Zenés színház

A tramplivadász

2014.12.21. 08:34
Ajánlom
Vannak operák, melyeket elég színpadra állítani, s már működnek is. És vannak operák, melyek értelmező rendezés után kiáltanak, különben unalomba vagy értelmetlenségbe fulladnak. A bűvös vadász az utóbbi kategóriába tartozik. KRITIKA

Van egy vadász, aki állítólag ügyes és becsületes, de mi csak a bénázását látjuk, meg azt, ahogy letér a helyes útról. Van egy tiszta szerelme, aki az áhítozáson túl nem sokat ad. A két szerelmes alig kommunikál egymással. Van a vadásznak egy gonosz ellenlábasa, aki az ördöggel rendszeresen cimborál (szemben a jó vadásszal, aki csak egyszer). Van a nép, mely épp azt gondolja, amit épp mondanak neki (láttunk már ilyet). És van egy szabály, mely kegyetlenségével a csalók malmára hajtja a vizet. Na, ez lesz az a szabály, amelyet - s ezáltal az összes addigi történés és cselekvés értelmét - megkérdőjelez és megsemmisít a remete, aki eladdig nem vett részt a darabban. Vagyis a végén jön valaki, és azt kiáltja: nem ér a nevem, vége az óvodás játszadozásnak. Ettől vadászunk nem lesz boldogabb, a hőn áhított esküvő elodázódik, és akár itt is kezdődhetne az opera.

És ehhez van egy nagyszerű zene. Lehet, hogy időnként hosszadalmas (számos tánc és még számosabb Weber-versenyműtétel váltja egymást, melyből dramaturgiailag és zeneileg tetszőlegesen sok kihagyható volna), de jó zene - időnként pedig fantasztikusan modern és izgalmas (különösen a Farkastorok-jelenetnél).

Aki először látja a művet, aligha jön rá, miről szól. Tehát meg kell rendezni amúgy istenigazából, hogy végre szóljon valamiről, érvényes színpadi tartalommal, drámával kell megtölteni a sehonnan sehová sem tartó üresjáratot.

Zsótér Sándor rendezése sok mindennel próbálkozott. A darabot maivá tette, de legalábbis kortalanná: a nép - amely a mű egyik főszereplője, zeneileg legalábbis egyértelműen - modern, de leginkább proli ruhában lejti ugyanazt a táncot, zenétől függetlenül, talán lakodalmas rocknak vagy mindenkori falusi körtáncnak nevezhetnénk ezt a vonaglást. A testhez simuló jelmezű férfiak inkább a csúnya kategóriába tartoznak; a lányok - akár csinosak, akár nem - tramplik, s a testiség áthatja az egész darabot, különösen a tömegjeleneteket. Amikor a tömeg nem vonaglik, akkor fetreng. Ez nem erotika, ez testszag. 

Zsótér beveti a fent-lent szimbolikáját, mintegy ellensúlyozva a testiséget. Agatha és Max ebben is a plebs fölé emelkedik. Következetesen végigvitt elem a Samielt játszó, kissé nácis kinézetű táncos (Ladányi Andrea). Agathát Zsótér megpróbálja aktívabbá varázsolni, mint a librettó szerinti szerepe, és itt - Szabóki Tünde „ariadnés" némajátékával - kap a darab egy kis ironikus eltávolítást, ami érdekes módon mégis a felülemelkedést szolgálja, egyszerűen azáltal, hogy Agatha más, mint a többiek.

Már a nyitány alatt sincs függöny, s szemünk elé tárul az a szépnek aligha mondható, viszont kevéssé meglepő módon (és nyilván igen szimbolikusan) kör alakú díszlet, mely lámpaként, időkerékként, a fent és a lent elválasztójaként is funkcionál mindvégig. Kétszer ereszkedik le: amikor a pokol, illetve amikor az ég érintkezik a földdel.

Ezen túl Zsótér nem nagyon boldogul a darabbal. Hiába a profi módon és következetesen végigvitt elemek, hiába a profin mozgatott színészek, hiába a (nem mindig érthető) magyar próza a német áriák között - ez A bűvös vadász esetében kevés, az előadás képeskönyv marad, nem értelmezi át a művet.

Mindeközben a zenei minőség igen magas. Az énekkar a földön fekve vagy törökülésben ülve is tiszta és pontos, egyedül a vadászkórusban szaladnak el a fiúk (kár érte, de ez a harmadik előadásra valószínűleg beáll). A héttagú, külsőre trampli nyoszolyólány-kar akárhányszor, akármilyen hangerővel is kórusként, kristálytisztán szól. A zenekar a nyitányt ugyan a tornasor szerint kezdi, később viszont hibátlanul játszik, s a kürtszólam több ízben él a megdicsőülés lehetőségével. Halász Péter tolmácsolása ha nem is meglepő, nem is újító, de kellően feszes, részletgazdag, az egész interpretációnak van íve, az arányok, hangszínek jók - a hangszeres szólók kidolgozása pedig példa értékű (az oboát is hadd emeljem ki).

Az énekesek átlagszínvonala is remek, még a kisebb szerepek közt is találunk emlékezetes alakításokat, Gábor Géza Kunóját vagy a puszta jelenlétével emelkedettséget sugárzó Kováts Kolos Remetéjét. Haja Zsolt Ottokarja korrekt, de feledhető. Egyedül Beöthy-Kiss László Kiliánja idegesítő, de ez is a szerepe. 

Tisztán az énekhang szempontjából a két vadász kiugróan jó: Palerdi András Kasparja és Kovácsházi István Maxa alighanem felvételről is meggyőző lenne. Színészi játékban viszont Palerdi sokkal meggyőzőbb. Persze az ő szerepe könnyebb is, Max hezitálós jelleméből nehéz többet kihozni, mint Kovácsházi alakítása, itt például jól jött volna valami rendezői lelemény, hogy Max is hús-vér embernek tűnjék.

Wierdl Eszter Anci szerepében kiválóan ellenpontozza Szabóki Tünde Ágotáját: a cserfes, józan, de kissé földhöz ragadt lány a földi, a kissé holdkóros pedig az égi szépséget tárja elénk. Wierdl Eszter remekül énekel, üdén fiatal hangját jó hallgatni. Szabóki Tünde viszont az egész produkcióban a legtöbbet nyújtja. Nem egyszerűen szépen énekel, nem pusztán megformázza - technikailag nem feltétlenül hálás - áriáit, de zeneiségével s a hozzá alkalmazkodó színjátékával megemeli a szerepet.  És kit érdekel, melyik énekes hány éves valójában, mert ez az Agatha naiv és mély, romlatlan és bölcs, ösztönös és tudatos. Szabóki így is énekel - mert az éneklésnek van egy ösztönös része, melyet nevezhetünk az egyszerűség kedvéért tehetségnek, és van egy tanulható, gyakorolható és szüntelenül csiszolható technikája. Hangjából sugárzik a tudás és az éneklés, a szereplés öröme.

S ha a darab végén nem csalódottan távozunk, az nagy részt alighanem annak köszönhető, hogy ez az öröm a többiekre is kisugárzik - a főszereplőktől az ének- és zenekari művészekig. A papírforma tehát ebben az előadásban is bejön: a zene arat győzelmet a darabon.

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

Pazar Vaszary-válogatás a Kieselbach Galéria nyári tárlatán

Vaszary Jánostól nyolc kiváló olajfestmény és több jelentős grafika is látható a Kieselbach Galéria A legnagyobbak - Főművek és fontos képek Munkácsytól Kondorig címmel nyílt reprezentatív nyári tárlatán.
Klasszikus

Olasz, spanyol turnén járt a Fesztiválzenekar

Olaszországban és Spanyolországban játszott óriási sikerrel a Budapesti Fesztiválzenekar július végén. A turné utolsó állomásán, az újabb lezárások előtti utolsó pillanatban, Kodály zenéje szólt az Adán Martín Auditórium fantasztikus épületében.
Könyv

A Nobel-díjas Kazuo Ishiguro is esélyes a Booker-díjra

Július 27-én kihirdették az egyik legjelentősebb irodalmi díj, a Booker jelöltjeit. A 13 döntős művet 158 könyv közül választotta ki a szakmai zsűri.
Színház

Kihirdették a színikritikusok a legjobb színészi alakítás díjazottját

A Színházi Kritikusok Céhe tagjainak szavazatai alapján Béres Márta kapja a legjobb színészi alakítás díját, az Anna Karenina című előadás címszerepéért.
Vizuál

Liszt Ferenc miniszobra díszíti Szöul főutcáját

Új miniszobrot készített Kolodko Mihály, aki ezúttal egészen Ázsiáig repült, hogy leleplezze legújabb alkotását.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Szirtes Tamás újra pályázik a Madách Színház igazgatói posztjára

Továbbra is a Madách Színház élén maradna a teátrum jelenlegi igazgatója, Szirtes Tamás, ezért beadta a pályázatát a posztra - adta hírül az Index.
Zenés színház interjú

„Istennek egy törvénye van: a szeretet”

A Hegedűs a háztetőn 1964-ben, a New York-i Broadwayn kezdte világraszóló karrierjét, 1966-ban mutatták be európai színpadon (Anatevka címen), 1971-ben film is készült belőle. Magyarországon 1973-ban, Vámos László emlékezetes rendezésével, Bessenyei Ferenc legendás főszereplésével debütált. Legújabb változatát július 31-én a Margitszigeti Szabadtéri Színházban, Bozsik Yvette rendezésében láthatja a közönség.
Zenés színház hír

Kazinczy Ferenc fiáról készít előadást a Madách Színház

Derzsi György és Meskó Zsolt darabja, a Kazinczy, a tizenötödik nyerte a III. Madách Musical Pályázatot, melyet a teátrum műsorra tűz a 2021/22-es évadban.
Zenés színház ajánló

Sztárgála és jótékonysági nap Patricia Petibonnal és Lawrence Brownlee-val az Opera Eiffel Műhelyházában

2021. augusztus 21-én 19:00 órától a kivételes francia koloratúrszoprán, Patricia Petibon és a legkeresettebb amerikai bel canto tenor, Lawrence Brownlee ad szabadtéri koncertet az Opera Eiffel Műhelyházának parkjában.
Zenés színház interjú

„Remélem, a nézők is velünk énekelnek” – interjú Dolhai Attilával a Palotakoncertek kapcsán

Július 23-án és 24-én ismét megrendezik a Budavári Palotakoncertet az Oroszlános Udvarban, amely idén Operettünnep címmel várja a zenés színház kedvelőit. A koncertről, a visszatérésről és a jövőbeli tervekről az est egyik szólistájával, Dolhai Attilával beszélgettünk.