Zenés színház

A vállalkozás dicsérete

2007.12.06. 00:00
Ajánlom
Úgy tűnik, sorozatba fogott a Madách Színház és a Művészetek Palotája: olyan zenés színpadi komponistákra koncentrálnak, akik Magyarországon kevéssé népszerűek, a musical története és jelene szempontjából életművük azonban megkerülhetetlen. A tavalyi évadban előadott, s aztán a körúti színház stúdiórepertoárjára került Kurt Weill Cabaret után idén Szenvedély címmel Stephen Sondheim dalaiból válogattak.

Sáfár Mónika, Miller Lajos, Miller Zoltán, Mahó Andrea, Nagy Sándor, Oroszlán Szonja

Két éve, az amerikai zeneszerző-szövegíró 75. születésnapjára szervezett nagyszabású gálaestre még a Lila akác köz lakói is mozgóképes-lapot juttattak el. A Született feleségek és hozzátartozóik kedvenc, egész pontosan sorozatbeli helyzetükre utaló Sondheim-dalaikat küldték a mesternek. Furcsa pillanat volt ez: a leginkább kritikusok és színházi szakemberek körében kedvelt Sondheim és a globális populáris kultúra egyik iskolapéldájaként említhető sorozat... nos, keresni kell a megfelelő igét, mert nem találkoztak, nem kapcsolódtak össze, pláne nem kölcsönösen hatottak egymásra, mégis mutatja annak jelentőségét, hogy a kasszasikereket ritkán produkáló Sondheim megkerülhetetlen, ha a Broadwayről vagy Hollywoodról beszélünk.

Magyarországon sem állnak kígyózó sorok a pénztárak előtt, a bemutatók száma igen alacsony, neve a szélesebb közönségrétegeknek maximum a West Side Story szövegírójaként mond bármit is. Legutóbb két éve, Marosvásárhelyen játszották a Hallottátok, mi esett meg útban a Fórum felé?! című a darabot, előtte az 1999/2000 évadban Kaposváron a Sweeney Toddot. A londoni borbély története Nyakfelmetsző címmel horrormusicalként, sőt horroroperaként 1992-ben az Erkel Színházban megbukott, a kaposvári előadás Ascher Tamás rendezésében az Országos Színházi Találkozón és a kritikusok körében is számos díjat szerzett (de ez nem a zenés rémtörténet műfajmegjelölésen múlott). A Little Night Music két kevéssé érdekes előadásban került színpadra. Annál jelentősebb lehetett volna az Orgyilkosok a Rock, pontosabban a Csikk Színházban, de nem játszhatták túl sokáig.

A hetvenes évek végén először a West Enden, majd a Broadwayn mutatták be a Side by Side by Sondheim című estet, amelyről sokan állították, ha a dalok megszabadulnak a librettó kötöttségeitől, és revüként vagy koncertszerűen kerülnek előadásra, könnyebben felfedezhetők igazi értékeik. Az ismeretlenség hátrányából és e kritikai megjegyzésből kellett volna erényt kovácsolnia Valló Péter rendezőnek, úgy látszik azonban, hogy sem a zene, sem a szöveg kreatívan nem inspirálta. Izgalmas, eredeti, netán szellemes megoldásnak kevéssé nevezhető, ha egy dalban elhangzik a "lecsapok rá" kifejezés, akkor az azt éneklő színésznő rácsap a zongorára, vagy a vidéki víkendre utazás közben eljátsszák az autóban zötykölődést, sőt láthatunk – vetítve persze – őzet, vadászt, kastélyt, a fekete-fehér képen meg jól bezöldül a fű, hiszen a szövegben előfordulnak ezek a kifejezések. Értelmezés híján maradt annyi, hogy a Kurt Weill Cabaret néhány jazzkorszakból ittmaradt papírmasé zenésszel kiegészített terében hat színész elénekelt huszonnégy dalt. (A díszlethasználat felveti a kérdést, vajon ez gazdaságossági okból történt-e, vagy a sorozatjelleget explicit módon kívánták jelezni.)

Mahó Andrea finom, elegáns és visszafogott, Miller Zoltán meg líraian édes. Oroszlán Szonja csacskább és emancipáltabb számokat kapott (utóbbi miatt estélyi helyett rá nadrág került), Nagy Sándor pedig a cinikusabb, energikusabb, dühből a bárpultra felugrós típusúakat. Miller Lajostól annak ellenére, hogy Sondheim világa nem volt ismeretlen számára, hiszen az Erkelben énekelte Sweeney Todd szerepét, idegenül, fénytelenül szóltak a dalok. Szenvedély nélkül fütyülhetnénk az estére, ha nem lett volna Sáfár Mónika, akinek előadásában a Bohócok, hé! (ön)iróniája, keserűsége, színházi és élettapasztalata sokszor vágyott színházi pillanattá sűrűsödött, illetve a dalokat betanító és zongorán kísérő Zádori László, aki értő-érzékeny intelligenciával játszotta a könnyűnek egyáltalán nem nevezhető sondheimi hangjegytolulásokat.

(Szenvedély - Musicalkoncert Stephen Sondheim műveiből - A Madách Színház produkciója a Művészetek Palotájában; km.: Mahó Andrea, Miller Lajos, Miller Zoltán, Nagy Sándor, Oroszlán Szonja, Sáfár Mónika; rendező: Valló Péter; díszlet: Szlávik István; jelmezkivitelező: Weigand Lívia; zenei vezető és zongorán kísér: Zádori László; korrepetitor: Zádori László, Szegeczky Ágnes; dramaturg: Galambos Attila; világítástervező: Kiss Zsolt; a rendező munkatársa: Kutschera Éva)

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.
Jazz/World

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.
Vizuál

Kiállítják Freud titkos gyűrűit

Az osztrák neurológus és pszichiáter a megajándékozotthoz kötődő mitológiai alakot vésetett az ékszerbe, amelyet csak a kiválasztottaknak ajándékozott.
Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Jazz/World

A blues nem más, mint életérzés

Ezt vallja a VI. Óbudai Blues Fesztivál egyik amerikai fellépője, Big Daddy Willson. A július 23. és 27. közötti eseménysorozat idén is a műfaj legfontosabb hagyományaival és a legélesebb kortárs jelenével való találkozást ígéri.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház operett

Frankó Tünde: „Kedves pikantériát ad...”

Egy művésznek az a legfontosabb, hogy a törekvéseiben a színháza partner legyen - állítja Frankó Tünde. A Palotakoncertek fellépőit bemutató sorozatunkban a népszerű primadonna válaszolt kérdéseinkre.
Zenés színház interjú

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Zenés színház kritika

A mi Chicagónk

A Chicago a minőségi szórakoztatóipar egy legsikerültebb darabja. Nem azért persze, mert igen jól meg van csinálva. Inkább azért, mert jól ki van találva. Nemcsak a társadalmat leplezi le, de önmagát is. Alföldi Róbert rendezésében, a Kultúrbrigád és az Átrium előadásában pedig a mi, honi állapotainkat is.
Zenés színház interjú

„A Marica grófnőnek minden száma sláger”

A Fertő-tó partján, Mörbischben láthatja a közönség Kálmán Imre örökzöld alkotását, a Marica grófnőt, amely zeneileg és látványosságában is lenyűgözőnek ígérkezik. A produkcióról a Seefestspiele Mörbisch művészeti vezetőjét, Peter Edelmannt kérdeztük.
Zenés színház interjú

"Szeretni kell és pont" – A nő kétszer

Kálmán Imre Cirkuszhercegnőjének kétestés, margitszigeti bemutatójának primadonna szerepében július 20-án Dobó Enikő, 21-én pedig Eperjesi Erika látható majd. A két „Fedórát” szerepükről és az előadásról kérdeztük.