Zenés színház

A tagadás tagadása: Ligeti "anti-antioperája"

2013.05.22. 17:44
Ajánlom
„Minden kétélű és kétértelmű, nyitva marad az is, hogy a Halál tényleg halál-e, vagy csupán nagyzoló szélhámos." A Művészetek Palotája május 22-én (különös hangsúllyal épp Wagner születésnapján) Ligeti György operáját, a Grand Macabre-t tűzte műsorra a Neue Oper Wiennel együttműködve.

"Ha  Nostradamus  minden  írását,  a  maja  naptár  minden  értelmezését,  minden apokaliptikus  szektát komolyan vennénk, akkor kit tudja hányszor lett volna már vége a világnak. A világnak vége lesz! Ám mit jelent ez tulajdonképp? Miért félünk tőle annyira? Mert összedől az Eiffel-torony? Mert senki nem fogja többé játszani Beethoven Kilencedikjét? Mert leomlik a sarki Lidl, és nem árusít többé olcsó virslit? Felbomlik egész világegyetemünk, vagy egy óriásüstökös összeütközik földgolyónkkal? Múlik valami azon, ha tudjuk, mi, mikor és hogyan fog történni? Mi az a Grand Macabre, amelytől annyira félünk?"

Carlos Wagner, a Művészetek Palotájában színre kerülő produkció rendezője teszi föl ezeket a kérdéseket, az előadást létrehozó Neue Oper Wien - e modern zenés színházra specializálódott, szabad bécsi operai társulás - honlapján. A Der Standard című osztrák napilap kritikusa pedig elmésen jegyzi meg, hogy a premier időpontja 2012. december 21-én lett volna ideális: hiszen a világvége rajongói e napot jelölték ki minden földi lét befejeződésére. Ligeti György (1923-2006) az idők végezetére írott operájában, a flamand Michel de Ghelderode 1934-es drámája (Kószál a Nagy Kaszás) nyomán komponált Le Grand Macabre-ban a "Nagy Kaszás", azaz Nekrotzar olyan üzenettel érkezik ("Flandriába,  Brueghelföld nagyhercegségbe, a világ teremtésének valahányadik esztendejében"), amely épp jól illett volna december 21-ére. "A vész - önmagában is némiképp lerobbant hatást keltő - megjóslója tudniillik egy üstökös segítségével semmisítené meg éjfélkor a világot", így a Der Standard.

Ha  világvége  (még)  nem  is,  meteorbecsapódás  azért  volt  mostanában,  meg  árvíz-belvíz, löszfalleomlás, euroválság, satöbbi. Ez volna "az a Grand macabre, amelytől annyira félünk"? Ez is. A zeneszerző viszont gyakran "a félelem elidegenítés általi megszüntetéséről" beszélt. Ligetire mondott laudációjában honfi- és pályatársa, Kurtág György pedig olyasmit emelt ki, ami ezzel összefügg: "humor és tragédia finom egyensúlyát". Kurtág talán az "abszurd" túl sokszor használt fogalmát írta körül ily módon.

A Grand Macabre ma világszerte (így Budapesten is) játszott változatát a Salzburgi Ünnepi Játékokon mutatták be 1997-ben. A mű eredeti verziójának 1978-as stockholmi ősbemutatója alkalmából készült Opernwelt-interjúban (beszélgetőtárs: a lap akkori főszerkesztője, a zeneszerzőhöz hasonlóan Nyugatra emigrált Fábián Imre) Ligeti arról beszélt, hogy az abszurd színházhoz Ionescón keresztül jutott el. "Ha a Jarry-Artaud-Ghelderode-Ionesco vonalra gondolok, akkor Karinthyn kívül, akit Magyarországról ismerünk, az abszurd színház egy román előfutárát kell említenem: Ion Luca Caragialét. Meggyőződésem, hogy Ionesco számára Jarry és Caragiale volt a kiindulópont." Ligeti ugyanitt arra is utal, hogy "az olyan kis országok, amelyek sokáig álltak politikai elnyomás alatt, mint Magyarország vagy Írország, erősen hajlanak az ellenszegülésre. Ez Caragialénál vagy Karinthynál éppúgy észrevehető, mint Joyce-nál vagy Yeatsnél. A vicc kultúrája is markánsabban jelentkezik itt. Caragiale világa abszurdra és karikatúraszerűre felnagyított leírása a romániai »derűs banditizmusnak«".

Ligeti ugyanakkor  azt is hangsúlyozta,  hogy  az  opera  szereplőinek "nevetségessége nem egyértelmű, mert egyfajta együttérzéssel is viseltetünk irántuk. Nevetünk rajtuk, de érzelmileg mégis elköteleződünk. Ugyanígy el akartam idegeníteni a groteszket, a rosszat, a félelmeteset is; minden kétélű és kétértelmű. Nyitva marad az is, hogy a Halál tényleg halál-e, vagy csupán nagyzoló szélhámos." A titkos politikai rendőrség főnökének, az irodalmi előképben nem szereplő Gepopónak szólamát Ligeti olyan extrém koloratúrákkal ruházza föl, amelyek Rossinit juttathatják eszünkbe. "Rossini hűvös, mechanikus perfekcionizmusa jól illett a rendőrfőnök-jelenetekhez", mondja a zeneszerző. "Az egész operában megtaláljuk a műfaj történetének bizonyos archetípusait. Nem idézeteket, hanem allúziókat... engem nem zavar, ha kompozícióimban, tudatosan vagy tudattalanul, más művekre, más szerzőkre való utalások bukkannak fel. Vannak célzások - tudatosak - a Don Giovanni Komtur-jelenetére, félig ironikusan, nem idézetként, de jelen van Monteverdi aurája, és tudatosan utalok Verdi Falstaffjára is. Mindez reflexió, és nem idézet. Az olyan hagyományos formák alkalmazása is, mint a passacaglia vagy a tükörkánon, a duett vagy a rondóforma, részemről tudatos. És egyben ironikus is: nézzétek, itt a tradíció, s én felhasználom azt... Így alkalmazom a zenei múlt hagyományos elemeit, de ezeket úgymond idézőjelben, kollázsként dolgozom bele a zenei szövet egészébe."

Az opera műfajához fűződő viszonyáról szólva Ligeti megvallja, hogy mindig is "operarajongó" volt: "Hatéves koromban mentem először operába, amikor szülővárosomból, Dicsőszentmártonból Kolozsvárra költöztünk. Muszorgszkij Borisz Godunovja volt az első mű, amit hallottam, de sok Verdit, Mozartot, Bizet-t is hallgattam. Ezek voltak egyben első zenei élményeim is. Azután valahogy mindig megmaradtam operabarátnak. Később azonban egyre inkább tudatosult bennem annak lehetetlensége, hogy jó operát írjak. Ugyanakkor mindig izgatott a zenésszínház. De csak a lebontás lebontása által jutottam el tulajdonképpen a hetvenes évek elejére addig, hogy zenésszínházi művet komponálhassak... elmúltak már azok az idők, amikor úgy véltük, egy avantgárd zeneszerző ne írjon operát, mert az nem elég »előkelő« egy progresszív művész számára. Én magam is ironikusan tekintek vissza ötvenes, hatvanas évekbeli harcos beállítottságomra... A hatvanas években nem írhattam volna meg ezt a művet. Operám a hetvenes évek terméke."

Így Ligeti György 1978-ban. Harmincöt év múltán pedig aligha kétséges, hogy a Grand Macabre nemcsak "Nagy Kaszás", hanem (Messiaen Assisi Szent Ference mellett) a 20. század utolsó negyedének legnagyobb operája is.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

11+1 filmzene, amit hallanod kell Ennio Morriconétól

91 évesen elhunyt Ennio Morricone, aki nélkül nem lenne hős Clint Eastwood, nem lenne mit játszania az óceánjáró zongoristának és nem lenne mennyei a mozi sem. Összeszedtük a legjobb filmzenéit.
Vizuál

Hét film premier előtt a Cirko Film országos fesztiválján

A Vissza a moziba! című, július 17. és 19. között rendezett fesztivállal arra emlékeztetnek, hogy filmet nagy vásznon, közösségi élményként érdemes nézni. A programhoz a főváros hat mozija mellett 16 vidéki város filmszínháza csatlakozik.
Jazz/World

Meghalt Ennio Morricone olasz zeneszerző

Hétfőn, 91 éves korában elhunyt Ennio Morricone olasz zeneszerző - közölte családja az ANSA hírügynökséggel.
Zenés színház

Világsztárokkal indul a nyár a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon

A színház vezetése a már megtervezett programokból, valamint új eseményekből, koncertekből és előadásokból egy újraépített nyári repertoárral kívánja megszólítani és beinvitálni a közönséget.
Klasszikus

Arany Vonót kapott Roby Lakatos

A hegedűművész a Meiringeni Zenei Fesztivál nyitókoncertjén vehette át a Der Goldene Bogen (Arany Vonó) elnevezésű elismerést.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Világsztárokkal indul a nyár a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon

A színház vezetése a már megtervezett programokból, valamint új eseményekből, koncertekből és előadásokból egy újraépített nyári repertoárral kívánja megszólítani és beinvitálni a közönséget.
Zenés színház interjú

Szántó Andrea: „Tőlem kérdezed, aki nem vagyok dívatípus?”

Mezzoszoprán és alt szerepekben egyaránt tündököl: Juditként érzékeny és megejtő, Carmenként vad és szenvedélyes. Ha nem söpri el a bemutatót a világjárvány, Kundry szerepében mutatkozott volna be az Operaház új Parsifal-előadásában. Szántó Andreát március elején faggattam operákról, operaszerepekről, de óhatatlanul is magasabb kérdések felé terelődött a beszélgetés.
Zenés színház hír

Szabadtéri koncertsorozatot indít júliusban az Operettszínház

A musical és az operett szerelmeseinek egyaránt kínálnak könnyed, nyáresti szórakozást egy különleges belvárosi helyszínen, a Pesti Vármegyeháza udvarán.
Zenés színház hír

A jövő héten nyit a milánói Scala

A koronavírus-járvány miatti négy hónapos kényszerszünet után a koncerten a közönség és az énekesek számát is csökkentette az operaház.
Zenés színház koktélparti

Brünnhilde és Wotan pszichológiája – 150 éve mutatták be A walkürt

A főisten leszállt a halandók közé, hogy fiút nemzzen. A fiú és ikerhúga között szerelem gyúlt, amely nyomán felsejlettek a múlt traumái. Brünnhilde pedig integritást nyert azáltal, hogy szembeszállt apjával. Wagner tetralógiája nem csak a zenetudomány, hanem a pszichológia számára is kutatási terület.