- Főként a régi zenei repertoár fűződik az Ön nevéhez, de nem csak barokk művekkel foglalkoznak.
- Bach miatt lettem zenész, de minél többet foglalkoztam a barokk zenével, annál több izgalmas szerzőt és művet fedeztem fel. A Purcell Kórus 1990-ben egy Blow-Purcell produkcióra alakult, az angol barokk így már kezdetben is hangsúlyt kapott, később jött ehhez a bécsi klasszika. Eljátszottuk Haydn közel száz szimfóniáját, összes miséjét és német oratóriumait, sokat foglakoztunk Mozart operáival és egyházi műveivel, kicsit kevesebbet Beethovennel, de az utóbbi időben nagyon sokat Mendelssohnnal. Legutóbb az Orfeo Zenekar elsőszámú billentyűsének, Gyöngyösi Leventének a művét játszottuk modern hangszereken: Levente művein kívül az elmúlt húsz évben mindent régi hangszereken játszottunk.
Vashegyi György (Fotó/Forrás: Wágner Csapó József)
- Egy-egy projekt kapcsán szinte megszállott kutatásba kezd a legapróbb részletekig. Honnan a motiváció?
- Nagyon sok kitűnő zene van: azt szoktam mondani, hogy ha csak a laptopomra letöltött 17-18. századi, tényleg izgalmas és teljesen ismeretlen zenei kéziratok csupán egy százalékával tudok majd valami hasznosat csinálni, már akkor boldog és hasznos életem volt. A zene maga érdekel nagyon, és természetesen a színvonalas előadás: mindehhez sok kutatómunka tartozik. Egy nagyszerű zene-közreadó csapattal is együtt dolgozom: az együttesek két tagja, Scholz Anna és Pintér Ágnes immár a sokadik olyan világpremier kottakiadást készíti számunkra, amelyből utána koncertek és lemezfelvételek lesznek.
- Mi jellemzi jelenleg a két együttes státuszát?
- Szabadúszókból álló, független együttesek vagyunk: most éppen egy előéneklésre készülünk, mert sok a jelentkező a Purcell Kórusba és fontos, hogy legyen egy széles, mindig bevethető énekes bázis. (Több mint tíz éve hallgatok meg külön-külön énekeseket, ettől az évtől azonban rendszeresen hivatalos próbaéneklés időpontokat írunk ki.) Mivel sok a produkció és a kórus tagjainak egy fontos része máshol van főállásban, természetesen ehhez is igazodnunk kell: ennek ellenére szerencsére zömben eleget tudunk tenni az egyre gyakoribb külföldi felkéréseknek is.
- Az idei szezonban a francia Mondonville áll a középpontban. Mi ennek a jelentősége?
- A francia barokk külön fejezet a mi életünkben, eddigi legnagyobb nemzetközi sikereinket is az elmúlt években e téren arattuk. A nagy francia motetta műfaja különösen izgalmas számunkra, hiszen itt a kórusnak még nagyobb szerepe van, mint egy operában. Mondonville fontos szerző, művei a forradalom előtti francia repertoár egyik legnépszerűbb részét alkotják. November 3-án a Müpában négy motettát fogunk előadni, kiváló francia szólistákkal, a Versailles-i Barokk Központtal együttműködésben. Márciusban pedig újkori világbemutatóként a szerző Isbé című operája kerül sorra a Müpa Régi Zene Fesztiválján: mindezeket lemezre is vesszük.
Vashegyi György
- A Poppea megkoronázása háromszor kerül majd színpadára novemberben.
- Szerettünk volna a Fesztivál Színház számára olyan művet találni, amely alkalmazkodik a speciálisan kicsi zenekari árok és nagy színpad párosához. A Poppea nagyjából húsz éve nem ment Budapesten, holott ez a szerző és az egész korszak egyik csúcsműve. A librettó is első osztályú: Monteverdi és Busenello együttműködése túlzás nélkül hasonlítható a Mozart– Da Ponte-pároshoz. Mivel az eredeti előadás zenei anyaga nem maradt fenn – csupán egy-egy, a bemutatót követő évtizedből származó nápolyi és velencei forrásunk van, ezek mellett még a nyomtatott librettó – , az előadónak sokat kell kutatnia és fontos döntéseket kell hoznia. Bár mostanáig sokszor a nápolyi forrást tekintették másodlagosnak, a nyomtatott librettóhoz mégis ez áll közelebb, úgy vélem, teljesebb és tisztázottabb (jóval kevesebb benne például a hanghiba). Főleg erre alapozunk tehát, így biztos lesznek olyan részek az előadásban, amelyek korábban még nem hangzottak el itthon.
Purcell Kórus
- Mennyire fogékonyak a fiatalok a régi zenei előadásmódra?
- A Zeneakadémián nagyon limitáltak a régi hangszeres lehetőségeink, de társhangszerként most is lehet barokk hangszereket választani. Paulik László és Balogh Vera magas színvonalú munkájának visszajelzése, hogy évről évre nagyszámú hallgató választja a barokk hegedű- és fuvola társhangszeres kurzusokat. Igyekszünk a hangszertől függetlenül is a 18. századi repertoárra és az előadói gyakorlatra koncentrálni: jelen tanévben az Egyetem „Mozart-zenekarával” Mozart-kurzust tartok (elsősorban operákból és zongoraversenyekből) karmestereknek és énekeseknek. Szerintem érdemes lesz novemberben 16-án eljönni a Zeneakadémia Nagytermébe: ott egy ingyenes koncerten a kurzus legjobb hallgatói (az én szóbeli bevezetéseim után) a zenekarral elő is adják a kiválasztott részleteket.
hírlevél
