Zenés színház

„A művészet szépsége, hogy korlátok között szabadok lehetünk”

Beszélgetés Kesselyák Gergely karmesterrel a Co-Opera Bánk bán bemutatója kapcsán
2020.08.12. 11:00
Ajánlom
Az államalapítás ünnepének előestéjén, augusztus 19-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon felcsendülnek a Bánk bán című opera csodaszép, minden magyar számára ismerős dallamai. A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila rendezésében létrejövő produkció főbb szerepeiben Molnár Levente mellett Fischl Mónikát és Mester Viktóriát is láthatja majd a közönség. Az előadás karmesterével, a Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész Kesselyák Gergellyel a közelgő premier kapcsán beszélgettünk.

Nem először vezényli majd ezt az operát. Milyen érzésekkel van iránta?

Többször elővettük már, több rendezésben is dirigáltam, kétszer én voltam a zenei rendező is. Azt gondolom, hogy világszínvonalú, Verdi operákkal versengő minőségű szellemi termék abban a formában, ahogy a Nádasdy-Oláh-Rékai trió átdolgozta. Ezt a változatot állítjuk most színpadra.

Miben tér majd el a most látható előadás az Erkel által írt operától?

A Nádasdy-féle Bánk bán átdolgozás fő célja az volt, hogy az Erkel Ferenc és Egressy Béni által létrehozott operát közelítsék a Katona-drámához. Ezért Egressy szövegét sok helyen kicserélték Katonától származó idézetekre, alakítottak a prozódián, illetve, ahol ez nem volt lehetséges, ott ők maguk alkottak szövegeket Katona stílusában. Ezzel a mai elvárásoknak, illetve a Bartók és Kodály által támasztott követelményeknek is jobban megfelel. Ráadásul a történet is sokkal lendületesebb és könnyebben követhető. Emellett az énekhangok realitását is jobban figyelembe vették: az eredeti változatban volt két-három nehezen énekelhető szerep, irreálisan magas hangokkal és sok ismétléssel.

Kesselyak-105953.jpg

Kesselyák Gergely (Fotó/Forrás: MÁV Szimfonikusok)

Jól tudom, hogy ezúttal bariton hangfekvésben hallhatjuk majd a művet?

A zenekutatóknak köszönhetően tudjuk, hogy Nádasdyék először bariton hangfajra írták át, ezért ezt a változatot szerettük volna megtalálni, de csak a tenor verzió volt elérhető. Annak, és az egyik bariton ősváltozatnak segítségével rekonstruáltuk Silló Istvánnal és Medveczky Szabolccsal a Nádasdy-féle bariton változatot, amit most hallhat majd a közönség.

Vajon milyen szemmel nézné ezeket a változtatásokat Erkel Ferenc és Egressy Béni?

A mai korban az a nézet uralkodik, hogy csak az eredeti művet játsszuk és adjuk elő. De ez szerintem néha olyan, mintha a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntenénk. A XX. századi szerzők esetében valóban ragaszkodhatunk ehhez, mert ők sokkal inkább ismerték a mai kor embereinek igényeit, ökonomikusabban bántak mindennel. 

Bartók Kékszakállúját például nemcsak a jogutódok rosszallása, de művészi szempontok miatt sem lehetne lerövidíteni.

De korábban ez nem így volt: minden színház megcsinálta a saját opera verzióját, szabadon alakítgatva, itt-ott kihagyva belőle részeket. Rossininak volt például egy levelezése, amiben a barátja megemlítette, hogy „Képzeld, tegnap láttam a Mózest!”, mire ő elképedve kérdezett vissza, hogy „Az egészet?”

Akkoriban mások voltak a színházba járáshoz kötődő szokások?

Bevett gyakorlat volt, hogy akár öt órán keresztül ment egy előadás, valaki bement, belenézett egy-két órára, evett-ivott, aztán – amikor elege lett – hazament. Abban az időben még nem alakult ki a dramaturgia tudománya. A Mozarthoz hasonló ösztönös zsenik többnyire ráéreztek, meddig lehet lekötni az embereket, de még nekik sem mindig sikerült. II. József a Figaro házassága kapcsán például megjegyezte, hogy „kicsit sok benne a hang”, mire Mozart kicsit pimaszul visszakérdezett, hogy „Melyikre gondol?” A történelem végül II. Józsefet igazolta, mert

manapság egy operaházban a Figaro minden hangját valóban nem lehetne eljátszani, elunná a közönség.

Karmesterként hogyan vélekedik az előadói szabadságról?

Szerintem fontos különválasztani az alkotói és az előadói munkát. Alkotóként sem vagyok nagy híve az átírásoknak, kivéve, ha olyan korban született a mű, amikor az még jól bevált szokás volt. Viszont az átdolgozás is alkotói munka, és ha valaki már hónapokat ott töltött az íróasztal, a zongora mellett, kutatómunkát végzett, akkor én előadóként, karmesterként már nem bírálom felül a munkáját. Azt gondolom, hogy a művészet szépségét az adja, hogy korlátok között szabadok lehetünk: az alkotó végrendeletét a leghívebben kell közvetítenünk, átszűrve a saját egyéniségünkön, de nem megváltoztatva. Egy idő után az ember megtanulja, hogy mivel ő maga adja elő, ettől úgyis egyéni és utánozhatatlan lesz a produkció.

További információ és jegyvásárlás ide kattintva>>>

Támogatott tartalom.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Üt, mint egy Pintér Béla-i óraszerkezet – kritika a Szutyok stuttgarti bemutatójáról

Pintér Béla színdarabjai között vannak olyanok, amelyek mindeddig „házon belül” maradtak. Másokat színre vittek határon innen és túl, magyarul és idegen nyelven. Bár a Szutyok annak idején talán „csak itt, csak most” jellegű drámaszövegnek tűnhetett, az élet nem ezt igazolta, hanem az ellenkezőjét.
Zenés színház

Alpaslan Ertüngealp zongoraművész-karmester is pályázik az Opera élére

A Magyarországon élő, törökországi görög származású művész a közösségi oldalán osztott meg egy fényképet a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjára beadott pályázatáról.
Vizuál

Elhunyt Ragályi Elemér, Kossuth-díjas operatőr

A 83 esztendős filmes szakember halálának hírét a család közölte a Telexszel.
Jazz/World

Török kori csaták népi dallamokkal – Eredics Benjamin tánczenéjét mutatják be a Bartók Tavaszon

A Müpa 2020-as Zeneműpályázatán az egyik győztes darab Eredics Benjamin Végvárak, vitézek című alkotása volt. A mű most koncertszerű előadásban hangzik el a Bartók Tavaszon.
Könyv

23 kortárs író dolgozik Budapest nagyregényén

A projektben részt vevő művészek már kiválasztották a lakosság által beküldött történeteket legjobbjait, és hozzá is láttak a fejezetek megírásához. A könyvet novemberben vehetjük kézbe.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

„A csodát vissza a közönségnek” – Kesselyák Gergely is pályázik az Opera élére

A karmester közösségi oldalán jelentette be, hogy beadta pályázatát az intézmény főigazgatói posztjára, és közzétette pályázatának legfontosabb pontjait.
Zenés színház hír

Berlinben is Krasznahorkai-regényen alapuló operát mutatnak be

Meghirdette 2023/24-es évadát a Berlini Állami Opera, az intézmény öt bemutatója között egy magyar vonatkozású kortárs különlegességet is találhatunk.
Zenés színház hír

Alpaslan Ertüngealp zongoraművész-karmester is pályázik az Opera élére

A Magyarországon élő, törökországi görög származású művész a közösségi oldalán osztott meg egy fényképet a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjára beadott pályázatáról.
Zenés színház hír

„El kell kezdeni az Operaház értékének visszaállítását” – Miklósa Erika is beadta pályázatát az Opera élére

Március 28-án van a Magyar Állami Operaház főigazgatói tisztségére kiírt pályázat beadási határideje. Miklósa Erika opera-énekesnő a közösségi médiában tette közzé, hogy indul a pályázaton.
Zenés színház hír

Szélsőséges érzelmek az Operett színpadán – megtartották a Monte Cristo grófja olvasópróbáját

Az Alexandre Dumas regényéből készült musicalt Vincze Balázs rendezésében mutatja be a fővárosi társulat. A rendező elmondása szerint az új daloknak köszönhetően szinte teljesen új előadás születik majd.