Zenés színház

A nő kétszer

2009.10.08. 12:49
Ajánlom
Október 11-én, Hartmut Schörghofer rendezésében mutatja be a Magyar Állami Operaház Bartók Béla A Kékszakállú herceg vára című egyfelvonásos operáját. Judit szerepére a jelenleg Chicagóban élő mezzoszopránt, Vizin Viktóriát kérték fel.

- Azt olvastam, hogy éppen kilenc nap alatt sajátította el a darabot egy balassagyarmati kurzus alkalmával. Vajon mennyi időt igényelt a belső, lelki felkészülés?

- Nagyjából két esztendőt, hisz azóta tart, hogy Fischer Ádámtól megkaptam a felkérést a szerepre. A darab konkrét újratanulása május közepén kezdődött.

- Az ön nevéhez eddig leginkább Carmen alakja kötődött, egy ízben önmagát is "örök Carmen"-ként jellemezte. Judit alakjának kidolgozása során megpróbálta összehasonlítani a két karaktert?

- Nem, ezt nem tudom, és nem is akarom megtenni, hiszen két annyira különböző figuráról van szó. Amikor Carment játszom - bár akkor is magamat adom - a szerep karakterét alapjaiban a figura enyémtől gyökeresen eltérő kulturális háttere határozza meg. A hétköznapok során nem viselkedem úgy, mint ő, nem élek az ő normái szerint, és éppen ez benne számomra az érdekes. Azt élvezem a személyében, ami olyan távol áll tőlem, mert az ismeretlen feltárása mindig örömmel tölt el. Ezzel szemben Judit egy általánosságban körülírt alak, akit ugyan nőként határoztak meg, de az nincs megírva, hogy ez egy cseh, magyar vagy más nemzetiséghez tartozó nő.

- Akkor közhelyesen azt mondhatjuk, hogy az ön számára Juditban valamiféle általános női sors ragadható meg?

- Nem, mert én nem a NŐ-t játszom el, hanem ebben a szerepben is önmagamat adom. Aki megnéz, az nem az általános női sorssal, de még csak nem is Judittal találkozik, hanem Vizin Viktóriával. Megélt élmények sorozatából építettem fel a szerepet, minden kis apró momentumra találtam egy éppen odaillő szituációt a saját életemből. Az előadások során a közönség megismerheti Vizin Viktóriát, természetesen, mint nőt. Ebből mindenki azt szűr le a maga számára, ami jólesik, amit azonban én nyújtok nekik, az elejétől a végéig mind magam vagyok.

- Külön örömmel üdvözölte a sajtótájékoztatón, hogy a rendezés alapvetően színházi megközelítésből dolgozza fel Bartók művét. Ez ennyire fontos?

- Azért örültem ennek, mert mindig prózai színésznő szerettem volna lenni, és sokszor hiányként élem meg, ha a rendezők "csak" énekeltetni akarnak, és nem mernek belenyúlni a darabba. Nem áll távol tőlem a most alkalmazott pszichologizáló megközelítés sem - a magánéletben is hajlamos vagyok sokszor öt kört lefutni egy gondolat kapcsán; egy jellemábrázolás kibontásánál ez kifejezett előny, sőt, követelmény. Emellett izgalmas kihívásnak tartom, ha van merszünk újragondolni, mondjuk, egy opera hangtechnikai megvalósítását, ha felvállaljuk az ezzel történő játékot is. Bartók modern művet komponált, meglátásom szerint abszolút belefér, hogy néha bizonyos hangokat csak elsuttogunk, hogy a jajkiáltások egyszer elfojtottak, máskor a teljes pánik, maximális hangerejével szólalnak meg. Félreértés ne essék, azt a hangot éneklem, ami a kottában szerepel, de mellette megszólaltatom azokat a felhangokat, mellhangokat is, amikkel képes vagyok színesíteni a játékomat.

- Akkor egy ennyire merész, s az ön szemszögéből nézve merőben személyiségközpontú megvalósítás során mi jelentette az igazi nehézséget?

- Én mindig akkor vállalok el egy szerepet, ha a karakter érdekesnek tűnik, ha hordoz számomra magában valami újat. Ezért sohasem ijedek meg a darabok zenei, pláne hangtechnikai megformálásától, mert a szó szoros értelmében alárendelem magam annak. Azt szoktam mondani, hogy meg kell tudni csinálni, ha egyszer a karakter jó.

- Az sem okozott fejtörést, hogy a Carmen mozgalmas színpadi helyzeteiből biztonsággal áttaláljon a jóval intimebb bartóki mikrovilágba?

- Az én kedvencem a Carmen IV. felvonása, amikor - az általam helyénvalónak érzett - miniatűr arcmimikával játszom el a drámát. Nem járom szét, mert azt túl olcsó trükknek, a prózai színháztól idegennek érzem. S most Judit szerepében ugyanez adatott meg számomra. Itt sem mászkálok feleslegesen a színpadon, a nagy momentumok az arcomon és a testbeszédemen keresztül fogalmazódnak meg. Persze, a darab nem statikus, ha szükséges, lesz benne elég szaladgálás.

- Néhány éve a Duna Televízió egyik műsorába invitálták, ahol a műsorvezetők nagy megdöbbenésére kiderült, hogy éppen élete első, hazai televíziós interjúját adja. Judit meghozta önnek azt a belföldi ismertséget, érdeklődést, amit akkor - érzésem szerint - hiányolt?

- Nézze, persze tisztában vagyok a média és az önmenedzsment fontosságával, de annyira csak a művészetnek élek, hogy a kellő figyelmet elsősorban a saját természetemmel, természetességemmel szeretném bevonzani. Nem fogom szuggerálni, hogy mindez megtörténjen, és nem csapok magam körül felesleges cirkuszt sem. Amúgy is világ életemben olyan jellem voltam, hogy vagy szerettek, vagy elutasítottak, de langyos víz körülöttem sosem volt. Ez pedig annyira jó visszacsatolást jelent nekem, hogy nyugodtan mondhatom: jellememet tekintve megmaradtam önmagamnak, egyre természetesebb vagyok, és így szeretném leélni az életemet.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Családi találkozót rendeznek Petőfi rokonai Kiskunfélegyházán

Igen, jól olvasta a címet! Míg egyesek a költő sírjának felkutatásával vannak elfoglalva, mások az élőkre koncentrálnak és családi találkozót hirdettek, amelyen eddig állítólag 66 utód jelezte a részvételét.
Klasszikus

Öt éves lett a Virtuózok, így ünnepelnek

Jubileumi ünnepi hangversenyen lépnek fel a Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató műsor elmúlt öt évének legtehetségesebb résztvevői december 30-án a Müpában.
Tánc

Száz éve született Margot Fonteyn, aki Nurejevvel karöltve forradalmasította a balettet

1919. május 18-án született Margot Fonteyn, a brit Royal Ballet prímabalerinája, akit egy Nurejevvel közös előadása után 89-szer tapsolt vissza a közönség, és aki börtönben is ült.
Zenés színház

„A Csárdáskirálynő a Monarchia egyik utolsó sóhajtása”

Könnyű beleszeretni Kálmán Imre édes melódiáiba és ezekbe a furcsa figurákba – véli Vidnyánszky Attila rendező. A Nemzeti Színház vezérigazgatója korábban többször vitt színre operát, mégis a júliusi margitszigeti Csárdáskirálynő lesz az első operettrendezése.
Tánc

Balett készül Jacqueline du Pré életéről

A Royal Ballet következő évadának egyik fénypontja a fantasztikus csellista életéről szóló balett, amit Cathy Marston koreografál.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház opera

Ingyenes szabadtéri előadással ünnepli fennállása 150. évfordulóját a Bécsi Operaház

Az előadások mellett szintén premierekkel és kiállításokkal várja az intézmény az operabarátokat május 25-én és 26-án.
Zenés színház interjú

„A Csárdáskirálynő a Monarchia egyik utolsó sóhajtása”

Könnyű beleszeretni Kálmán Imre édes melódiáiba és ezekbe a furcsa figurákba – véli Vidnyánszky Attila rendező. A Nemzeti Színház vezérigazgatója korábban többször vitt színre operát, mégis a júliusi margitszigeti Csárdáskirálynő lesz az első operettrendezése.
Zenés színház kult50

Frida, aki összeköt - Gubik Petra és Lantos Adriána a Kult50-ben

A Frida Kahlo életművét bemutató tárlat 2018 egyik legmeghatározóbb kiállítása volt, kurátora, Lantos Adriána helyet kapott az idei Kult50 válogatásban is. Gubik Petra pedig a Dorian Gray-ben és az István, a király nyújtott alakításaiért került be az ötven közé.
Zenés színház hír

A New York-i Metropolitan Opera bevezeti a vasárnap délutáni előadásokat

Összesen 16 matinét tartanak a hétfő esti előadások helyett - jelentette be Peter Gelb, az operaház igazgatója arra hivatkozva, hogy a hétvégi előadások iránt sokkal nagyobb az érdeklődés.
Zenés színház armel

Bécsbe viszi a Figaro házassága-előadást az Armel

Magyar ősbemutatóval, izlandi és belga operatársulatokkal és Alföldi Róbert Don Giovanni-rendezésével jön idén az Armel Operafesztivál július elején.