Zenés színház

A szürreális Semmelweis Ignác Miskolcon operált

Bartók Plusz – Fesztiválnapló, 2. nap
2018.06.10. 15:50
Ajánlom
„Oratorikus kórkép.” Kicsit ijesztően hangzik, ugye? Semmelweis Ignác nevének köszönhetően viszont megtelt a miskolci Nagyszínház nézőtere. Róla szólt ugyanis az az opera, amelyet születésének 200. évfordulója alkalmából állítottak színpadra a Bartók Pluszon.

Számos illusztris vendég volt jelen az ősbemutatón, köztük Semmelweis Ignác egyik ükunokája, Dr. Hüttl Antónia is. Magyar orvosról biztosan magyar zeneszerző ír operát egy magyar fesztiválra – gondolná az ember, pedig a világhírű Semmelweis élettörténete két amerikai művészt ihletett meg: Raymond J. Lustig zeneszerzőt és Matthew Doherty szövegírót. Ők szintén jelen voltak az előadáson, amely az Operafesztivál és a Budapesti Operettszínház együttműködésével, illetve a csillagok igen szerencsés együttállásával jött létre. A két alkotó ugyanis maga kereste meg a Bartók Pluszot a produkció ötletével, valamint a Semmelweis Emlékbizottságot is, amely tőlük függetlenül szintén a miskolci fesztivált szemelte ki az ünnepi előadás méltó házigazdájául. A bizottság elnöke, Dr. Berkő Péter köszöntője és Semmelweis Ignác életét ismertető rövid előadása után kezdődött el az opera négy énekes szólista, Szabó P. Szilveszter, Frankó Tünde, Lévai Enikő és Nádasdi Veronika közreműködésével, a 30 éves, Junior Prima Díjas Boross Martin rendezésében, Dinyés Dániel zenei irányítása alatt.

Opera készült az anyák megmentőjéről, Semmelweis Ignácról

Kapcsolódó

Opera készült az anyák megmentőjéről, Semmelweis Ignácról

Egészen elképesztő, hogy az orvostársadalom egykor tiltakozott a kézmosás ellen. Vajon ma vannak olyan igazságok, amelyeket hasonlóan nehezen fogadunk el? Ez érdekelte a Semmelweis című opera szerzőit. Két amerikai dolgozta fel az anyák megmentőjének életét, a művet most a Bartók Plusz Operafesztiválon mutatják be.

34894258_2260195390687298_5803462382764163072_o-154448.jpg

A Semmelweis című opera, középen Szabó P. Szilveszter (Fotó/Forrás: Bartók Plusz Operafesztivál)

No de a lényeg: mit is jelent pontosan, hogy oratorikus kórkép? Semmelweis Ignácot azért emlegetik az anyák megmentőjeként, mert felfedezte, hogyan lehet kiküszöbölni a gyermekágyi lázat, s ezzel számos édesanya halálát. Saját korában azonban nem ismerték el felfedezésének jelentőségét, sőt, mániákus és kellemetlen embernek tartották. A meg nem értettség és a sok ártatlan áldozat olyannyira kísértették őt, hogy végül elmegyógyintézetbe került, ahol saját ápolói okozták a halálát. Ebből a lelki folyamatból kiragadott epizódokat dolgoz fel Lustig és Doherty furcsa, valóság és képzelet határán lebegő darabjában.

34904517_2260196550687182_2794691827452608512_o-154718.jpg

Lévai Enikő a Semmelweis című operában (Fotó/Forrás: Bartók Plusz Operafesztivál / Facebook)

Az opera zenéje már elhangzott egyszer egy New York-i koncertelőadás keretében, 2017 szeptemberében. Sajnos én biztos vagyok benne, hogy ezen a látványelemeket nélkülöző előadáson békésen elszunyókáltam volna, mert bár vannak a zenének izgalmas és hatásos részei, az ötlettár számomra igencsak szűkösnek bizonyult egy másfél órás darabhoz. Az operában a szinte végig színpadon levő nőikar szimbolizálja a Semmelweist kísértő elhunyt anyákat –  zenei anyaguk ennek megfelelően disszonáns, kísérteties, időnként magyar népdalfoszlányokat és Bartók nőikarainak hangzását idézi. Végig szinte ugyanúgy. A Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus mindenesetre elismerést érdemel, hiszen, bár hangi minőségük néha ingadozott, profizmussal szólaltatták meg a nagy technikai kihívást jelentő kóruspartitúrát. A szólisták közül – akiket az Operettszínház héttagú kamarazenekara kísért – egyértelműen a címszereplőt alakító Szabó P. Szilveszter tetszett a legjobban mind énekesi, mind színészi teljesítményét tekintve. Kár, hogy csak egy igazán jó, drámai dal jutott neki, s az is a darab legvégén. A szólisták dalai – musicales stílusuknál fogva sokkal inkább nevezhetők dalnak, mint áriának –  ugyanis többnyire egyetlen érzést vagy állapotot próbálnak zenével kifejezni. A lendület, az izgalom, a drámai történés az, ami hiányzik ebből a darabból. Szerencsére ezt ellensúlyozta a díszlet, a jelmezek és az orvosokat alakító táncosok látványa. A színpadot tagoló hatalmas ledfalakon többnyire szimbolikus animációkat vetítettek – a konkrét, valóságos képeket éppen ezért érdemes lett volna mellőzni, hiszen zavaróan kizökkentik a nézőt az opera szürrealitásából.

Lőrinczy György, az Operettszínház főigazgatója az előadás végén elmondta, hogy a produkciót Budapesten és hét vidéki városban is színpadra állítják a következő hónapokban, így sokaknak lesz alkalma megnézni a Semmelweis című operát.  Egyáltalán nem mondom, hogy nem érdemes így tenni, sőt. De azért jólesett a színházból kilépve Náray Erika előadásába botlani, és néhány kellemes jazz-számmal kiszellőztetni a fejem.

34874869_2260229584017212_8223918840539512832_o-154455.jpg

Náray Erika koncertje (Fotó/Forrás: Bartók Plusz Operafesztivál)

Bartók-óriásbábuval nyílt a miskolci Operafesztivál

Kapcsolódó

Bartók-óriásbábuval nyílt a miskolci Operafesztivál

Kesselyák Gergely egyik álma vált valóra a miskolci Operafesztiválon tegnap este: a szokásos nyitókoncert helyett operaelőadással kezdődött a tíznapos rendezvény, méghozzá Bartók három színpadi művének bemutatójával.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Sir Simon Rattle otthagyja Londont

Személyes okokkal indokolja, hogy 2023-ban távozik a Londoni Szimfonikusok éléről, és a müncheni Bajor Rádiózenekarnál folytatja a neves brit karmester.
Klasszikus

VIDEÓ: Baráth Emőke korai Mozart-áriát énekel

Szerelemi riválisáról énekel és csendben szenved Mozart operahőse, Sifare. A „Soffre il mio cor con pace” című áriát Baráth Emőke előadásában halljuk egy tavalyi, pécsi koncertről.
Színház

100 éve született Foxi Maxi és Frédi magyar hangja, Csákányi László

1921. január 13-án született Csákányi László, Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, aki a papi hivatást feladva vált a magyar színjátszás kiemelkedő alakjává.
Zenés színház

Operajátszás, rendkívüli időkben

Folytatódik az Opera Magazin sorozata, amelyben zenei szakembereket faggatunk arról, hogyan változnak az operajátszási szokások, és mivel lehet hatékonyan megszólítani a közönséget. Ezúttal két zenetörténész-kritikussal, Mácsai Jánossal és Mesterházi Mátéval ültek le beszélgetni.
Színház

Elhunyt Vass Gábor színész

Évtizedekig dolgozott színházban, a legtöbben viszont orgánumát ismerik: ő volt Sean Connery és Bruce Willis magyar hangja. Hatvannégy éves volt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház videó

Bellini-operát énekelnek az erdő állatai egy cuki videoklipben

Az olasz bel canto-stílus egyik alapművének részletéből, Vincenzo Bellini Norma című operájának egyik számából készült bájos animációs film.
Zenés színház ajánló

Kendőzetlenül őszinte és zavarba ejtően szókimondó – Boris Vian az Operett Online-on

Különleges produkciót tűz online műsorára január 15-én és 16-án a Budapesti Operettszínház. A Boris Vian életéről szóló, az ’50-es évek bohém Párizsát megidéző revü kiszakít a szürke hétköznapokból, és betekintést enged egy tragikus sorsú polihisztor életébe, aki amellett, hogy nagykanállal habzsolta az életet, korának meghatározó irodalmi alakjává vált.
Zenés színház ajánló

Online premierrel jön Vecsei H. Miklós operarendezése

A Szöktetés a szerájból az Opera Otthonra első online premierje lesz január 23-án 19:00 órától.
Zenés színház interjú

Operajátszás, rendkívüli időkben

Folytatódik az Opera Magazin sorozata, amelyben zenei szakembereket faggatunk arról, hogyan változnak az operajátszási szokások, és mivel lehet hatékonyan megszólítani a közönséget. Ezúttal két zenetörténész-kritikussal, Mácsai Jánossal és Mesterházi Mátéval ültek le beszélgetni.
Zenés színház magazin

Három éjszaka, ami felforgatta a magyar színházi világot – ma ünnepeljük a Magyar Musical Napját

1961. január 12-e mérföldkő a magyar musicaljátszás történetében: a mai Thália Színház helyén működő Petőfi Színházban bemutatták az Egy szerelem három éjszakáját, az akkor még pályája elején járó Szinetár Miklós rendezésében.