early-opera-ft-600x400
Négyszáz éve létezik az opera mint műfaj, Monteverdi Orfeóját tartjuk az első alkotásnak, de az azóta is virágzó műfaj nehezen érvényesült a 17. századi Itáliában. Róma nem is tartozott az opera nagyhatalmak közé az olasz csizmán. Hiába tartottak már 1606-ban is zenés színházi előadásokat a városban, Milánó, Nápoly és Velence fontosabb központok voltak. Nem kevés köze volt ehhez annak a ténynek, hogy Rómában érvényesült legerősebben a pápai befolyás.
A század közepének két jelentős családjából, a Barberini és a Rospigliosi családból is kikerült egy-egy pápa, előbbiből VIII. Orbán, utóbbiból IX. Kelemen. Mindketten kedvelői voltak az opera műfajának, sőt Kelemen volt az, aki 1668-ban megnyitotta a város első operaházát, és előadatta a La Baltasarra című vallásos operát, melynek szövegét ő maga fordította olaszra.
Rospigliosi utódja, X. Kelemen pápa épp ellenkezőképp vélekedett. 1670-ben megépült a Teatro Tordinona, melynek népszerűségét a pápa nem nézte jó szemmel. Abban az évben nem engedélyezte a színházi szezon meghosszabbítását, pedig a Tordinona annyira tömve volt nézőkkel, hogy az impresszárió átépítette és kibővítette a nézőteret a következő évadra. A nyilvános színház hangulata valóban nem hasonlított a néhány évtizeddel korábbi pápai színházra: állandó zaj, hétköznapi csevej és tréfálkozás töltötte be azt.
XI. Ince ott folytatta, ahol elődje befejezte. Megtiltotta a női énekesek fellépését, a férfi énekesek számára pedig az egyházi tisztségek viselését. Egy ötletes döntés következtében pedig paravánokat építtetett a nézők közé, hogy megakadályozzák az intim érintkezést. D'Alibert, az impresszárió végül úgy döntött, egyszerűbb, ha Torinóban próbál szerencsét, és a Teatro Tordinona 1676-ben bezárt.
XII. Ince pápa ismeretlen festő képén
Az egyházfő halálát egy rövid "fegyverszünet" követte, VIII. Sándor pápa két év felvirágozást hozott a színházaknak. Utódja, XII. Ince azonban szintén nem volt operarajongó. Először csak hatalmas adókkal sújtotta az időközben újra megnyílt operaházat, majd be is záratta azt. 1697-ben pedig, hogy félmunkát ne végezzen, elrendelte az operaház lerombolását. Indoklása szerint egy olyan helyről van szó, ahol
a pazarlás, a féktelenség és mindennemű szélsőségesség győzedelmeskedik, a családok számára tékozlást, a fiatalok számára romlást, a papok számára megbotránkozást jelent.
1732-ben a Tordinona újjáépült, de alig ötven évvel később újra leégett. Teatro Apollo néven nyitott ki megint 1795-ben, 1889-ben összeomlott. Ma egy aprócska színház működik ezen a néven, de zenekar már aligha férne el ebben az épületben.
hírlevél
