Zenés színház

A szellemhajó - A bolygó hollandi

2013.05.30. 11:54
Ajánlom
Wagner pályakezdése köztudottan nem alakult zökkenőmentesen. Számos vidéki színtársulatnál igyekezett megvetni a lábát karmesterként és komponistaként, mígnem magdeburgi és königsbergi állásai után 1839-ben a német nyelvű világ peremére, Rigába szerződött. Kevéssé megfontolt életmódja következtében azonban mindössze néhány hónap után szó szerint menekülni kényszerült a hitelezői elől.

Párizsba készült, hogy a készülő Rienzit megpróbálja színpadra állíttatni az Opérában, tartozásai fejében azonban lefoglalták az útlevelét, így első feleségével, Minna Planer színésznővel titokban kellett átlépniük a porosz határt. Végül a Thetis kapitánya egyezett bele, hogy iratok nélkül is felveszi őket a fedélzetre, a hajó azonban hatalmas viharba került az Északi-tengeren, és napokra meg kellett szakítania az útját a norvég fjordok menedékében. Így az eredetileg nyolc naposra tervezett út helyett három héttel a rigai indulás után érkezett csak a művészházaspár Londonba.

Innen a terveknek megfelelően Párizsba utaztak tovább, Wagnernek azonban hamarosan csalatkoznia kellett a francia főváros pezsgő szellemi életéhez fűzött reményeiben. Az Opéra nem fogadta el a Rienzit, és a komponista karmesteri állást sem talált, ezért zenei tárgyú cikkek írásából és kottamásolásból igyekezett fenntartani magát. Ekkor kezdte foglalkoztatni az örök tengeri bolyongásra kárhoztatott Hollandi története, amelynek első, eredetileg egy felvonásosra tervezett prózavázlata - saját tengeri élményein túl - Heine egy művén alapult. 1841 végére el is készült a szöveggel, sőt néhány zenei részletet meg is komponált hozzá (köztük Senta balladáját és a norvég tengerészek 3. felvonásbeli kórusát), hogy az Opéra érdeklődését biztosan felkelthesse új művével. Csakhogy az Opéra igazgatóját nem sikerült meggyőznie a készülő alkotás zenei értékével kapcsolatban, így Pillet 500 frankért megvásárolta Wagnertől a vázlatot, anélkül, hogy annak előadására vonatkozóan bármiféle hajlandóságot mutatott volna.

A kompozíciót - három felvonásossá bővítve - végül Drezdában mutatták be 1843-ban. A premiert azonban megelőzte Pierre-Louis Dietsch Le vaisseau fantôme, ou Le maudit des mers című művének 1842-es párizsi bemutatója, és ez a saját érdekei védelmére mindig kész Wagnerben azt a gyanút ébresztette, hogy az Opéra az ő cselekményvázlatát bocsátotta Dietsch rendelkezésére.

Ami a valóságot illeti, a két opera szüzséje jószerével nyomokban sem emlékeztet egymásra. Dietsch bonyodalmas, a romantikus rémregényeken edzett nézői fantáziát alaposan kiszolgáló alkotása számos forrásból táplálkozott (többek között a korabeli operacselekmények alapjaként szívesen ízekre szedett Walter Scott Kalózára is erősen támaszkodott), szereplői, cselekményszövésének ritmikája és fordulatai ugyanakkor egészen más logikát követtek, mint Wagner feszes szövegkönyve. Ráadásul a féltékenység utóbb már csak azért is feleslegesnek bizonyult, mert Dietsch operája az idők során egyértelműen vereséget szenvedett Wagner alkotásától: a közönség a hozzávetőleg százhatvan éve csak különleges alkalmakkor, unikumként találkozhat vele.

Az érdeklődők legközelebb Bécsben, a Konzerthaus nagytermében hallhatják Dietsch Szellemhajóját, mégpedig Wagner Hollandijának párizsi verziójával egy napon. A Lothringerstraßén álló zenepalota ugyanis - részben a Wagner-bicentenáriumnak, részben saját centenáriumának megünneplésére - mindkét darabot műsorra tűzi június 1-jén a Marc Minkowski vezette Les Musiciens du Louvre Grenoble előadásában, olyan szólisták közreműködésével, mint Sally Matthews, Bernard Richter, Russel Braun, Eric Cutler és Mika Karès.

Az idén 100 éves Konzerthaus jubileumi évadának egyik kiemelkedő programja a szombati - hangsúlyozta Bernhard Kerres intendáns a bemutatóról. A kettős produkciót Versailles-ban május 21-én mutatta be a Les Musiciens du Louvre Grenoble, majd kétszer eljátszották Grenoble-ban is, Bécs után pedig a Barcelonába utazik tovább a produkció.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Hogyan érzi magát egy diák, ha elmegy a Zeneakadémiára?

Régi panasz, hogy a fiatalok nem járnak klasszikus zenei hangversenyre. A problémáról eddig mindenkit megkérdeztek már, csak épp a gyerekeket nem. Most ők mondják el, hogyan éltek meg egy koncertet.
Színház

„Nem kegyeket osztunk” – beszélgetés a POSZT-válogatásról

A Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat beszélgetéssorozatán a POSZT versenyprogramja volt a téma. A két válogatóval, Gulyás Gáborral és Zalán Tiborral, valamint Turbuly Lillával, a Színházi Kritikusok Céhének elnökével Veiszer Alinda beszéltetett.
Klasszikus

Tudod, mit énekel latinul a kórus a Mr. Bean-sorozat főcímében?

Az eredeti Mr. Bean-sorozat főcímében elhangzik egy latin nyelvű kórus, amelynek a szövegére senki sem figyelt. Pedig mély mondanivalót hordoz!
Klasszikus

Különdíjat érdemelt Kokas Dóra Bécsben

A Vienna Classic Strings zenei versenyen különdíjban részesült Kokas Dóra csellóművész. A döntőben Alexey Shor kortárs szerző és Sosztakovics darabjait játszotta.
Zenés színház

Az Operett új vezetése bemutatta új évadát

A 2019/20-as évad legfontosabb bemutatója a Csárdáskirálynő lesz, de Mohács tragédiája is megjelenik egy új rockmusicalben.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház operett

Az Operett új vezetése bemutatta új évadát

A 2019/20-as évad legfontosabb bemutatója a Csárdáskirálynő lesz, de Mohács tragédiája is megjelenik egy új rockmusicalben.
Zenés színház pesti vigadó

Bejelentették Royal Opera House 2019/20-as előadásait

Az élő közvetítésekből vagy ismétlésekből álló mozis évad a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaratermében dobogtatja meg a nézők szívét.
Zenés színház hír

Gustavo Dudamel vezényel majd Spielberg West Side Story-filmjében

A Bernstein-musical újabb filmfeldolgozásáról egyre többet tudunk, de még várnunk kell 2020 karácsonyáig, hogy láthassuk.
Zenés színház opera

Ingyenes szabadtéri előadással ünnepli fennállása 150. évfordulóját a Bécsi Operaház

Az előadások mellett szintén premierekkel és kiállításokkal várja az intézmény az operabarátokat május 25-én és 26-án.
Zenés színház interjú

„A Csárdáskirálynő a Monarchia egyik utolsó sóhajtása”

Könnyű beleszeretni Kálmán Imre édes melódiáiba és ezekbe a furcsa figurákba – véli Vidnyánszky Attila rendező. A Nemzeti Színház vezérigazgatója korábban többször vitt színre operát, mégis a júliusi margitszigeti Csárdáskirálynő lesz az első operettrendezése.