Zenés színház

„A művészet szépsége, hogy korlátok között szabadok lehetünk”

Beszélgetés Kesselyák Gergely karmesterrel a Co-Opera Bánk bán bemutatója kapcsán
2020.08.12. 11:00
Ajánlom
Az államalapítás ünnepének előestéjén, augusztus 19-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon felcsendülnek a Bánk bán című opera csodaszép, minden magyar számára ismerős dallamai. A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila rendezésében létrejövő produkció főbb szerepeiben Molnár Levente mellett Fischl Mónikát és Mester Viktóriát is láthatja majd a közönség. Az előadás karmesterével, a Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész Kesselyák Gergellyel a közelgő premier kapcsán beszélgettünk.

Nem először vezényli majd ezt az operát. Milyen érzésekkel van iránta?

Többször elővettük már, több rendezésben is dirigáltam, kétszer én voltam a zenei rendező is. Azt gondolom, hogy világszínvonalú, Verdi operákkal versengő minőségű szellemi termék abban a formában, ahogy a Nádasdy-Oláh-Rékai trió átdolgozta. Ezt a változatot állítjuk most színpadra.

Miben tér majd el a most látható előadás az Erkel által írt operától?

A Nádasdy-féle Bánk bán átdolgozás fő célja az volt, hogy az Erkel Ferenc és Egressy Béni által létrehozott operát közelítsék a Katona-drámához. Ezért Egressy szövegét sok helyen kicserélték Katonától származó idézetekre, alakítottak a prozódián, illetve, ahol ez nem volt lehetséges, ott ők maguk alkottak szövegeket Katona stílusában. Ezzel a mai elvárásoknak, illetve a Bartók és Kodály által támasztott követelményeknek is jobban megfelel. Ráadásul a történet is sokkal lendületesebb és könnyebben követhető. Emellett az énekhangok realitását is jobban figyelembe vették: az eredeti változatban volt két-három nehezen énekelhető szerep, irreálisan magas hangokkal és sok ismétléssel.

Kesselyak-105953.jpg

Kesselyák Gergely (Fotó/Forrás: MÁV Szimfonikusok)

Jól tudom, hogy ezúttal bariton hangfekvésben hallhatjuk majd a művet?

A zenekutatóknak köszönhetően tudjuk, hogy Nádasdyék először bariton hangfajra írták át, ezért ezt a változatot szerettük volna megtalálni, de csak a tenor verzió volt elérhető. Annak, és az egyik bariton ősváltozatnak segítségével rekonstruáltuk Silló Istvánnal és Medveczky Szabolccsal a Nádasdy-féle bariton változatot, amit most hallhat majd a közönség.

Vajon milyen szemmel nézné ezeket a változtatásokat Erkel Ferenc és Egressy Béni?

A mai korban az a nézet uralkodik, hogy csak az eredeti művet játsszuk és adjuk elő. De ez szerintem néha olyan, mintha a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntenénk. A XX. századi szerzők esetében valóban ragaszkodhatunk ehhez, mert ők sokkal inkább ismerték a mai kor embereinek igényeit, ökonomikusabban bántak mindennel. 

Bartók Kékszakállúját például nemcsak a jogutódok rosszallása, de művészi szempontok miatt sem lehetne lerövidíteni.

De korábban ez nem így volt: minden színház megcsinálta a saját opera verzióját, szabadon alakítgatva, itt-ott kihagyva belőle részeket. Rossininak volt például egy levelezése, amiben a barátja megemlítette, hogy „Képzeld, tegnap láttam a Mózest!”, mire ő elképedve kérdezett vissza, hogy „Az egészet?”

Akkoriban mások voltak a színházba járáshoz kötődő szokások?

Bevett gyakorlat volt, hogy akár öt órán keresztül ment egy előadás, valaki bement, belenézett egy-két órára, evett-ivott, aztán – amikor elege lett – hazament. Abban az időben még nem alakult ki a dramaturgia tudománya. A Mozarthoz hasonló ösztönös zsenik többnyire ráéreztek, meddig lehet lekötni az embereket, de még nekik sem mindig sikerült. II. József a Figaro házassága kapcsán például megjegyezte, hogy „kicsit sok benne a hang”, mire Mozart kicsit pimaszul visszakérdezett, hogy „Melyikre gondol?” A történelem végül II. Józsefet igazolta, mert

manapság egy operaházban a Figaro minden hangját valóban nem lehetne eljátszani, elunná a közönség.

Karmesterként hogyan vélekedik az előadói szabadságról?

Szerintem fontos különválasztani az alkotói és az előadói munkát. Alkotóként sem vagyok nagy híve az átírásoknak, kivéve, ha olyan korban született a mű, amikor az még jól bevált szokás volt. Viszont az átdolgozás is alkotói munka, és ha valaki már hónapokat ott töltött az íróasztal, a zongora mellett, kutatómunkát végzett, akkor én előadóként, karmesterként már nem bírálom felül a munkáját. Azt gondolom, hogy a művészet szépségét az adja, hogy korlátok között szabadok lehetünk: az alkotó végrendeletét a leghívebben kell közvetítenünk, átszűrve a saját egyéniségünkön, de nem megváltoztatva. Egy idő után az ember megtanulja, hogy mivel ő maga adja elő, ettől úgyis egyéni és utánozhatatlan lesz a produkció.

További információ és jegyvásárlás ide kattintva>>>

Támogatott tartalom.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

„Az utolsó mondattal kezdd!” – Könyv jelent meg Kulka János édesapjáról

Azt mondják, a kés Paganinije volt. Mert bebizonyította, hogy gyógyítást is lehet művészi szinten űzni. Ő volt Kulka Frigyes mellkassebész, tüdőgyógyász professzor, aki a mai napig etalon az orvostársadalomban. A hétköznapi embernek inkább a Kulka név üti meg a fülét, ami nem véletlen: a legendás gyógyító Kossuth-díjas színművészünk, Kulka János édesapja volt.
Plusz

„Akik pörgetik a kultúrát” – Itt a Kult50 idei névsora!

A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Ezúttal is tíz kategóriában választottuk ki az alkotókat és alkotócsoportokat védnökeink segítségével.
Zenés színház

Koronavírussal került kórházba Anna Nyetrebko

Az orosz szopránnak a koronavírussal összefüggő tüdőgyulladása van, ezért orvosi felügyeletre szorul.
Könyv

11 különleges könyv az Ünnepi Könyvhétről

Az idén nagyon hányatott sorsúra sikeredett könyvhetet végül részben online tartják meg, de ez nem jelenti azt, hogy a könyves újdonságokból ne lehetne csemegézni!
Klasszikus

Kilép az ország határain a Virtuózok novemberben induló új évada

A nemzetközivé bővülő klasszikus zenei televíziós tehetségkutató hatodik évada november 27-től látható a Duna Televízióban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Koronavírussal került kórházba Anna Nyetrebko

Az orosz szopránnak a koronavírussal összefüggő tüdőgyulladása van, ezért orvosi felügyeletre szorul.
Zenés színház hír

Október közepéig elmaradnak az Opera előadásai

A koronavírus járvány növekvő esetszámaira tekintettel a Magyar Állami Operaház vezetősége úgy döntött, felfüggeszti előadásainak próbáit, ennek eredményeképp pedig a meghirdetett előadások döntő többsége október 17-ig elmarad.
Zenés színház interjú

Létkérdés az opera – Interjú Almási-Tóth Andrással

A kortárs amerikai darab, Jake Heggie Ments meg, Uram! (Dead Man Walking) című alkotásának magyarországi bemutatójára szeptemberben kerül sor. A színpadra állítás koncepciójáról Almási-Tóth András rendezőt kérdeztük.
Zenés színház interjú

István király új arca – Interjú Szinetár Miklóssal

Operaváltozat születik az István, a királyból, a Szörényi–Bródy szerzőpáros nagy sikerű művéből. Bródy János szövege változatlan formában hangzik el, Szörényi Levente rockzenéjét operai verzióban hallhatjuk, Gyöngyösi Levente hangszerelésében. Az izgalmas, műfaji korlátokat átlépő vállalkozás hátteréről a legendás rockopera zeneszerzőjét, Szörényi Leventét és a készülő opera színpadi változatának rendezőjét, Szinetár Miklóst kérdeztük.
Zenés színház ajánló

Rock, lázadás, emlék a múltból - Ricse, Ricse, Beatrice!

A Ricse, Ricse, Beatrice című darab Nagy Feró szemszögéből mutatja be a zenekar történetét, természetesen élőben játszott Beatrice nótákkal és Feróval.