Zenés színház

A tramplivadász

2014.12.21. 08:34
Ajánlom
Vannak operák, melyeket elég színpadra állítani, s már működnek is. És vannak operák, melyek értelmező rendezés után kiáltanak, különben unalomba vagy értelmetlenségbe fulladnak. A bűvös vadász az utóbbi kategóriába tartozik. KRITIKA

Van egy vadász, aki állítólag ügyes és becsületes, de mi csak a bénázását látjuk, meg azt, ahogy letér a helyes útról. Van egy tiszta szerelme, aki az áhítozáson túl nem sokat ad. A két szerelmes alig kommunikál egymással. Van a vadásznak egy gonosz ellenlábasa, aki az ördöggel rendszeresen cimborál (szemben a jó vadásszal, aki csak egyszer). Van a nép, mely épp azt gondolja, amit épp mondanak neki (láttunk már ilyet). És van egy szabály, mely kegyetlenségével a csalók malmára hajtja a vizet. Na, ez lesz az a szabály, amelyet - s ezáltal az összes addigi történés és cselekvés értelmét - megkérdőjelez és megsemmisít a remete, aki eladdig nem vett részt a darabban. Vagyis a végén jön valaki, és azt kiáltja: nem ér a nevem, vége az óvodás játszadozásnak. Ettől vadászunk nem lesz boldogabb, a hőn áhított esküvő elodázódik, és akár itt is kezdődhetne az opera.

És ehhez van egy nagyszerű zene. Lehet, hogy időnként hosszadalmas (számos tánc és még számosabb Weber-versenyműtétel váltja egymást, melyből dramaturgiailag és zeneileg tetszőlegesen sok kihagyható volna), de jó zene - időnként pedig fantasztikusan modern és izgalmas (különösen a Farkastorok-jelenetnél).

Aki először látja a művet, aligha jön rá, miről szól. Tehát meg kell rendezni amúgy istenigazából, hogy végre szóljon valamiről, érvényes színpadi tartalommal, drámával kell megtölteni a sehonnan sehová sem tartó üresjáratot.

Zsótér Sándor rendezése sok mindennel próbálkozott. A darabot maivá tette, de legalábbis kortalanná: a nép - amely a mű egyik főszereplője, zeneileg legalábbis egyértelműen - modern, de leginkább proli ruhában lejti ugyanazt a táncot, zenétől függetlenül, talán lakodalmas rocknak vagy mindenkori falusi körtáncnak nevezhetnénk ezt a vonaglást. A testhez simuló jelmezű férfiak inkább a csúnya kategóriába tartoznak; a lányok - akár csinosak, akár nem - tramplik, s a testiség áthatja az egész darabot, különösen a tömegjeleneteket. Amikor a tömeg nem vonaglik, akkor fetreng. Ez nem erotika, ez testszag. 

Zsótér beveti a fent-lent szimbolikáját, mintegy ellensúlyozva a testiséget. Agatha és Max ebben is a plebs fölé emelkedik. Következetesen végigvitt elem a Samielt játszó, kissé nácis kinézetű táncos (Ladányi Andrea). Agathát Zsótér megpróbálja aktívabbá varázsolni, mint a librettó szerinti szerepe, és itt - Szabóki Tünde „ariadnés" némajátékával - kap a darab egy kis ironikus eltávolítást, ami érdekes módon mégis a felülemelkedést szolgálja, egyszerűen azáltal, hogy Agatha más, mint a többiek.

Már a nyitány alatt sincs függöny, s szemünk elé tárul az a szépnek aligha mondható, viszont kevéssé meglepő módon (és nyilván igen szimbolikusan) kör alakú díszlet, mely lámpaként, időkerékként, a fent és a lent elválasztójaként is funkcionál mindvégig. Kétszer ereszkedik le: amikor a pokol, illetve amikor az ég érintkezik a földdel.

Ezen túl Zsótér nem nagyon boldogul a darabbal. Hiába a profi módon és következetesen végigvitt elemek, hiába a profin mozgatott színészek, hiába a (nem mindig érthető) magyar próza a német áriák között - ez A bűvös vadász esetében kevés, az előadás képeskönyv marad, nem értelmezi át a művet.

Mindeközben a zenei minőség igen magas. Az énekkar a földön fekve vagy törökülésben ülve is tiszta és pontos, egyedül a vadászkórusban szaladnak el a fiúk (kár érte, de ez a harmadik előadásra valószínűleg beáll). A héttagú, külsőre trampli nyoszolyólány-kar akárhányszor, akármilyen hangerővel is kórusként, kristálytisztán szól. A zenekar a nyitányt ugyan a tornasor szerint kezdi, később viszont hibátlanul játszik, s a kürtszólam több ízben él a megdicsőülés lehetőségével. Halász Péter tolmácsolása ha nem is meglepő, nem is újító, de kellően feszes, részletgazdag, az egész interpretációnak van íve, az arányok, hangszínek jók - a hangszeres szólók kidolgozása pedig példa értékű (az oboát is hadd emeljem ki).

Az énekesek átlagszínvonala is remek, még a kisebb szerepek közt is találunk emlékezetes alakításokat, Gábor Géza Kunóját vagy a puszta jelenlétével emelkedettséget sugárzó Kováts Kolos Remetéjét. Haja Zsolt Ottokarja korrekt, de feledhető. Egyedül Beöthy-Kiss László Kiliánja idegesítő, de ez is a szerepe. 

Tisztán az énekhang szempontjából a két vadász kiugróan jó: Palerdi András Kasparja és Kovácsházi István Maxa alighanem felvételről is meggyőző lenne. Színészi játékban viszont Palerdi sokkal meggyőzőbb. Persze az ő szerepe könnyebb is, Max hezitálós jelleméből nehéz többet kihozni, mint Kovácsházi alakítása, itt például jól jött volna valami rendezői lelemény, hogy Max is hús-vér embernek tűnjék.

Wierdl Eszter Anci szerepében kiválóan ellenpontozza Szabóki Tünde Ágotáját: a cserfes, józan, de kissé földhöz ragadt lány a földi, a kissé holdkóros pedig az égi szépséget tárja elénk. Wierdl Eszter remekül énekel, üdén fiatal hangját jó hallgatni. Szabóki Tünde viszont az egész produkcióban a legtöbbet nyújtja. Nem egyszerűen szépen énekel, nem pusztán megformázza - technikailag nem feltétlenül hálás - áriáit, de zeneiségével s a hozzá alkalmazkodó színjátékával megemeli a szerepet.  És kit érdekel, melyik énekes hány éves valójában, mert ez az Agatha naiv és mély, romlatlan és bölcs, ösztönös és tudatos. Szabóki így is énekel - mert az éneklésnek van egy ösztönös része, melyet nevezhetünk az egyszerűség kedvéért tehetségnek, és van egy tanulható, gyakorolható és szüntelenül csiszolható technikája. Hangjából sugárzik a tudás és az éneklés, a szereplés öröme.

S ha a darab végén nem csalódottan távozunk, az nagy részt alighanem annak köszönhető, hogy ez az öröm a többiekre is kisugárzik - a főszereplőktől az ének- és zenekari művészekig. A papírforma tehát ebben az előadásban is bejön: a zene arat győzelmet a darabon.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Cate Blanchett Virág Emesétől tanult zongorázni a Tár című filmhez

A színésznő egy fiktív női karmestert alakít a Todd Field által rendezett életrajzi filmben. A figura életre keltéséhez karmesteri és zongoratanulmányokat is folytatott, ez utóbbit Virág Emese segítségével.
Plusz

Szabó T. Anna: „Elkötelezem magam az irodalommal. Mindörökké.”

Egy 1988-ból származó naplórészletet osztott meg néhány nappal ezelőtt közösségi oldalán Szabó T. Anna költő.
Klasszikus

Egyik húzza a másikat – Almási Miklós bejegyzése

Valami titkos versenyfélének tűnhet az a csoporthatás, ahogy a klasszikus zene korszakos alakjai egymás mellett és által jutottak el a csúcsig. Almási Miklós Széchenyi-díjas esztéta, filozófus, esszéíró vendégcikke.
Plusz

Hátborzongatóan szép történet áll Bereményi Géza legnépszerűbb dalszövege mögött

A Kossuth-díjas művészt egy rádióműsorban kérdezték halhatatlanságról és a Nagy utazás című számáról, válaszul azonban az egyik legkedveltebb Cseh Tamás-dal, a Csönded vagyok keletkezésének történetét osztotta meg, amelynek versszakaiban valójában párbeszédet folytat egy elhunyt fiúval.
Klasszikus

Pozsonyban díjazták a Magyar Rádió Gyermekkórusát

A Pozsonyban megrendezett nemzetközi kórusversenyen 16 éven aluli kategóriában a legmagasabb minősítést kapta a Magyar Rádió Gyermekkórusa, akik Walter Judit és Dinyés Soma karnagyok vezényletével adták elő műsorukat.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Nézze vissza Mundruczó Kornél müncheni Lohengrin-rendezését!

December 3-án mutatta be a Bajor Állami Opera Wagner Lohengrinjét Mundruczó Kornél rendezésében. Az előadást a színház saját streamingfelülete és a BR-Klassik is közvetítette, ahol vissza is nézhető a produkció.
Zenés színház hír

Új pályázatot írnak ki az Operaház főigazgatói tisztségére

A Kulturális és Innovációs Minisztérium csütörtökön tette közzé, hogy a Magyar Állami Operaház főigazgatói tisztségére kiírt előző pályázat érvénytelenül zárult, ezért új pályázatot írnak ki.
Zenés színház kritika

Történelmi naivitás

Schubert, az operakomponista, alighanem azok számára is kevésbé ismerős, akik egyébként otthon vannak a zeneszerző életművében, pedig a szerző színpadi művei a dalaihoz hasonlóan lebilincselő zenével rendelkeznek. A Helsinki Barokk Zenekar előadásában az Alfonso és Estrella szólalt meg a Müpában, november 17-én.
Zenés színház lapszemle

Mikor derül ki a Magyar Állami Operaház főigazgatói pályázatának eredménye?

Augusztus 8-án írta ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium a Magyar Állami Operaház 2023. február 15-étől kezdődő ciklusára vonatkozó főigazgatói pályázatot, ám annak eredményét még mindig nem hozták nyilvánosságra.
Zenés színház hír

Elindult a Magyar Állami Operaház adventi kalendáriuma

December 24-ig minden nap egy meglepetéssel várja a közönséget a Magyar Állami Operaház, az intézmény honlapján található naptár ablakai mögött zenei csemegék és más ajándékok várják a közönséget.