészségi állapota hasonlatos egy lottósorsoláshoz. Minden előadás előtt végigjárom az öltözőiket, beköszönök, és egy kézfogásból tudnom kell, hogy aznap este tudja tartani a C-t vagy nem, volt-e kedve bejönni, vagy gyorsan akar hazamenni, és a tempói is ezt a célt fogják szolgálni és a többi.

KK:

Van az a mondás, hogy egy énekes egy évben két napon van topformában, de akkor biztosan nincs előadása...

DD: A karmesternek rengeteg külső tényezőre kell figyelnie. Volt már, hogy a zenekari árokba pattanó labdát hárítottam, volt, amikor borospohár talpa kötött ki kis híján a zenész halántékán, volt hogy elment a komplett világítás, és olyan is, hogy egy néző mögöttem beénekelt előre mindent, mint egy poén gyilkos. Eddig csak holttesttel nem találkoztam az árokban, minden mással igen.  Az operaelőadáson a karmester irányít, de a feladatunk mégis az, hogy úgy szolgáljuk ki aznap az énekest, hogy – akár saját maga ellenére is – a lehető legjobb formáját hozzuk ki belőle. Ez elég komplex feladat.

Mit hallunk a szentendrei Operagálán?

DD: A Co-Opera örömünnepe lesz ez a gála: az elmúlt években ez a "társulat" létre hívta A sevillai borbélyt és a Figaro házasságát, és akik ezekben részt vettek, műsort adnak a szentendrei Fő téren. Ezzel együtt beharangozzák a Co-Opera következő, készülő előadását, ami a Szöktetés a szerájból lesz. A Co-Opera egészen különleges csapat, ugyanis senkinek nem adatik meg egy kőszínházban, ami ezeknek az énekeseknek, hogy egy évben 25-30-szor játszhatnak el egy szerepet. A gála különlegessége lesz, hogy senki nem énekel egyedül, egymásnak adják az énekesek a szólamokat, az áriából duett, tercett lesz. Egy felhőtlen, jókedvű operával eltöltött estének nézünk elébe.

KK: Én Constanza nagy C-dúr áriájával kezdem az estét, majd a Don Pasquale Norina áriáját Fischl Mónival és Keszei Borival adjuk elő hárman. A harmadik számom, Delibes Lakméjából a Virág duett lesz, szintén Fischl Mónival, amiben az alsó szólam vállaltam be, két okból: hogy végre duettezhessünk a Mónival (főiskolás korunk óta várunk erre) és hogy egy kicsit mezzo lehessek, ami mindig is az álmom volt, csak a biológia lottó mást dobott nekem...

Az Operagálát június 29-én hallhatják Szentendre Fő terén.

Váltsa meg jegyét itt az előadásra!

Fischl Mónika: „Ez az este örömzene lesz”

Kapcsolódó

Fischl Mónika: „Ez az este örömzene lesz”

Első szerepe operaszerep volt, ma az Operettszínház primadonnájaként ismerjük Fischl Mónikát, akit nyáron egy operagálán is hallhatunk Szentendrén. Interjúnkban felelevenítettük pályájának lényeges mozzanatait.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Klasszikus

Kelemen Barnabás és Kokas Katalin a Gramophone díjazottjai között

Kihirdették a rangos brit zenei szaklap 2020-as győzteseit.
Fidelio Tours

A Gyógyítókerttől a Pajtaszínházig – Partitúra az Őrségben

Az Őrségben kalandozik a Partitúra kulturális felfedezőműsor szeptember 26-án, szombaton 14.30-tól a Duna tévén. Egyébként az Őrség onnan kapta a nevét, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére.
Jazz/World

„Gyakran maga a hangszer ihlet meg" – Bögöthy Ádámmal beszélgettünk

Bár Bögöthy Ádám zenei tanulmányait gitáron kezdte meg, hamar kiderült, hogy a nagybőgő hangja is közel áll a szívéhez. A Kodolányi János Főiskolán és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is jazz tanszéken tanult – a két képzést párhuzamosan végezte el –, azóta pedig számos versenyen bizonyította tehetségét. Három éve csatlakozott a Modern Art Orchestrához, ennek kapcsán beszélgettünk vele a zenekarról, jazzről, vallásról.
Színház

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

A New York-i Metropolitan Operaház lemondta az egész szezont

Közel 140 éves történelmében először lemondta egész szezonját a New York-i Metropolitan Operaház (Met), amely csak jövő szeptemberben nyitja meg ismét kapuit a közönség előtt.
Zenés színház interjú

„Káros az elitizmus” – interjú Philipp Györggyel

Philipp György a zenés színházi élet megkerülhetetlen kakukktojása. Formabontó és gondolatokat provokáló előadásaival a partvonalról céloz a dolgok közepébe. Karmester, énekes és rendező. Októberben az Artus társulattal készült Minden (is) című produkciójához zeneszerzőként járult hozzá.
Zenés színház interjú

„Szeretem az életem úgy, ahogy van”

Mozgalmasan kezdődik az évad Jónás Andrea számára. Próbál a Furcsa pár női változatásban és mindemellett önálló esttel készül. Október 3-án várja a közönséget Élek! címmel a Gaál Erzsébet Stúdióban.
Zenés színház hír

Tapssal tüntettek a nem biztonságos körülmények ellen a madridi operaházban

A Teatro Real közönsége úgy vélte, túl közel ültették őket egymáshoz, tapssal jelezték elégedetlenségüket. Addig-addig, hogy az előadást el sem lehetett kezdeni.
Zenés színház ajánló

Színháztörténetet írt a József Attila Színház

Vállaltan szubjektív beszámoló a „Színház” tollából. Sokszor leírtuk mi magunk is, ahogy mesélik is rólunk: nem csupán egy színház vagyunk, hanem A JASZ-Család. Nem túlzó a jelző, hisz szeretjük egymást, de néha őrületbe kergetjük a másikat.