Zenés színház

A szürreális Semmelweis Ignác Miskolcon operált

Bartók Plusz – Fesztiválnapló, 2. nap
2018.06.10. 15:50
Ajánlom
„Oratorikus kórkép.” Kicsit ijesztően hangzik, ugye? Semmelweis Ignác nevének köszönhetően viszont megtelt a miskolci Nagyszínház nézőtere. Róla szólt ugyanis az az opera, amelyet születésének 200. évfordulója alkalmából állítottak színpadra a Bartók Pluszon.

Számos illusztris vendég volt jelen az ősbemutatón, köztük Semmelweis Ignác egyik ükunokája, Dr. Hüttl Antónia is. Magyar orvosról biztosan magyar zeneszerző ír operát egy magyar fesztiválra – gondolná az ember, pedig a világhírű Semmelweis élettörténete két amerikai művészt ihletett meg: Raymond J. Lustig zeneszerzőt és Matthew Doherty szövegírót. Ők szintén jelen voltak az előadáson, amely az Operafesztivál és a Budapesti Operettszínház együttműködésével, illetve a csillagok igen szerencsés együttállásával jött létre. A két alkotó ugyanis maga kereste meg a Bartók Pluszot a produkció ötletével, valamint a Semmelweis Emlékbizottságot is, amely tőlük függetlenül szintén a miskolci fesztivált szemelte ki az ünnepi előadás méltó házigazdájául. A bizottság elnöke, Dr. Berkő Péter köszöntője és Semmelweis Ignác életét ismertető rövid előadása után kezdődött el az opera négy énekes szólista, Szabó P. Szilveszter, Frankó Tünde, Lévai Enikő és Nádasdi Veronika közreműködésével, a 30 éves, Junior Prima Díjas Boross Martin rendezésében, Dinyés Dániel zenei irányítása alatt.

Opera készült az anyák megmentőjéről, Semmelweis Ignácról

Kapcsolódó

Opera készült az anyák megmentőjéről, Semmelweis Ignácról

Egészen elképesztő, hogy az orvostársadalom egykor tiltakozott a kézmosás ellen. Vajon ma vannak olyan igazságok, amelyeket hasonlóan nehezen fogadunk el? Ez érdekelte a Semmelweis című opera szerzőit. Két amerikai dolgozta fel az anyák megmentőjének életét, a művet most a Bartók Plusz Operafesztiválon mutatják be.

34894258_2260195390687298_5803462382764163072_o-154448.jpg

A Semmelweis című opera, középen Szabó P. Szilveszter (Fotó/Forrás: Bartók Plusz Operafesztivál)

No de a lényeg: mit is jelent pontosan, hogy oratorikus kórkép? Semmelweis Ignácot azért emlegetik az anyák megmentőjeként, mert felfedezte, hogyan lehet kiküszöbölni a gyermekágyi lázat, s ezzel számos édesanya halálát. Saját korában azonban nem ismerték el felfedezésének jelentőségét, sőt, mániákus és kellemetlen embernek tartották. A meg nem értettség és a sok ártatlan áldozat olyannyira kísértették őt, hogy végül elmegyógyintézetbe került, ahol saját ápolói okozták a halálát. Ebből a lelki folyamatból kiragadott epizódokat dolgoz fel Lustig és Doherty furcsa, valóság és képzelet határán lebegő darabjában.

34904517_2260196550687182_2794691827452608512_o-154718.jpg

Lévai Enikő a Semmelweis című operában (Fotó/Forrás: Bartók Plusz Operafesztivál / Facebook)

Az opera zenéje már elhangzott egyszer egy New York-i koncertelőadás keretében, 2017 szeptemberében. Sajnos én biztos vagyok benne, hogy ezen a látványelemeket nélkülöző előadáson békésen elszunyókáltam volna, mert bár vannak a zenének izgalmas és hatásos részei, az ötlettár számomra igencsak szűkösnek bizonyult egy másfél órás darabhoz. Az operában a szinte végig színpadon levő nőikar szimbolizálja a Semmelweist kísértő elhunyt anyákat –  zenei anyaguk ennek megfelelően disszonáns, kísérteties, időnként magyar népdalfoszlányokat és Bartók nőikarainak hangzását idézi. Végig szinte ugyanúgy. A Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus mindenesetre elismerést érdemel, hiszen, bár hangi minőségük néha ingadozott, profizmussal szólaltatták meg a nagy technikai kihívást jelentő kóruspartitúrát. A szólisták közül – akiket az Operettszínház héttagú kamarazenekara kísért – egyértelműen a címszereplőt alakító Szabó P. Szilveszter tetszett a legjobban mind énekesi, mind színészi teljesítményét tekintve. Kár, hogy csak egy igazán jó, drámai dal jutott neki, s az is a darab legvégén. A szólisták dalai – musicales stílusuknál fogva sokkal inkább nevezhetők dalnak, mint áriának –  ugyanis többnyire egyetlen érzést vagy állapotot próbálnak zenével kifejezni. A lendület, az izgalom, a drámai történés az, ami hiányzik ebből a darabból. Szerencsére ezt ellensúlyozta a díszlet, a jelmezek és az orvosokat alakító táncosok látványa. A színpadot tagoló hatalmas ledfalakon többnyire szimbolikus animációkat vetítettek – a konkrét, valóságos képeket éppen ezért érdemes lett volna mellőzni, hiszen zavaróan kizökkentik a nézőt az opera szürrealitásából.

Lőrinczy György, az Operettszínház főigazgatója az előadás végén elmondta, hogy a produkciót Budapesten és hét vidéki városban is színpadra állítják a következő hónapokban, így sokaknak lesz alkalma megnézni a Semmelweis című operát.  Egyáltalán nem mondom, hogy nem érdemes így tenni, sőt. De azért jólesett a színházból kilépve Náray Erika előadásába botlani, és néhány kellemes jazz-számmal kiszellőztetni a fejem.

34874869_2260229584017212_8223918840539512832_o-154455.jpg

Náray Erika koncertje (Fotó/Forrás: Bartók Plusz Operafesztivál)

Bartók-óriásbábuval nyílt a miskolci Operafesztivál

Kapcsolódó

Bartók-óriásbábuval nyílt a miskolci Operafesztivál

Kesselyák Gergely egyik álma vált valóra a miskolci Operafesztiválon tegnap este: a szokásos nyitókoncert helyett operaelőadással kezdődött a tíznapos rendezvény, méghozzá Bartók három színpadi művének bemutatójával.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

10+1 kihagyhatatlan program a Múzeumok Éjszakáján

Tárlatvezetések, komoly- és könnyűzenei koncertek, filmvetítések, táncelőadások, kézműves foglalkozások és még táncház is vár minket a 2022-es Múzeumok Éjszakáján. Összegyűjtöttünk 10+1 helyszínt, amelyet semmiképp sem érdemes kihagyni június 25-én. 
Vizuál

Bereményi Géza belemegy a játékba

Élvezetes, szerethető és szívet melengető portréfilm lett a Bereményi kalapja, amelyet elsősorban az irónia hat át, mintsem a túlzott komolyság és drámaiság. Mindazonáltal szép, őszinte pillanatoknak is szemtanúi lehetünk a napjaink egyik legnagyobb alkotójáról szóló filmben.
Klasszikus

Schiff András kapta az idei Bach-medált

A Lipcse városa által 2003-ban alapított díjat Johann Sebastian Bach műveinek kimagasló interpretációjáért ítélték oda Schiff Andrásnak. Korábban többek között Gustav Leonhardt, Sir John Eliot Gardiner, Ton Koopman, Nikolaus Harnoncourt vagy Robert Levin munkásságát ismerték el a díjjal.
Színház

Balázsovits Lajost választották a Nemzet Színészévé

Haumann Péter halála után a Nemzet Színészei június 22-én új tagot választottak maguk közé. A Nemzeti Színházban tartott közel 40 perces tanácskozás végére megszületett a döntés: Balázsovits Lajos Balázs Béla-díjas magyar színművész csatlakozik a 11 művész mellé.
Klasszikus

Baráth Emőke ad barokk koncertet a Müpában

Az évad művésze cím idei birtokosa, a nemzetközi hírű szoprán, Baráth Emőke a historikus zene egyik legkiemelkedőbb formációjával, a Fabio Biondi vezette Europa Galante zenekarral ad koncertet június 28-án.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Julien király színpadra lép a Pesti Magyar Színházban

A Pesti Magyar Színház új évadának első premierjét, a Madagaszkárt Gémes Antos rendezi, zenei vezetője pedig Szemenyei János.
Zenés színház interjú

„Ez lesz a mi Képzelt riportunk” – Csorba Lóránt, a 80 nap alatt a Föld körül zenei munkálatairól

Verne Gyula klasszikusából, a 80 nap alatt a Föld körül című regényből készül a TRIP legújabb koncertszínházi előadása, melynek premierjét a Városmajori Szabadtéri Színpadon augusztus 18-án tartják. Csorba Lóránttal a színházi zeneszerzés kihívásairól és a „Make Love, Not War” eszményéről is beszélgettünk.
Zenés színház ajánló

Mozart, a zseni élete musicalben elmesélve

Mozart, a meg nem értett zseni zeneszerző élete musicalben kel életre a Margitszigeti Színházban. Michael Kunze és Sylvester Levay művében a zeneszerző fenegyerek története pazar dallamokkal és látvánnyal kerül színre június 24-én és 25-én. A produkció két különböző szereposztásban látható a Margitszigeten.
Zenés színház interjú

Fehér köpeny, kék szakáll – Beszélgetés Kovács Istvánnal

Akár Don Giovanni, Golaud vagy Kékszakállú szerepét, esetleg a június 24-ig látható A kairói lúd, avagy a rászedett vőlegény Don Pippóját énekli Kovács István az OPERA színpadán, karakterformálásában mindig érződik egy olyan analitikus elmélyültség, amely operaénekesi jártasságán túl eredeti, orvosi hivatásának látásmódjából is fakad. De mi módon valósul meg a gyógyítás a színpadon?
Zenés színház hír

Idén is élőben közvetíti a Wagner-napokat a Bartók Rádió

Élőben, egyenesen a Müpából követhetjük az egyik legjelentősebb komolyzenei rendezvény, a Budapesti Wagner-napok programját a Bartók Rádióban. Június 16. és 19. között A Nibelung gyűrűje, 22-én pedig a záró előadás, a Rienzi is hallható lesz.