„A keserédes, groteszk, másutt vicces történet egy család életén keresztül ábrázolja a nemzeti tragédiát. Az előadás nem lamentáció, inkább felütés” – mondta Kiss-B. Atilla a fekete-fehér filmről, amelynek különlegessége, hogy megvalósítását minden résztvevő művész otthonról oldotta meg.

Dolhai Attilának – aki a szövegkönyv és a dalszövegek szerzője is – Pintér Tamás történész-levéltáros, a Károli Gáspár Református Egyetem BTK Történelemtudományi Doktori Iskola doktorandusza, valamint Danku István, a Gödöllői Református Líceum Gimnázium tanára és vegyeskarának karnagya volt segítségére a történelmi helyszínek és események pontos meghatározásában, a darab alapját pedig Dér Zoltán kordokumentumként szolgáló önéletrajza képezi. A kétfelvonásos zenés játék komponistája pedig Cári Tibor (a Ruben Brandt, a gyűjtő zeneszerzője).

Dér Zoltán és családja sorsát egy kerettörténetbe ágyazva ismerhetjük meg. A mű elején és végén látjuk Zoltán és Ibolya fiát, Dér Tamás történészt, kutatót. Édesanyja, Ibolya, felesketi, hogy megtalálja testvérének sírját és emléket állít neki. A történet végén pedig a történész Dér Tamás egy rendhagyó történelemórát tart a Sacra-zonában diákjainak, akik megpróbálnak értelmet adni az elesett katonák áldozatának és a megcsonkított országnak.

„Trianon tragikus hatása generációkon át mind a mai napig érezhető. E sokkoló történelmi esemény feldolgozatlan trauma a magyarság számára. Sok adatot, történelmi helyszínt ismerünk. És a számok és adatok bár sokkolóak, de szárazak és távoliak.

– fogalmazott Dolhai Attila, akinek hitvallása: „Gyógyírunk és feladatunk az emlékezés! Míg emlékezünk, a békét őrizzük.”

Szereposztás: Janza Kata, Gubik Petra, Szabó P. Szilveszter, Homonnay Zsolt, Mészáros Árpád Zsolt, Dolhai Attila, Sándor Péter, Földes Tamás, Bálint Ádám, Csuha Lajos, Jantyik Csaba, Melis Gábor, Imre Roland, Pesák Ádám, Nagy Enikő, a Madách Színház művésze, valamint Kővári Samu, Pintér Janka és Mészáros Bendegúz.