Zenés színház

A „svéd csalogány”, akiért megőrült a romantika korának operaközönsége

2020.10.06. 14:00
Ajánlom
A 19. század első felének egyik legünnepeltebb énekesnőjének élete igazi tündérmese. Johanna (Jenny) Lind mélyszegénységben nőtt fel, és egyik pillanatról a másikra vált ünnepelt sztárrá, kora megkerülhetetlen ikonjává. Kétszáz éve született a svéd csalogány.

Stockholm egyik szegénynegyedében egy alkoholista könyvelő és egy tanítónő törvénytelen gyermekeként született és nevelőszülőknél nőtt fel. Zenei tehetsége korán megmutatkozott, háromévesen már egyszeri hallás után bármilyen dallamot elénekelt.

Kilencéves volt, amikor a svéd opera balerinája meghallotta, amint az ablakban ülve a macskájának énekel, és azonnal magára vállalta képzésének költségeit.

Jenny tizenkét évesen elvesztette felső regisztereinek szép hangzását, de hangja négy év múlva „visszajött”, ez idő alatt zeneelméletet és hangszeres zenét tanult.

JennyLind-141035.jpg

Jenny Lind

Tizennyolc évesen Weber A bűvös vadász című operájában mutatkozott be a stockholmi operában, kirobbanó sikerrel: húszévesen már a svéd zenei akadémia tagja és a királyi udvar magánénekese volt. A túlzott megerőltetés és technikai képzetlensége miatt ismét veszélybe került hangját a kor leghíresebb énektanára mentette meg Párizsban. Csodálója, a zeneszerző Giacomo Meyerbeer 1841-ben kieszközölt számára egy meghallgatást a párizsi Operaházban, de ott nem találták elég tehetségesnek és eltanácsolták, Lind emiatt soha nem volt hajlandó az intézményben fellépni.

Egy dániai turnéján szeretett bele a meseíró Andersen, de Jenny csak baráti érzelmeket táplált iránta, állítólag a visszautasítás ihlette Andersen A Hókirálynő című meséjének rideg és szívtelen hősnőjét. Lind Európa-szerte turnézott, 1844-ben Bellini Norma című operájában hódította meg a német közönséget, Schumann, Berlioz és Mendelssohn szívét.

Londonban 1847-ben Viktória királynő jelenlétében mutatkozott be, elképesztő sikerrel, a szinte megvadult közönség kalapjait és zsebkendőit dobálta a magasba, és kitört a „Jenny-láz”.

Az operaház előtt hosszú sorok kígyóztak a jegyekért, még abban az évben róla neveztek el egy új gőzmozdonyt, sőt ennek nyomán később egy egész mozdonytípust, Verdi számára írta A haramiák című operájának női főszerepét.

800px-Jenny-Linds-departure-from_Liverpool-1850-141226.jpg

Az Atlantic nevű hajó Amerikába indul Liverpoolból, a fedélzeten Jenny Linddel

A „svéd csalogány” harmincévesen indult Amerika meghódítására

– a biztos sikert nemcsak szépsége és tehetsége garantálta, hanem az is, hogy impresszáriónak sikerült megnyernie a híres (vagy inkább hírhedt) mutatványost, P.T. Barnumot. A hajót a New York-i kikötőben 40 ezres tömeg várta, Lind fellépéseire a legjobb helyeket szabályszerűen elárverezték. A újságírók arról áradoztak, hogy „a világ legédesebb hangja” érkezett meg. A reklám terén verhetetlen Barnum hirdetésekkel és fizetett cikkekkel árasztotta el a lapokat, Amerikában is kitört a „Lindománia”. Az énekesnő nevével árultak szinte mindent, kesztyűtől a bölcsőig, széktől a zongoráig, komponáltak Jenny Lind-polkát és -keringőt, amelyek persze slágerré váltak, még egy vitorlás hajót is elneveztek róla. Az énekesnő bűvkörébe szédült közönség szétkapkodta a csillagászati összegbe kerülő jegyeket, koncertjein nem maradt üres szék – sőt akadtak olyan városok, amelyek súlyos összegért építettek a fellépéshez méltó koncerttermet.

JennyLind-2-141035.jpg

Jenny Lind idős korában

Az egyéves turné nemcsak anyagi téren volt eredményes (fellépéseiért akkoriban hallatlanul nagynak számító, majdnem kétszázezer dolláros gázsit kapott, méghozzá előre). Az énekesnő a boldogságot is megtalálta az őt kísérő német zongorista személyében, akinek Bostonban fogadott örök hűséget. Lind 1852-ben tért vissza Európába, de az Egyesült Államokban maradandó nyomot hagyott: országszerte neveztek el róla színházat, utcát, iskolát, hajót, Kaliforniában még ma is nevét viseli egy városka.

Sikereinek csúcsán vonult vissza, ezután már csak alkalmanként koncertezett, főként Bach műveivel. Élete hátralévő részét Angliában élte le, ahol tanított és jótékonykodott. Utoljára ötvenévesen lépett fel, egy férje által komponált oratórium főszerepét énekelte.

Jenny Lind 1887. november 2-án hunyt el. Soha előtte – és utána még sokáig – nem ért el senki hozzá hasonló népszerűséget, kortársai csodaként ünnepelték. Sajnálatos módon hangfelvétel nem maradt utána, így csak leírásokra hagyatkozhatunk. Éneke kortársai szerint felemelő és megtisztító, szinte vallásos élmény, ő maga bálvány, az „ideális nő” megtestesítője volt. A londoni Westminster apátságban emlékműve található, 1996 és 2006 között arcképe díszítette a svéd ötvenkoronás bankjegyet, ihletett zeneművet, filmet. A stockholmi operaházban kiállítással emlékeznek meg születésének kétszázadik évfordulójáról.

Alakját megidézte A legnagyobb showman (2017) című musicalfilm is, amelyben Rebecca Ferguson játszotta el. Ebből látunk alább részletet.

Az opera régen hatalmas buli volt, ma meg csak ülünk a sötétben

Kapcsolódó

Az opera régen hatalmas buli volt, ma meg csak ülünk a sötétben

Az opera fénykorának közönsége evett, ivott és beszélgetett Verdi operái alatt, mégis tudta, mikor kell ünnepelni egy új művet, és mikor kell színpadra kérni a szerzőt. Hogyan zajlott egy operaelőadás egykor, és hogyan zajlik ma?

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Nemrég arról álmodtam, hogy az Ódry Színpadon járok. Sajnos rövid álom volt.” – beszélgetés Gálffi Lászlóval

Húszon évesen az Equus és a Rimbaud-estje voltak a belépője a színházba. Majd jöttek a király és királyi szerepek. Kezdenek felejteni, mondja – nem hiszem. Lehet, hogy most csendesebb időszaka van, de a fiatalkori energia beépült, ott maradt. Az Örkény Színház Jelenetek a bábuk életéből bemutatója kapcsán beszélgettünk szenvedélyekről, zsenikről, öregedésről Gálffi Lászlóval.
Könyv

„Nagy tételben fogyasztom a szépprózát” – Grisnik Petra, a Lírástudók új műsorvezetője

Grisnik Petra személyében új műsorvezető csatlakozik a Lírástudók csapatához. Első vendége Závada Pál, akivel legújabb kötetéről, az Apfelbaum – Nagyvárad, Berlinről beszélgetnek a május 25-én jelentkező műsorban. A színésznővel könyvekről, olvasási szokásairól és irodalmi kötődéseiről beszélgettünk. 
Klasszikus

Jövőre is sztárokkal és ifjú tehetségekkel vár a Zeneakadémia

Huszonkét sorozattal, a barokktól a kortárs zenéig ívelő repertoárral, fiatal művészek és nemzetközi sztárok fellépésével várja közönségét a 2022/23-as évadban is a Zeneakadémia. Az ősz folyamán pedig újabb nemzetközi versenyeken mérettethetik meg magukat a legtehetségesebb ifjú muzsikusok.
Klasszikus

Elhunyt Lubik Hédy, hárfaművész

Életének 88. évében elhunyt Lubik Hédy, az Operaház hárfaművésze, aki hárfások nemzedékét nevelte évtizedeken át a Zeneakadémián - adta hírül az intézmény a facebook oldalán. 
Könyv

Ádám tragédiája a 20. században – Závada Pál a Lírástudók vendége

Grisnik Petra első vendége Závada Pál, aki a Lírástudók podcastban színházról, a 20. századi történelem iránti vonzalmáról, Madách és a teremtéstörténet inspiráló erejéről beszélt.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Musical és klezmerzene is várja a Margitszigeti Színház közönségét

Nagyszabású sajtótájékoztató keretében ismertette nyári évadát a Margitszigeti Színház, amely a szórakoztató színházi előadások mellett könnyűzenei programokkal is várja az érdeklődőket.
Zenés színház interjú

„Csipike történetén keresztül nekünk is megadatik az önmagunkra találás lehetősége” – beszélgetés Molnár Levente operaénekessel

Csipikének, a fontoskodó, de jószándékú törpének kalandos történetei számos gyermek és felnőtt szívét meghódították már. Fodor Sándor meséje a Coopera gondozásában hamarosan egy családi opera formájában elevenedik majd meg. A készülő mű ötletgazdájával és művészeti vezetőjével, Molnár Levente Liszt Ferenc-díjas operaénekessel beszélgettünk egyebek mellett arról, milyen fejlődésen megy keresztül a történet során, és mi mindenre tanít meg bennünket is ez az erdélyi gyerekek és felnőttek körében egyaránt ismert és kedvelt kis mesehős.
Zenés színház hír

Elisabeth Sobotka lesz a Berlini Állami Opera új főigazgatója

A Bregenzi Fesztivál vezetője 2024 szeptemberében kezdheti meg munkáját az intézmény élén. A jelenlegi főigazgató, Matthias Schulz 2025-től a Zürichi Operát vezeti majd.
Zenés színház hír

Rost Andrea tart ősszel mesterkurzust

A világhírű énekesnő PályaStart címmel vezet összetett képzést az ősz folyamán a Magyar Állami Operaházban, melyen operaénekes-növendékek és pályakezdő művészek tökéletesíthetik tudásukat.
Zenés színház hír

Bretz Gábor kapta a Székely Mihály-emlékplakettet

Az Operaház egykori legendás énekesének emlékére létrehozott díjat egy arra érdemes énekesnek adják át, művészi és emberi magatartásának elismerésére. Idén a világszerte ismert basszbaritonra esett a választás.