Zenés színház

A szürreális Semmelweis Ignác Miskolcon operált

Bartók Plusz – Fesztiválnapló, 2. nap
2018.06.10. 15:50
Ajánlom
„Oratorikus kórkép.” Kicsit ijesztően hangzik, ugye? Semmelweis Ignác nevének köszönhetően viszont megtelt a miskolci Nagyszínház nézőtere. Róla szólt ugyanis az az opera, amelyet születésének 200. évfordulója alkalmából állítottak színpadra a Bartók Pluszon.

Számos illusztris vendég volt jelen az ősbemutatón, köztük Semmelweis Ignác egyik ükunokája, Dr. Hüttl Antónia is. Magyar orvosról biztosan magyar zeneszerző ír operát egy magyar fesztiválra – gondolná az ember, pedig a világhírű Semmelweis élettörténete két amerikai művészt ihletett meg: Raymond J. Lustig zeneszerzőt és Matthew Doherty szövegírót. Ők szintén jelen voltak az előadáson, amely az Operafesztivál és a Budapesti Operettszínház együttműködésével, illetve a csillagok igen szerencsés együttállásával jött létre. A két alkotó ugyanis maga kereste meg a Bartók Pluszot a produkció ötletével, valamint a Semmelweis Emlékbizottságot is, amely tőlük függetlenül szintén a miskolci fesztivált szemelte ki az ünnepi előadás méltó házigazdájául. A bizottság elnöke, Dr. Berkő Péter köszöntője és Semmelweis Ignác életét ismertető rövid előadása után kezdődött el az opera négy énekes szólista, Szabó P. Szilveszter, Frankó Tünde, Lévai Enikő és Nádasdi Veronika közreműködésével, a 30 éves, Junior Prima Díjas Boross Martin rendezésében, Dinyés Dániel zenei irányítása alatt.

Opera készült az anyák megmentőjéről, Semmelweis Ignácról

Kapcsolódó

Opera készült az anyák megmentőjéről, Semmelweis Ignácról

Egészen elképesztő, hogy az orvostársadalom egykor tiltakozott a kézmosás ellen. Vajon ma vannak olyan igazságok, amelyeket hasonlóan nehezen fogadunk el? Ez érdekelte a Semmelweis című opera szerzőit. Két amerikai dolgozta fel az anyák megmentőjének életét, a művet most a Bartók Plusz Operafesztiválon mutatják be.

34894258_2260195390687298_5803462382764163072_o-154448.jpg

A Semmelweis című opera, középen Szabó P. Szilveszter (Fotó/Forrás: Bartók Plusz Operafesztivál)

No de a lényeg: mit is jelent pontosan, hogy oratorikus kórkép? Semmelweis Ignácot azért emlegetik az anyák megmentőjeként, mert felfedezte, hogyan lehet kiküszöbölni a gyermekágyi lázat, s ezzel számos édesanya halálát. Saját korában azonban nem ismerték el felfedezésének jelentőségét, sőt, mániákus és kellemetlen embernek tartották. A meg nem értettség és a sok ártatlan áldozat olyannyira kísértették őt, hogy végül elmegyógyintézetbe került, ahol saját ápolói okozták a halálát. Ebből a lelki folyamatból kiragadott epizódokat dolgoz fel Lustig és Doherty furcsa, valóság és képzelet határán lebegő darabjában.

34904517_2260196550687182_2794691827452608512_o-154718.jpg

Lévai Enikő a Semmelweis című operában (Fotó/Forrás: Bartók Plusz Operafesztivál / Facebook)

Az opera zenéje már elhangzott egyszer egy New York-i koncertelőadás keretében, 2017 szeptemberében. Sajnos én biztos vagyok benne, hogy ezen a látványelemeket nélkülöző előadáson békésen elszunyókáltam volna, mert bár vannak a zenének izgalmas és hatásos részei, az ötlettár számomra igencsak szűkösnek bizonyult egy másfél órás darabhoz. Az operában a szinte végig színpadon levő nőikar szimbolizálja a Semmelweist kísértő elhunyt anyákat –  zenei anyaguk ennek megfelelően disszonáns, kísérteties, időnként magyar népdalfoszlányokat és Bartók nőikarainak hangzását idézi. Végig szinte ugyanúgy. A Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus mindenesetre elismerést érdemel, hiszen, bár hangi minőségük néha ingadozott, profizmussal szólaltatták meg a nagy technikai kihívást jelentő kóruspartitúrát. A szólisták közül – akiket az Operettszínház héttagú kamarazenekara kísért – egyértelműen a címszereplőt alakító Szabó P. Szilveszter tetszett a legjobban mind énekesi, mind színészi teljesítményét tekintve. Kár, hogy csak egy igazán jó, drámai dal jutott neki, s az is a darab legvégén. A szólisták dalai – musicales stílusuknál fogva sokkal inkább nevezhetők dalnak, mint áriának –  ugyanis többnyire egyetlen érzést vagy állapotot próbálnak zenével kifejezni. A lendület, az izgalom, a drámai történés az, ami hiányzik ebből a darabból. Szerencsére ezt ellensúlyozta a díszlet, a jelmezek és az orvosokat alakító táncosok látványa. A színpadot tagoló hatalmas ledfalakon többnyire szimbolikus animációkat vetítettek – a konkrét, valóságos képeket éppen ezért érdemes lett volna mellőzni, hiszen zavaróan kizökkentik a nézőt az opera szürrealitásából.

Lőrinczy György, az Operettszínház főigazgatója az előadás végén elmondta, hogy a produkciót Budapesten és hét vidéki városban is színpadra állítják a következő hónapokban, így sokaknak lesz alkalma megnézni a Semmelweis című operát.  Egyáltalán nem mondom, hogy nem érdemes így tenni, sőt. De azért jólesett a színházból kilépve Náray Erika előadásába botlani, és néhány kellemes jazz-számmal kiszellőztetni a fejem.

34874869_2260229584017212_8223918840539512832_o-154455.jpg

Náray Erika koncertje (Fotó/Forrás: Bartók Plusz Operafesztivál)

Bartók-óriásbábuval nyílt a miskolci Operafesztivál

Kapcsolódó

Bartók-óriásbábuval nyílt a miskolci Operafesztivál

Kesselyák Gergely egyik álma vált valóra a miskolci Operafesztiválon tegnap este: a szokásos nyitókoncert helyett operaelőadással kezdődött a tíznapos rendezvény, méghozzá Bartók három színpadi művének bemutatójával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Tánc

Abbahagyja a balettet, és búcsúzik a színpadtól Leblanc Gergely

A 31 éves balettművész az Operaház videójában beszélt arról, hogy elbúcsúzik a színpadtól, és a továbbiakban a háttérben fogja segíteni a Magyar Nemzeti Balett munkáját.
Színház

Mindig van egy hajnal a konyhában – beszélgetés Kovács Patríciával és Schmied Zoltánnal

Valódi érzelmi hullámvasutat kínál a nézőknek a Rózsavölgyi Szalon április közepén bemutatott, Bármit mondhatsz című előadása, amelyben egy negyvenes házaspár próbálja tisztázni sok-sok év alatt felgyülemlett sérelmeiket egy reggelbe nyúló beszélgetés során. A két főszereplővel, Kovács Patríciával és Schmied Zoltánnal beszélgettünk.
Könyv

Megmenekülhet Esterházy Péter egykori otthona

Alkotóházként születhet újjá a 2016-ban elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas író egykori, rómaifürdői családi háza.
Klasszikus

Bach-estre készül Ránki Dezső és az Anima Musicae

A sűrű májusi koncertszezon igazi különlegességet tartogat még a hónap végére is: a Klukon Edit, Ránki Dezső és Ránki Fülöp által megálmodott Csönd-zsák koncertek 14. hangversenyén J. S. Bach négy zongoraversenye csendül fel az Anima Musicae Kamarazenekarral közösen.
Plusz

„Lenyűgöző, hogy Bartók milyen sokakat inspirált” – interjú Káel Csabával

A Müpa vezérigazgatójával a határátlépő produkciókról, saját rendezéseiről és arról is beszélgettünk, hogyan találhat a nagyközönség is utat Bartók muzsikájához.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Csak semmi komolyság! – interjú Janklovics Péterrel

„Mindennek meg lehet fogni a humoros oldalát” – vallja Janklovics Péter humorista, aki érzékenyítő előadásaiban a klasszikus zene és az opera műfaját igyekszik közelebb hozni a hallgatósághoz provokatívan, ám mindig kellő tisztelettel.
Zenés színház ajánló

Szabadakarat: innovatív koncertszínház sztárokkal a Margitszigeti Színházban

A reformkor első „celeb párjának” szerelmét mutatja be a térben és időben is szabadon mozgó, koncerthangulatú történetet, a szabadakarat >>>> című előadás. Az októberi ősbemutató után, május 28-án szabadtéren is debütál a koncertszínház a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.
Zenés színház hír

Harminckét országból csaknem kétszázan jelentkeztek az idei Marton Éva Nemzetközi Énekversenyre

A Zeneakadémia 70 ezer euró összdíjazású megmérettetésére 106 női és 90 férfi énekese adott be érvényes pályázatot a világ minden tájáról.
Zenés színház interjú

„Ha sztrájkolunk, ha lejjebb kapcsolunk, nem lesz magyar operaéneklés” – interjú Ókovács Szilveszterrel

Új évadról, sztrájkról, szereposztásokról és az Eiffel Műhelyházról is kérdeztük Ókovács Szilveszter főigazgatót, aki azt is elárulta, mit gondol az elmúlt időszak néhány olyan kínos ügyéről, amit felkapott a sajtó.
Zenés színház interjú

Folyamatos tanulás – interjú Kállai Ernővel, az Opera koncertmesterével

Nyolc éve a Magyar Állami Operaház Zenekarának koncertmestere, nemrég pedig ismét szólistaként hallhatta a közönség Kállai Ernőt, aki a 2023/24-es évadban az év zenekari művésze címet is kiérdemelte.