Zenés színház

A tehetség népszerű

2016.05.11. 08:38
Ajánlom
Április közepétől újra jelentkezik a Virtuózok televíziós tehetségkutató a Duna Televízión. A zsűriben helyet foglaló Kesselyák Gergellyel a műsor mellett a miskolci BartókPlusz Operafesztivál művészeti vezetőjeként a tavaly elindult Bartók-emlékév eseményeiről, az Operaház nemrég megbízott új első karmestereként pedig a dalszínházhoz kötődő élményeiről beszélgettünk.

- Milyen tapasztalatokkal és várakozással vágott bele a Virtuózok új adássorozatába?

- Már az első alkalommal egy nagyon átgondolt struktúrát kaptunk, ezért számottevő újítás nincs a műsorfolyamban, a zsűri munkája az, amelyben sok minden gördülékenyebbé vált. Szempillantásokból értjük egymást, a rutin örömével indultak a felvételek. Személycsere nem történt, világosan látszik, hogy vannak különböző, gondolkodásmódbeli karakterek, de az összeállítás jól reprezentálja azt, hogy ez a műfaj mégsem annyira szubjektív, mint mondjuk egy

Kesselyák Gergely

Kesselyák Gergely

könnyűzenei tehetségkutató. Van egy nagyon komoly szakmai mérce, amiről az ízlésbeli preferenciák után, rövid idő alatt megegyezésre jutunk.

- Az első felvételek már megtörténtek. Mit lehet tudni a jelentkezőkről?

- Túlnyomórészt hangszeresek jelentkeztek, de most már látványosan képviselteti magát az énekesszakma is. Ez örömteli a műsor egyik alapcéljának, a komolyzene népszerűsítésének a szempontjából is, hiszen a közönségsikerért sokkal jobban meg kell küzdenie adott esetben egy hegedűsnek, mint egy énekesnek. Ha valaki eljön és jó kiállással elénekel egy remek operaáriát, akkor az már fél siker.

- Az Ön által vezetett BartókPlusz Operafesztiválhoz tavaly szorosan kapcsolódtak a műsorban megismert tehetségek.

- A fesztivál különdíja kapcsán Szauer Bianka kapott lehetőséget, de Tóth Bettinek is volt hangversenye. Ha mondhatom így, Bianka kabalafigurájává vált a fesztiválnak. Idén is készülünk díjat adni, és két friss nyertes fel is lép majd a nyitókoncerten. Viszonylag sűrű lesz a program, mert a Virtuózok gálától számítva egy hét múlva indítjuk a fesztivált június 10-én.

Kesselyák Gergely

Kesselyák Gergely

- A tavaly elindult Bartók-év részeként a fesztivál kiemelten foglalkozik a zeneszerző életművével. Milyen programok lesznek?

- A Bartók-maraton keretében egy estén kerül színpadra a szerző három színpadi műve, A kékszakállú herceg vára, A csodálatos mandarin és A fából faragott királyfi M. Tóth Géza rendezésében. Szervezünk egy kétnapos konferenciát Bartók és a színpad címmel, amelynek fókuszában a színpadi művek eddigi előadói gyakorlatai és színpadi koncepciói állnak. Egy hatnapos előadássorozat keretében az életmű egészét mutatjuk be. Délutánonként kamarazenei és templomi koncertek lesznek, a záróeseményen pedig a Nemzeti Filharmonikusok lépnek fel Kocsis Zoltán vezetésével.

- Miben látja a több éves hagyományra visszatekintő BartókPlusz eseménysorozat jelentőségét?

- Öt éve azt a célt tűztem ki az operafesztivál elé, hogy inspirálja a modern népopera megszületését. Bátorítani szeretném a szerzőket arra, hogy újra rátaláljanak az útra, amit Gershwin és Bernstein indított el. Ennek érdekében a műfaj Bartók óta megszületett, de kevéssé ismert darabjait tűzzük műsorra, másrészt ebben a szellemben kérünk fel zeneszerzőket is darabok megírására. Idén Beischer-Matyó Tamás Kreatív kapcsolatok című alkotását mutatjuk be. A harmadik pedig, hogy kivisszük az operát az utcára. Idén a Carment élvezheti majd a Miskolcra látogató közönség.

Kesselyák Gergely

Kesselyák Gergely

- Szilárd véleménye van arról, hogy a népopera, hogyan nyerheti vissza jelentőségét.

Egy hétpontos szakmai ajánlásban foglaltam össze a gondolataimat, amelyben úgy vélem, hogy a népoperának a mai kortárs opera színvonalát képviselve kellene olyan népszerűséget felmutatnia mint amilyennel a musical rendelkezik. Nem a rétegopera létezését kell megkérdőjelezni, de hiányosság, hogy nem létezik kortárs népopera, amit nem kisebb géniuszok művelték a saját korukban mint Mozart, Verdi vagy Puccini. Nem szeretnék feltalálni valami újat, csak arra ösztönözném a szerzőket, hogy keressék meg a hangot, a zenei hangot a mai széles közönséghez. Határozottan gondolom, hogy a mai embernek a zenei igénye nagyobb mint valaha, hiszen a felszállunk valamilyen tömegközlekedési eszközre, azt látjuk, hogy szinte mindenki hallgat valamit. Nem kellene hagynunk, hogy ezt a nagy közönséget a könnyűzene kisajátítsa, hanem szükség lenne a széles körben fogyasztható komolyzenére. Ez egy nagy felelősség, mert az opera drága műfaj, és ha az érdeklődés fokozatosan elkopik, a döntéshozóknak nem áll majd érdekében a finanszírozás.

Kesselyák Gergely

Kesselyák Gergely

- A műfaj reformjáért az Operaház első karmestereként is szót emelhet. Hogyan fogadta a kinevezést?

- A helyzet váratlanul ért, mert Halász Péter távozásának számomra nem voltak előjelei. Ókovács Szilveszter hamar megkeresett, majd elindult egy hármas egyeztetés köztünk és Kocsár Balázs között. Örülök ennek a lehetőségnek, az Operaház mindig is közel állt hozzám, a diploma után egyetlen embertől kértem meghallgatást, és ő Szinetár Miklós volt. Azt mondtam, hogy engem az opera érdekel, vannak feladataim, de nem fogok elmenni egy zenekarhoz sem. A következő évben kaptam egy előadást, két év múlva pedig premiert. Az, hogy megint együtt lélegzem a társulattal, mindennél fontosabb. Boldog vagyok, hogy része az életemnek, miközben nem rám hárul a temérdek adminisztráció, így marad időm a Virtuózokra, Miskolcra és a saját pályámra is.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház gyász

101 évesen elhunyt Hilde Zadek szopránénekesnő

Elhunyt Hilde Zadek német-osztrák operaénekesnő, a 20. század egyik legjelentősebb szopránja.
Zenés színház magazin

Egy piszok erős nő az arab világban – A víg özvegy Dubajban

Állva tapsolta a közönség az Operettszínház A víg özvegy című előadását Dubajban, ahol három alkalommal látható Szabó Máté rendezése ezekben a napokban. Az alkotókat még az első előadás előtt sikerült utolérnünk.
Zenés színház interjú

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.