Zenés színház

A politika vált a legfőbb beszédtémává. Ennek nem kéne így lennie.

2019.07.23. 17:15
Ajánlom
Októberben mutatják be Budapesten Eötvös Péter tizenöt éves operáját, az Angyalok Amerikábant. Ennek kapcsán olvasható interjú a világ egyik legkeresettebb operaszerzőjével.

Eötvös Péter 2004 óta él Budapesten, de előtte Németország, Franciaország és Hollandia volt az otthona, közeli munkatársa és barátja volt Karlheinz Stockhausennek és Pierre Bouleznek. Napjaink egyik legnépszerűbb operaszerzője, aki első művészi élményeit prózai színházban szívta magába, amikor kísérőzenéket írt a Vígszínháznak.

Angyalok Amerikában című operája részben meleg témát dolgoz fel, Tony Kushner drámájának adaptációja. Erről az operáról beszélgetett a zeneszerzővel Jeffrey Arlo Brown, VAN független klasszikus zenei magazin újságírója.

Eötvös 2000-ben kezdett el dolgozni az operán, akkoriban Tony Kushner drámája új volt, de volt visszhangja. „A feleségem, Mezei Mari írta a librettót, két évbe telt neki. A dráma hat órás, az opera mindössze kettő” – mondta a zeneszerző, hozzátéve, hogy Harper Pitt szerepére eredetileg Barbra Streisandot szerette volna felkérni, ez nem jött össze.

Az Angyalok Amerikában két rosszul működő kapcsolat története. Prior és Louis egy melegpár, illetve Harper és Joseph, akik mormonok – egyaránt kilógnak a társadalomból. New Yorkban élnek a ’80-as években. A történet ugrál az időben, s a végén megjelenő deus ex machina – az angyalok megjelenése – ebben az álomszerű, lebegő környezetben egészen természetesen hat.

„A meleg téma nem a főtéma, szerintem” – mondja Eötvös. – „A legérdekesebb az az erő, amit Prior Walter megtalál magában.” A cselekményben Prior megkapja az AIDS-t, párja viszont nem tud megbarátkozni a gondolattal, hogy a beteg meghalhat, és elhagyja őt.

Prior egy angyalt képzel el maga mellé, akitől utasításokat kap. Így él túl. (…) Pior Walter az én hősöm.

Amikor 2005-ben bemutatták az Angyalok Amerikábant Párizsban, Eötvöst – aki akkor még három opera szerzője volt csupán, egy orosz, egy francia és egy angol nyelvűé – megkérdezték, hogy létezik-e egyáltalán Eötvös-stílus, ha ennyire különbözőek a művek. A kérdést akkor a zeneszerző bóknak vette. „Általában azzal a céllal komponálok operát, hogy a repertoár része marad” – vallja be a mostani interjúban. „Monteverdi operái túléltek 400 évet.” Ő abban reménykedik, a sajátjai egy évszázadot megélnek.

DanielDittus_photo_kicsi-100344.jpg

Eötvös Péter (Fotó/Forrás: Daniel Dittus)

Eötvös Péter az interjúban arról is beszélt, hogy állandóan revizionálja, javítgatja a darabjait. Egyszer Perényi Miklóssal és a Berlini Filharmonikusokkal próbálták a Csellóversenyét, és nem lehetett hallani a szólista egy frázisát. Eötvös megkérte a zenekart, hogy játsszon halkabban, majd kihúzott szólamokat a zenekar előtt. Elnézésüket kérte, de ők így válaszoltak. „Ne kérjen bocsánatot! Örülünk, hogy látjuk, hogyan gondolkodik egy zeneszerző.”

Az újságíró rákérdez Eötvösnél a magyarországi politikai állapotokra is. Eötvös szerint a jobbos, populista államvezetés káros hatásai a kultúrát kevésbé sújtják, mint a tudományokat, a színház sem feltétlenül ellenzéki, „de nagyon résen van”. „Például a nagyszínházak elkezdtek apró monológokat beszúrni az előadások végére, amelyek a napi politikára reflektálnak.”

Eötvös szerint az a baj, hogy állandóan történik valami a politikában, és minderre reagálni lehet ugyan, de rendkívül kimerítő.

Szégyen. A politika a legfontosabb beszédtémává vált. Ennek nem kéne így lennie.

Az Angyalok Amerikábant október 10-én és 12-én játsszák a Müpában a Café Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon. Elég kevés hely szabad már, igyekezzen, ha ott akar lenni.

A fejlécképen a zeneszerző. Fotó: Csibi Szilvia.

 

A nyitottság zeneszerzője – Eötvös Péter 75

Kapcsolódó

A nyitottság zeneszerzője – Eötvös Péter 75

Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerző, karmester, zenepedagógus, a kortárs zene kiemelkedő alakja hetvenöt éves.

Ez volt Kurtág György születésnapi ajándéka Eötvös Péternek

Ez volt Kurtág György születésnapi ajándéka Eötvös Péternek

Miről árulkodik Kurtág ajándéka, és miért nem akar Eötvös Péter a múltról dicsekedni? Sok minden kiderült, és sok minden homályban maradt a 75 éves zeneszerző születésnapi koncertjén.

A KULT50 bemutatja: Eötvös Péter

A KULT50 bemutatja: Eötvös Péter

Komponált már darabot a Berlini, a Bécsi, a New York-i Filharmonikusok számára. Eötvös Péter portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.
Könyv

„Egy tájba lépek ki, ahová a másik nem követhet” – 100 éve született Mészöly Miklós

1921. január 19-én született a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású írója, Mészöly Miklós. Életműve gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, de több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet is fűződik a nevéhez.
Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Jazz/World

Két kvartettel áll színpadra az etno-jazz királya a Magyar Kultúra Napján

A Dresch-univerzum két meghatározó felállása hallható egy este a Fonó Online közvetítésében. Dresch Mihály a magyar jazz egyik legegyénibb zenei világát képviselő, meghatározó, irányadó szereplője. Ahogy Garbarek az észak-európai vagy Coltrane az afro zenei tradíciókat, úgy Dresch az erdélyi autentikus folk jellemző elemeit emelte be a jazzbe. Zenéje sodró, személyes és intim, erő és hit sugárzik belőle.
Könyv

Mészöly-centenáriummal indul a Várkert Irodalom sorozata

Streamelt esttel jelentkezik a Várkert Bazár január 21-én. A Mészöly Miklós személye köré szerveződő esten szóba kerülnek az író alkotásai, a rá ható és általa teremtett stílusirányzatok, valamint iskolák, de megelevenedik a Polcz Alaine-nel kötött házassága is, melynek 53 évét irodalmi művek és levelek őrzik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

„Mindannyian vágyunk erre az idilli szerelemre” – János vitéz az Operett Online-on

Kacsóh Pongrác gyönyörű daljátékával folytatódik a Budapesti Operettszínház közvetítés-sorozata január 22-én. A Petőfi Sándor elbeszéléséből írt János vitéz Bozsik Yvette rendezésében újfajta értelmezést kap, eggyé olvad benne a túlvilági és a földi lét.
Zenés színház hír

Cseh Tamásra emlékezik a Vígszínház a Magyar Kultúra Napján

Koncertszínházi előadással idézi meg Cseh Tamás alakját január 22-én a Vígszínház. A zeneszerző, énekes éppen a Magyar Kultúra Napján lenne 78 éves, a Kelet-nyugati pályaudvar című est két nagy sikerű lemezének – a Fontátvonulás és a Nyugati pályaudvar – dalait dolgozza fel.
Zenés színház hír

„Húsz évem már a múlt” – 20 éves a Rómeó és Júlia musical

2001. január 19-én mutatták be a párizsi Palais des Congrès-ben Gérard Presgurvic musicaljét, a Shakespeare drámája nyomán írt Rómeó és Júliát.
Zenés színház hír

A nyári szezonra készül a Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Idén a vártnál jóval korábban, már január 18-án kihirdette nyári előadásait a Margitszigeti Szabadtéri Színpad. A minden eddiginél gazdagabb műsorkínálatban az operák, musicalek, balett-, valamint táncelőadások mellett rendhagyó koncerteket is láthatnak az érdeklődők, ahol az ünnepelt popsztárokon túl a klasszikus zene mesterei is képviseltetik magukat.
Zenés színház koktélparti

„Nessun dorma” – Minek köszönheti rendkívüli népszerűségét Puccini operaáriája?

„Vincerò! Vincerò-ò-ò!!!” – És a fejünkben máris megszólal Pavarotti hangja, amint elnyújtva a magas H hangot, üdvrivalgásra készteti a stadionok közönségét. Kerülőúton vált Puccini áriája mindenki kedvencévé, és egy futball-világbajnoksággal indult az egész.