Zenés színház

A punktól az opera felé – Kérdések és válaszok az operajátszásról

Opera Magazin
2019.10.12. 12:50
Ajánlom
Új sorozat indult az Opera Magazinban, amelyben a színházi szakma képviselői beszélnek arról, szerintük hogyan érdemes operát játszani, mitől jó egy előadás, valamint mivel lehet megszólítani a fiatalokat és megtartani az idősebbeket. Az első részben Kiss Eszter Veronika és Fáy Miklós kritikusokat kérdezték.

Az alábbi interjú először az Opera Magazin 2019. őszi számában jelent meg.

Mely előadás nyerte el leginkább a tetszésüket az Operában az elmúlt évekből?

Fáy Miklós: Az Olasz nő Algírban áll a legközelebb az elképzeléseimhez, zenei és színházi szempontból is jól sikerült összehozni, már amennyiben elfogadjuk, hogy az opera ebből a kettőből tevődik össze. Persze, nem elég technikásnak lenni, a humor is nagyon fontos.

E02-104057.jpg

Kiss Eszter Veronika (Fotó/Forrás: Kiss Eszter Veronika)

Kiss Eszter Veronika: Nekem a Ring-előadások nyerték el leginkább a tetszésemet, mert érvényes rendezéssel és jó zenei hangzással bírtak. Az opera esetében ez nehezített pálya, hiszen nem elég jó színházat csinálni, a zenének is kiválónak kell lennie. Színházi aspektusból tekintve a humor valóban lényeges elem, anélkül semmit nem lehet eladni, a másik fontos összetevő pedig az üzenet, hogy megszólítson az előadás.

Önök szerint létezik egészséges arány a klasszikus és modern rendezések között, amihez egy operaháznak érdemes tartania magát?

FM: Egy dalszínháznak úgy kell viselkednie, mint egy vidéki város színházának: mindenféle igényt ki kell elégítenie. A jól menő operaházak mind ezt csinálják, a Metropolitan például a klasszikusok mellett az amerikai kortárs darabokat is műsoron tartja, akkor is, ha tudják, sokkal nehezebb rá közönséget szervezni. A megfelelő arány meghatározása mindig az igazgató és a művészeti vezetés feladata.

KEV: Két fő irány van. Egyrészt gazdaságilag működtethető kell, hogy legyen az intézmény, tehát eladható előadásokra van szükség, másrészt fontos szempont az operaház küldetéstudata, hogy növelje a közönségét és formálja az ízlést. Ebbe beletartozik az, hogy muszáj színen tartani a hagyományos darabokat, függetlenül attól, ki mit gondol róluk, másfelől pedig

be kell hozni az újdonságot is, ami a rendezésekre és a kortárs darabokra is vonatkozik, miközben ezeket nyilván sokkal nehezebb értékesíteni.

Van, hogy azt mondják egy darabra vagy rendezésre, hogy túlságosan modern felfogású?

KEV: Inkább azt mondanám, hogy hibás a koncepció. Ha valaki például csak a technikai háttérrel próbál játszani, az nem biztos, hogy célravezető. A kérdés inkább az, hogy valami működik vagy sem. Sok minden funkcionálhat, a vetítés például egy olyan alapot képes adni, ami mellé minimális mozgás is elég.

FM: Maga a vetítés az Operában Mikó András főrendezősége idején kezdődött, de engem nem igazán fog meg.

Színpadon a kultúra arcai

Fáy Miklós (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

Milyen elemek alakítják legmarkánsabban egy operaház művészi brandjét?

FM: Ebből a szempontból az arculatot az határozza meg, kik azok, akik rendszeresen előfordulnak ott: az énekesek, a karmesterek és a zenekar. Viszont a repertoár összetétele vagy az, hogy milyen évad fut épp, a szélesebb közönséget véleményem szerint nem nagyon foglalkoztatja, ők egy-egy előadásra ülnek be.

KEV: Az operaénekeseknek kvázi sztárokként kell elvinniük a hátukon a produkciók jegyértékesítését, és még a rendezők is érdekesek lehetnek a közönség számára, amennyiben jól bejáratott a nevük.

Milyen tendenciák figyelhetők meg az operafogyasztásban? Hogyan változott a műfaj népszerűsége az elmúlt évtizedekben, és visszatérhet-e még a korábbi énekesi sztárkultusz?

KEV: Ma is megvannak az operaéneklés nagy, nemzetközi sztárjai, csak ők inkább gálákon lépnek fel és gyakran szabadúszóként működnek, mintsem társulati kötelékben. Megfigyelhető egyfajta trendváltás, de még nem tudni, hová tart ez a folyamat.

A világban tapasztalható általános értékválsággal is összefügghet, hogy az opera teret vesztett más műfajok javára.

FM: Ha azt nézzük, melyik az utolsó opera, amit ma repertoáron lehet tartani, a legnagyobb jóindulattal Stravinskytól A léhaság útját lehetne említeni, ami egy 1951-es mű. Tehát már több mint fél évszázad telt el anélkül, hogy igazán érvényes és sokakat érdeklő darab született volna az opera nyelvén. Egy másik általános tendenciát is látnunk kell: a Metropolitan kihasználtsága 86 százalékos, pedig egy tízmilliós városban működik.

Az Operaház 2017/18-as arculata

Az olasz nő Algírban plakátja (a képen Sáfár Orsolya és Palerdi András) (Fotó/Forrás: Operaház)

Mit tehet az Opera annak érdekében, hogy bővítse a közönségét és megszólítsa a fiatalokat is?

KEV: Egy nagyon érdekes kísérlet, amitől én sokat várok, Gyöngyösi Levente A Mester és Margarita című operája, amelyet ebben az évadban mutat be az intézmény. A darabbal egy hónapon át foglalkoztam a középiskolás tanítványaimmal, akik teljesen beleszerettek, és feltették a kérdést: ha ilyen jó a kortárs opera, akkor nekünk ezt eddig miért nem mutatták? Fontos, hogy olyan zeneművek szülessenek, amik visszautalnak azokra a slágerekre, amiket ma szívesen hallgatunk,

márpedig A Mester és Margarita dallamait fütyülni fogod, ha kijöttél a színházteremből.

FM: Az a kérdés, elfogadjuk-e, hogy az opera olyasmi, amire „be kell idomítani” a gyerekeket, vagy azt mondjuk, hogy ez inkább az idősek szórakozása, és bízzunk abban, hogy ötven felé mindenkinek megjön az esze, és elkezd Operába járni. Azt vettem észre, van valamiféle midlife crisis, amikor az emberek leginkább a klasszikus zenébe tudnak kapaszkodni, tehát úgy vélem, van út a punktól az opera felé!

KEV: Az oktatáson is nagyon sok múlik, az például nem szerencsés, hogy az érettségi követelmények között egyáltalán nem szerepel a zenei műveltség. Az olyan beavató sorozatok, mint az OperaKaland hasznos tud lenni, aki egyszer-kétszer eljut az Operába, és ott jó élményt kap, utána biztosan visszavágyik.

balga_gabriella_foto_berecz_valter-135342.jpg

Balga Gabriella a felújítás alatt álló Operaházban Rossini mellszobrával (Fotó/Forrás: Berecz Valter / Opera Magazin)

Ha egy külföldi ismerősnek kellene bemutatniuk a Magyar Állami Operaházat, mit emelnének ki?

FM: A sokszínűsége mindenképpen unikális. Izgalmas, hogy egy színházon belül mennyi stílus és felfogás megfér.

KEV: Ez persze kényszer is, hiszen nincs a közelben másik opera, és a tradíció is megköveteli tőle ezt a fajta sokszínűséget. Amire ugyancsak büszke lehet az Opera, az a kórus és a zenekar, amit érdemes lenne külön is promotálni, hiszen a múltjából fakadóan olyan potenciált jelent, amire egy egész történelmi hagyományt rá lehetne építeni.

Fejléckép: A csengő című előadás az Operaház Szfinx-teraszán (forrás: Magyar Állami Operaház)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Generációk csellista példaképe: 75 éves lenne Jacqueline du Pré

Tragikusan fiatalon hunyt el, de egyetlen évtized alatt beírta nevét a legfontosabb modern előadóművészek közé. Jacqueline du Pré inspiráció sokak számára ma is, egykori hangszerén pedig magyar művész játszik.
Könyv

75 éve verték halálra az Utas és holdvilág szerzőjét

Hetvenöt éve, 1945. január 27-én halt meg Szerb Antal. 1968-ban Balfon emlékművet avattak, amelyen az író szavai olvashatók: „A szabadság nemcsak egy nemzet magánügye, hanem az egész emberiségé is.”
Könyv

Szabó Magda Abigéljét ajánlja a New York Times

A múlt héten jelent meg az itthon közkedvelt regény angol fordítása, melyet a kiadó Jane Austen és J.K.Rowling műveihez hasonlít.
Plusz

Könnyeinkkel küzdünk a Kobe Bryantről szóló animációs kisfilmet nézve

A Grammy gálát is beárnyékolta a Kobe Bryant haláláról érkező megrázó hír. Alicia Keys részvétnyilvánítása után több művész is az elhunyt emléke előtt tisztelgett műsorával. Mutatjuk Kobe Bryant Oscar-díjas animációs filmjét, amelyet a saját életéről készített.
Jazz/World

Ilyen volt Chick Corea fellépése a Grammy-díjátadón (és itt a nyertesek listája)

Grammy-díjat nyert Caroline Shaw és Jennifer Higdon szerzői albuma, de Chick Corea és Esperanza Spalding is. A gála legnagyobb nyertese viszont a 18 éves Billie Eilish.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Szabó Magda premier a Vörösmarty Színházban

Szabó Magda Az a szép, fényes nap című művét január 25-én mutatták be a székesfehérvári Vörösmarty Színház Nagyszínpadán Bagó Bertalan rendezésében.
Zenés színház ajánló

Újra színpadra kerül a Sztárcsinálók

Várkonyi Mátyás és Miklós Tibor alkotása 1981-ben az első magyar rockopera volt. Most az UP Újpesti Rendezvénytérben kerül újra színpadra.
Zenés színház premier

Vivaldiról szól José Cura első operája

Szerdán mutatják be José Cura Montezuma és a rőthajú pap című vígoperáját a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara közreműködésével a Zeneakadémián.
Zenés színház hír

Csütörtökön búcsúztatják Felföldi Anikót

A temetés szűk családi körben, egy későbbi időpontban lesz.
Zenés színház bűnügy

Ennyibe kerül valakit ököllel megütni az operaházban

Fizetnie kell a nézőnek, aki megütötte a közönség egy másik tagját a brit Királyi Operaházban.