Zenés színház

A szellemhajó - A bolygó hollandi

2013.05.30. 11:54
Ajánlom
Wagner pályakezdése köztudottan nem alakult zökkenőmentesen. Számos vidéki színtársulatnál igyekezett megvetni a lábát karmesterként és komponistaként, mígnem magdeburgi és königsbergi állásai után 1839-ben a német nyelvű világ peremére, Rigába szerződött. Kevéssé megfontolt életmódja következtében azonban mindössze néhány hónap után szó szerint menekülni kényszerült a hitelezői elől.

Párizsba készült, hogy a készülő Rienzit megpróbálja színpadra állíttatni az Opérában, tartozásai fejében azonban lefoglalták az útlevelét, így első feleségével, Minna Planer színésznővel titokban kellett átlépniük a porosz határt. Végül a Thetis kapitánya egyezett bele, hogy iratok nélkül is felveszi őket a fedélzetre, a hajó azonban hatalmas viharba került az Északi-tengeren, és napokra meg kellett szakítania az útját a norvég fjordok menedékében. Így az eredetileg nyolc naposra tervezett út helyett három héttel a rigai indulás után érkezett csak a művészházaspár Londonba.

Innen a terveknek megfelelően Párizsba utaztak tovább, Wagnernek azonban hamarosan csalatkoznia kellett a francia főváros pezsgő szellemi életéhez fűzött reményeiben. Az Opéra nem fogadta el a Rienzit, és a komponista karmesteri állást sem talált, ezért zenei tárgyú cikkek írásából és kottamásolásból igyekezett fenntartani magát. Ekkor kezdte foglalkoztatni az örök tengeri bolyongásra kárhoztatott Hollandi története, amelynek első, eredetileg egy felvonásosra tervezett prózavázlata - saját tengeri élményein túl - Heine egy művén alapult. 1841 végére el is készült a szöveggel, sőt néhány zenei részletet meg is komponált hozzá (köztük Senta balladáját és a norvég tengerészek 3. felvonásbeli kórusát), hogy az Opéra érdeklődését biztosan felkelthesse új művével. Csakhogy az Opéra igazgatóját nem sikerült meggyőznie a készülő alkotás zenei értékével kapcsolatban, így Pillet 500 frankért megvásárolta Wagnertől a vázlatot, anélkül, hogy annak előadására vonatkozóan bármiféle hajlandóságot mutatott volna.

A kompozíciót - három felvonásossá bővítve - végül Drezdában mutatták be 1843-ban. A premiert azonban megelőzte Pierre-Louis Dietsch Le vaisseau fantôme, ou Le maudit des mers című művének 1842-es párizsi bemutatója, és ez a saját érdekei védelmére mindig kész Wagnerben azt a gyanút ébresztette, hogy az Opéra az ő cselekményvázlatát bocsátotta Dietsch rendelkezésére.

Ami a valóságot illeti, a két opera szüzséje jószerével nyomokban sem emlékeztet egymásra. Dietsch bonyodalmas, a romantikus rémregényeken edzett nézői fantáziát alaposan kiszolgáló alkotása számos forrásból táplálkozott (többek között a korabeli operacselekmények alapjaként szívesen ízekre szedett Walter Scott Kalózára is erősen támaszkodott), szereplői, cselekményszövésének ritmikája és fordulatai ugyanakkor egészen más logikát követtek, mint Wagner feszes szövegkönyve. Ráadásul a féltékenység utóbb már csak azért is feleslegesnek bizonyult, mert Dietsch operája az idők során egyértelműen vereséget szenvedett Wagner alkotásától: a közönség a hozzávetőleg százhatvan éve csak különleges alkalmakkor, unikumként találkozhat vele.

Az érdeklődők legközelebb Bécsben, a Konzerthaus nagytermében hallhatják Dietsch Szellemhajóját, mégpedig Wagner Hollandijának párizsi verziójával egy napon. A Lothringerstraßén álló zenepalota ugyanis - részben a Wagner-bicentenáriumnak, részben saját centenáriumának megünneplésére - mindkét darabot műsorra tűzi június 1-jén a Marc Minkowski vezette Les Musiciens du Louvre Grenoble előadásában, olyan szólisták közreműködésével, mint Sally Matthews, Bernard Richter, Russel Braun, Eric Cutler és Mika Karès.

Az idén 100 éves Konzerthaus jubileumi évadának egyik kiemelkedő programja a szombati - hangsúlyozta Bernhard Kerres intendáns a bemutatóról. A kettős produkciót Versailles-ban május 21-én mutatta be a Les Musiciens du Louvre Grenoble, majd kétszer eljátszották Grenoble-ban is, Bécs után pedig a Barcelonába utazik tovább a produkció.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

25 éve halt meg Róna Viktor, aki még Nurejevvel is jó barátságot ápolt

Adottságai egyáltalán nem predesztinálták a balettművész-pályára, szorgalmának köszönhetően mégis világhírnévre tett szert az 1994. január 15-én elhunyt Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, aki Rudolf Nurejev pályájának is meghatározó alakja volt.
Plusz

Ilyet még nem hallottál: hódít a mongol torokének metál

Nem a hörgős metálról van szó, hanem tradicionális mongol hangszereken és énektechnikával előadott heavy metálról, aminek hirtelen rengeteg rajongója akadt világszerte.
Klasszikus

Gyönyörű Bach-klipet forgatott Yo-Yo Ma

A világ 36 helyszínére viszi el Yo-Yo Ma Bach-csellószvitjeit. Íme a projekt lenyűgöző első klipje.
Klasszikus

Az Óbudai Danubia mutathatja be Kurtág György operáját itthon

Előreláthatóan 2020-ban. Jövőbeli terveiről tájékoztatta a sajtót Óbuda 25 éves zenekara.
Klasszikus

Ez az első élvonalbeli vonósnégyes, amelyben többségben vannak a nők

Az Artemis Quartetből kilépett két tag, nők érkeztek a helyükre. Ilyenkor felvetődik a kérdés: miért a férfiak uralják a kamarazenét?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház bécs

Anna Nyetrebko lesz az idei Bécsi Operabál díszvendége

Anna Nyetrebko orosz-osztrák sztárszoprán és férje, Yusif Eyvazov azerbajdzsán tenor lesz az idei Bécsi Operabál díszvendége.
Zenés színház hír

Meghirdették a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversenyt

Az operett nemzetközi népszerűsítése és új tehetségek felfedezése a célja a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversenynek.
Zenés színház premier

A Liliomfi zenés változatát mutatja be a Madách

A Liliomfi musicalváltozatát mutatja be március 23-án a Madách Színház. A zenés komédiát Szigligeti Ede műve alapján Szente Vajk írta, zenéjét Bolba Tamás szerezte.
Zenés színház gyász

Elhunyt a világhírű Wagner-énekes, Theo Adam

A német operaénekes, korának egyik nagy Richard Wagner- és Richard Strauss-előadója 92 éves volt.
Zenés színház magazin

Ma ünnepeljük a magyar musical napját

Azért esett a választás erre a napra, mert 1961. január 12-én mutatta be a Petőfi Színház az első magyar musicalt, az Egy szerelem három éjszakáját.