Zenés színház

A „svéd csalogány”, akiért megőrült a romantika korának operaközönsége

2020.10.06. 14:00
Ajánlom
A 19. század első felének egyik legünnepeltebb énekesnőjének élete igazi tündérmese. Johanna (Jenny) Lind mélyszegénységben nőtt fel, és egyik pillanatról a másikra vált ünnepelt sztárrá, kora megkerülhetetlen ikonjává. Kétszáz éve született a svéd csalogány.

Stockholm egyik szegénynegyedében egy alkoholista könyvelő és egy tanítónő törvénytelen gyermekeként született és nevelőszülőknél nőtt fel. Zenei tehetsége korán megmutatkozott, háromévesen már egyszeri hallás után bármilyen dallamot elénekelt.

Kilencéves volt, amikor a svéd opera balerinája meghallotta, amint az ablakban ülve a macskájának énekel, és azonnal magára vállalta képzésének költségeit.

Jenny tizenkét évesen elvesztette felső regisztereinek szép hangzását, de hangja négy év múlva „visszajött”, ez idő alatt zeneelméletet és hangszeres zenét tanult.

JennyLind-141035.jpg

Jenny Lind

Tizennyolc évesen Weber A bűvös vadász című operájában mutatkozott be a stockholmi operában, kirobbanó sikerrel: húszévesen már a svéd zenei akadémia tagja és a királyi udvar magánénekese volt. A túlzott megerőltetés és technikai képzetlensége miatt ismét veszélybe került hangját a kor leghíresebb énektanára mentette meg Párizsban. Csodálója, a zeneszerző Giacomo Meyerbeer 1841-ben kieszközölt számára egy meghallgatást a párizsi Operaházban, de ott nem találták elég tehetségesnek és eltanácsolták, Lind emiatt soha nem volt hajlandó az intézményben fellépni.

Egy dániai turnéján szeretett bele a meseíró Andersen, de Jenny csak baráti érzelmeket táplált iránta, állítólag a visszautasítás ihlette Andersen A Hókirálynő című meséjének rideg és szívtelen hősnőjét. Lind Európa-szerte turnézott, 1844-ben Bellini Norma című operájában hódította meg a német közönséget, Schumann, Berlioz és Mendelssohn szívét.

Londonban 1847-ben Viktória királynő jelenlétében mutatkozott be, elképesztő sikerrel, a szinte megvadult közönség kalapjait és zsebkendőit dobálta a magasba, és kitört a „Jenny-láz”.

Az operaház előtt hosszú sorok kígyóztak a jegyekért, még abban az évben róla neveztek el egy új gőzmozdonyt, sőt ennek nyomán később egy egész mozdonytípust, Verdi számára írta A haramiák című operájának női főszerepét.

800px-Jenny-Linds-departure-from_Liverpool-1850-141226.jpg

Az Atlantic nevű hajó Amerikába indul Liverpoolból, a fedélzeten Jenny Linddel

A „svéd csalogány” harmincévesen indult Amerika meghódítására

– a biztos sikert nemcsak szépsége és tehetsége garantálta, hanem az is, hogy impresszáriónak sikerült megnyernie a híres (vagy inkább hírhedt) mutatványost, P.T. Barnumot. A hajót a New York-i kikötőben 40 ezres tömeg várta, Lind fellépéseire a legjobb helyeket szabályszerűen elárverezték. A újságírók arról áradoztak, hogy „a világ legédesebb hangja” érkezett meg. A reklám terén verhetetlen Barnum hirdetésekkel és fizetett cikkekkel árasztotta el a lapokat, Amerikában is kitört a „Lindománia”. Az énekesnő nevével árultak szinte mindent, kesztyűtől a bölcsőig, széktől a zongoráig, komponáltak Jenny Lind-polkát és -keringőt, amelyek persze slágerré váltak, még egy vitorlás hajót is elneveztek róla. Az énekesnő bűvkörébe szédült közönség szétkapkodta a csillagászati összegbe kerülő jegyeket, koncertjein nem maradt üres szék – sőt akadtak olyan városok, amelyek súlyos összegért építettek a fellépéshez méltó koncerttermet.

JennyLind-2-141035.jpg

Jenny Lind idős korában

Az egyéves turné nemcsak anyagi téren volt eredményes (fellépéseiért akkoriban hallatlanul nagynak számító, majdnem kétszázezer dolláros gázsit kapott, méghozzá előre). Az énekesnő a boldogságot is megtalálta az őt kísérő német zongorista személyében, akinek Bostonban fogadott örök hűséget. Lind 1852-ben tért vissza Európába, de az Egyesült Államokban maradandó nyomot hagyott: országszerte neveztek el róla színházat, utcát, iskolát, hajót, Kaliforniában még ma is nevét viseli egy városka.

Sikereinek csúcsán vonult vissza, ezután már csak alkalmanként koncertezett, főként Bach műveivel. Élete hátralévő részét Angliában élte le, ahol tanított és jótékonykodott. Utoljára ötvenévesen lépett fel, egy férje által komponált oratórium főszerepét énekelte.

Jenny Lind 1887. november 2-án hunyt el. Soha előtte – és utána még sokáig – nem ért el senki hozzá hasonló népszerűséget, kortársai csodaként ünnepelték. Sajnálatos módon hangfelvétel nem maradt utána, így csak leírásokra hagyatkozhatunk. Éneke kortársai szerint felemelő és megtisztító, szinte vallásos élmény, ő maga bálvány, az „ideális nő” megtestesítője volt. A londoni Westminster apátságban emlékműve található, 1996 és 2006 között arcképe díszítette a svéd ötvenkoronás bankjegyet, ihletett zeneművet, filmet. A stockholmi operaházban kiállítással emlékeznek meg születésének kétszázadik évfordulójáról.

Alakját megidézte A legnagyobb showman (2017) című musicalfilm is, amelyben Rebecca Ferguson játszotta el. Ebből látunk alább részletet.

Az opera régen hatalmas buli volt, ma meg csak ülünk a sötétben

Kapcsolódó

Az opera régen hatalmas buli volt, ma meg csak ülünk a sötétben

Az opera fénykorának közönsége evett, ivott és beszélgetett Verdi operái alatt, mégis tudta, mikor kell ünnepelni egy új művet, és mikor kell színpadra kérni a szerzőt. Hogyan zajlott egy operaelőadás egykor, és hogyan zajlik ma?

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Ingyen látható a Macskák londoni előadása az online térben

Bemutatásának 40. évfordulóján a The Show Must Go On Youtube-csatornája ingyenesen közvetíti Andrew Lloyd Webber kultikus darabját, a Macskákat.
Plusz

A b(m)űvész embersége – interjú a 110 éve született Rodolfo lányával, Gálvölgyi Judittal

Polgári neve Gross Dezső volt, de Rodolfoként ismerte meg a világ. „Vigyázat, csalok!”, mondta – és csalt. A többi már játék volt és szórakozás. Születésének 110. évfordulója alkalmából lánya, Gálvölgyi Judit segítségével idéztük föl a bűvész és édesapa legendás alakját.
Zenés színház

Idén is díjazták a nemzetközi operaélet legjobbjait

Online díjátadón jelentették be az Opera Awards győzteseit, akik a 2020/21-es évadban nyújtott teljesítményük alapján érdemelték ki a díjat.
Könyv

Felavatták Tandori Dezső és felesége síremlékét

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas és József Attila-díjas költő, író, műfordító és felesége, Tandori Ágnes síremlékét május 15-én avatták fel Budapesten, a Fiumei úti sírkertben.
Plusz

Itt a teljes program: magyar művészeket jelentett be a VeszprémFest

Véglegessé vált az idei VeszprémFest programja. A korábban már meghirdetett Tom Jones, Jazz+Az és VeszprémFest Classic koncertek mellett jön az LGT sztárjaival színpadra lépő Zenevonat, a 25 éves jubileumát ünneplő Cotton Club Singers, valamint a Concerto Budapest Snétberger Ferenc és Roby Lakatos közreműködésével.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház videó

Ingyen látható a Macskák londoni előadása az online térben

Bemutatásának 40. évfordulóján a The Show Must Go On Youtube-csatornája ingyenesen közvetíti Andrew Lloyd Webber kultikus darabját, a Macskákat.
Zenés színház hír

Idén is díjazták a nemzetközi operaélet legjobbjait

Online díjátadón jelentették be az Opera Awards győzteseit, akik a 2020/21-es évadban nyújtott teljesítményük alapján érdemelték ki a díjat.
Zenés színház játékszín

„Foglalkoztat, mozgat, ami új” – Szente Vajk krimijével indul a június a Játékszínben

Egy katamaránra álmodta meg első krimijét Szente Vajk, aki Galambos Attilával közösen jegyzi a Dominógyilkosság című bűnügyi történetet.
Zenés színház gyász

Elhunyt Haramza László operaénekes

A Magyar Állami Operaház magánénekesét 60 éves korában érte a halál – adta hírül az Opera.
Zenés színház hír

Erőt adó gesztus - Szemenyei János és Horgas Ádám új klippel adózik az egészségügyi dolgozók munkája előtt

A Szegedi Nemzeti Színház produkciójaként mutatja be Szemenyei János és Horgas Ádám legújabb a Lélegzet börtönében című videóklipjét. A klipet május 15-től lehet megtekinteni a színház közösségi média csatornáin.