Zenés színház

A muzsika hangja szigorú valósága

2021.04.09. 16:00
Ajánlom
Talán nem meglepő, hogy számos musicalhez hasonlóan a Broadway színpadáról vászonra álmodott, öt Oscar-díjjal jutalmazott és minden idők ötödik legjövedelmezőbb filmjeként számon tartott A muzsika hangját is valós események ihlették, arról viszont már kevés szó esik, hogy a szereplők olyannyira az életből csöppentek a képernyőre, illetve a színpadra, hogy a szerzők még a neveket sem változtatták meg.

Annyi csúsztatást azért mégis megengedett magának Howard Lindsay és Russel Crouse, hogy Maria és Georg találkozását tíz évvel későbbre helyezték, amikor is a valóságban már házasok voltak és két saját gyerekük volt. A darab megírásához ihletforrásként Maria önéletrajzi kötetéhez nyúltak, amit az énekesnő a barátai unszolására adatott ki 1949-ben, őszintén beszélve a náci megszállás elől menekülő családról, tragédiákról, valamint az amerikai letelepedésről.

Maria története a musical szerint csak ott vesz fordulatot, amikor nevelőnő lesz a Trapp-családnál, ugyanis a darabot belengő derű és életigenlés, valamint a műfaj szabályrendszere kevésbé engedi meg a bántalmazó nagybácsi elől menekülő lány előéletének árnyalt bemutatását. Pedig a szülők elvesztése, valamint a folyamatos elutasítások jelentős szerepet játszottak abban, hogy Maria 1924-ben apácának állt, és abban is, hogy nem tudott beilleszkedni a közösségbe.

Lt_Geo_Von_Trapp_LCCN2014699117_cropped-114254.jpg

Az igazi Georg von Trapp (Fotó/Forrás: Wikipédia)

Georg Ludwig Ritter von Trapp személye a maga szigorával viszont tökéletesen működik a történetben, hiszen ellentétet képez azzal a gondtalan világgal szemben, amibe a gyerekek és nevelőjük a dalokon keresztül belemerülnek. A katonás fegyelem ilyenformán történő ábrázolása nem egyedülálló a musicalirodalomban, többek között egy másik sikerdarab, a Mary Poppins Mr. Bankse is ezt a rettegett figurát jeleníti meg.

Von Trapp kapitány alakja azonban cseppet sincs elrajzolva.

Az osztrák származású tengerészt nem véletlenül tartják az első világháború legeredményesebb osztrák-magyar tengeralattjáró-kapitányának, helyzetfelismerő képessége és tartása alkalmassá tette egy flotta vezetésére.

Von Trapp már 14 éves korától haditengerésznek tanult, és a akadémia elvégzése után külföldi tanulmányutakon képezte tovább magát. 1900-tól egy páncélos cirkálón szolgált, 1909-ben pedig fregatthadnagyként elsőként jelentkezett az újonnan alakuló tengeralattjáró-flottához. Bár élete a katonaság volt, miután összeházasodott Agathe Whiteheaddel (aki a torpedó feltalálójának unokája volt), az Isztriai-félszigetre költöztek.

Az első világháború azonban nem kerülhette el a családot, a házaspár hét gyerekéből öt már Agathe édesanyjának otthonában született. Von Trapp közben parancsnokként irányította az egységeket, a háborúban vezetett sikeres hadjáratokért később számos kitüntetéssel jutalmazták. Bár jogosult lett volna a bárói címre is, a titulust soha nem kapta meg.

Nemcsak a harctéren, otthon is katonás rend uralkodott a Trapp-családban, a szigor és a fegyelem pedig már-már az elviselhetetlenségig fokozódott, amikor Agathe 1922-ben skarlátban meghalt.

A munkába temetkező von Trapp – aki időközben áttette székhelyét a Salzburg melletti Aigenbe – nem tudta volna egyedül vezetni a háztartást, ezért középső lánya mellé tanítót fogadott. Így került a házhoz 1925-ben Maria Augusta Kutschera, aki derűt hozott a család életébe. Von Trapp két évvel később feleségül vette, és két saját gyerekük született. A ház az egyre érezhető válság és nehézségek ellenére énekléstől volt hangos, és bár a musical szerint a nevelő titokban énekel a gyerekekkel, a valóságban Georg mindenről tudott.

A Trapp Family Singers énekel

Egy banki csődeljárás miatt 1935-ben a vagyonuk nagy részét elvesztették, Maria ekkor ajánlotta fel férjének, hogy a helyi káplán, Franz Wasner irányításával szervezzenek énekkart Trapp Kamarakórus néven. A kezdeményezés annyira sikeres lett, hogy 1937-ben még egy népdaléneklési versenyt is megnyertek.

A valóság és fikció ezen a ponton elválik, ugyanis

míg a musical szerint a család az eredményhirdetéskor már Svájc felé menekül, valójában Trapp csak 1939-ben hagyta el végleg az országot,

miután visszautasította, hogy kórusuk fellépjen Adolf Hitler születésnapján. Először Olaszországban koncerteztek, majd az Egyesült Államokba utazva letelepedtek, a kar pedig hamar óriási hírnévre tett szert.

A Trapp-család életéből készült Broadway-darabot 12 évvel Georg von Trapp halála után, 1959-ben mutatták be, 1964-ben pedig már a vásznon is láthatták a nézők. A film előkészítéséből maga Maria is kivette a részét, ő tanította meg Julie Andrewst jódlizni. 

Fejléckép: Christopher Plummer és Julie Andrews a film forgatásán (forrás: Wikipédia)

Christopher Plummer a zongora mellől szórakoztatta kollégáit a forgatási szünetekben

Kapcsolódó

Christopher Plummer a zongora mellől szórakoztatta kollégáit a forgatási szünetekben

Kevesen tudják, hogy fiatalkorában klasszikus zongoraművésznek készült, végül a színház világa csábította el. Amikor csak tehette, a billentyűkhöz ült, A muzsika hangja forgatási napjai után késő éjszakáig játszott a többieknek.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kulka János tanítja újra beszélni a sztrókon átesett Lang Györgyit

Az énekesnő erről a Klubrádió Ötös című műsorában beszélt Falusi Mariannak, akivel korábban együtt vezették a műsort – számolt be róla a Színház Online.
Klasszikus

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.
Tánc

Élőben, a színpadon festenek majd a Feledi Project legújabb táncszínházi bemutatójában

Feledi János Csehov Sirályát állítja színpadra február 7-én a Nemzeti Táncszínházban. Az előadás érdekessége, hogy Bánki Ákos festőművész a teljes előadás alatt a színpadon fog festeni.
Klasszikus

Kurtág György életműve előtt tisztelegnek a BMC-ben

A zeneszerző fia, ifjabb Kurtág György, Kiss Péter zongoraművész, valamint egy francia művészekből álló kamaraegyüttes ad koncertet a Budapest Music Centerben február 18-án.
Zenés színház

Visszatérés a varázserdőbe – a Szentivánéji álom az Eiffel Műhelyházban

Január 28-tól újra látható az Opera műsorán Britten operája, a Szentivánéji álom. Az eredetileg operavizsgaként létrejött produkció csaknem hat év után kerül ismét színre.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Könnyed játékok következménye – interjú Polyák Lillával

Polyák Lillát legutóbb Guido múzsájaként, Claudia Nardiként láthatta a Budapesti Operettszínház közönsége a Nine-ban, ezúttal pedig a Kálmán Imre Teátrum színpadán esküszik bosszút Valmont vikomt ellen a Veszedelmes viszonyokban. A történethez fűződő kapcsolatáról, Merteuil márkinéról és a darab különleges zenei világáról beszélgettünk.
Zenés színház hír

Meghirdette nyári előadásait az Újszegedi Szabadtéri Színpad

Az új előadásokat Barnák László, a Szegedi Szabadtéri Játékok főigazgatója jelentette be Facebookon.
Zenés színház ajánló

Saját belső démonaikkal küzdenek meg a Tünet Együttes alkotói legújabb bemutatójukban

A Nothing Personal című darabban Szabó Réka, Peer Krisztián és Szász Dániel saját meséjüket alkotják meg, amelyhez Boldizsár Ildikó meseterápiás módszere adott inspirációt. A premiert február 25-én tartják a Jurányi Házban.
Zenés színház ajánló

Visszatérés a varázserdőbe – a Szentivánéji álom az Eiffel Műhelyházban

Január 28-tól újra látható az Opera műsorán Britten operája, a Szentivánéji álom. Az eredetileg operavizsgaként létrejött produkció csaknem hat év után kerül ismét színre.
Zenés színház ajánló

Teljes gőzzel – Beszélgetések és könnyed programok az Eiffel Műhelyházban

Az Eiffel Műhelyház sebességet vált: az új évadban öt vadonatúj programsorozat indul itt, melyek a lehető legtágabb értelemben véve kölcsönzik témáikat az opera társművészetei köréből. Közélet, humor, irodalom, és persze zene, zene, zene.